El a kezekkel az iskoláktól! – így kiáltott fel Tatai-Tóth András szocialista oktatáspolitikus arra a feltételezésre, hogy a Bajnai Gordon miniszterelnök által bejelentett, az önkormányzatokat jövőre érintő, 120 milliárd forintos elvonás egyik érintettje a hazai közoktatás lehet. Tatai-Tóthhoz hasonlóan, bár kevésbé hevesen, de hasonló tartalmú véleményt fogalmaztak meg az MSZP szociálpolitikusai is, a szocialista frakció önkormányzatokkal kapcsolatot tartó tagjai pedig úgy vélik, lehet pénzt kivonni a rendszerből, de ennek feltétele egy hatékonyabb működést biztosító, az önkormányzatok feladatait újragondoló önkormányzati reform lenne. Tatai-Tóth azért néhány perc alatt képes végigelemezni az oktatási „helyzetet”. Szerinte legfeljebb néhány milliárdot lehetne spórolni.

Pedig szinte biztosra vehető, hogy a közoktatási kiadásokból faragni fognak. Miközben a 2009-es büdzsé szerint a központi költségvetés 1289 milliárd forintot folyósít a településeknek feladataik ellátásához, ebből – a kiegészítő támogatásokkal együtt – 425 milliárd a közoktatásra jut. Lehetne spórolni, sokat – mondja a szocialista oktatáspolitikus –, ha például az alsó tagozatokban 20-ról 15-re csökkentenénk a tanórák számát. Kérdés az, akarjuk-e ennek minden következményét: a diákok tudásának visszaesését és újabb pedagóguselbocsátást.

Az oktatáshoz hasonló nagyságrendű az önkormányzatok szociális büdzséje: a közmunkaprogramokra 105 milliárd, a „szociális ellátásokra” több mint 300 milliárd jut. Ebben megtalálható a rászoruló gyerekek támogatása, a segélyezetteknek jutó források, a nyári ingyenes gyerekétkeztetés, tankönyvtámogatás.

A debreceni polgármester, Kósa Lajos például a közvilágítást említette: miért mondja az állam, hogy az „kötelező feladat”, ha egyszer nem akar rá pénzt adni. Pedig Kósa akkor még nem is tudta, hogy a kormány ősszel napirendjére tűzi a „közvilágításról szóló törvényt”. Ennek célja, hogy kialakítsák az egységes szolgáltatási színvonalat, ami minden településen elvárható. Azt finanszírozza az állam, az önkormányzat pedig ha „fényárt” akar a főutcán, fizesse meg saját bevételeiből. Hasonló „tartalékok” feltárásán dolgozik értesüléseink szerint az önkormányzati, illetve több szaktárca. Azt ugyanis, hogy egy-egy feladatot milyen minőségben látnak el, feles törvényben lehet szabályozni. Ennek során elképzelhető, hogy a szociális intézményekben lazítják a szigorú előírásokat, a feltételrendszert.

A valódi tartalék – ha nem is 120 milliárdnyi – az igazgatásban van. A települések ma mintegy 41 ezer hivatalnokot alkalmaznak, akiknek bére – a 2007-es zárszámadási törvény szerint – átlagosan 235 ezer forint, azaz (járulékok nélkül) évi 115 milliárd forint. Egy 2-5 ezer fős település polgármesteri hivatalában 5-11 alkalmazott intézi az ügyeket. Ha mindezt „gazdaságos üzemméretben”, azaz kistérségi szinten, 8-15 ezres lakosságot ellátva végeznék, becslések szerint a bér egyharmadát lehetne megtakarítani. Az igazgatási kiadások lefaragásának 2/3-os gátja van: a 3200 település számára az önkormányzati törvény biztosítja, hogy saját hivatalt tartsanak fenn, ha meg tudnak fizetni egy szakképzett jegyzőt, függetlenül a település lélekszámától. A települések 85 százaléka község, az 1500-at is meghaladja az ezer fő alatti lakosságú falvak száma. Működik ugyan mintegy 700 körjegyzőség is, de ezek többségében sem érik el az 5000-es lakosságszámot. (Fél)megoldás lenne, s értesüléseink szerint ezen is dolgozik az önkormányzati tárca, hogy a kistérségekben az önkéntes igazgatási társulások létrejöttét pénzügyi ösztönzőkkel segítsék. Néhány éve a kistérségek intézményfenntartó társulása gyorsan népszerű lett, mert az állam honorálta. Az önkéntes igazgatási társulások elterjedésének egyik akadálya, hogy míg a gyerekeket el lehet szállítani iskolabusszal, a hatósági ügyeket intéző polgárok csak akkor tudnak eljutni az igazgatási központokba, ha van megfelelő közösségi közlekedés. Ennek hiányában egy építési engedély vagy gyámsági ügy intézése leküzdhetetlen akadály lenne.

Az önkormányzati törvény szűkre szabja a települések kötelező feladatait: a közoktatás mellett a szociális ellátás, az utak fenntartása, közvilágítás, vízellátás, egészségügyi alapellátás meg az utak, temetők fenntartása tartozik-e körbe. Minden más feladatról azt mondja, a testületek maguk dönthetnek arról, „anyagi lehetőségeiktől függően”. Takarékoskodni lehetne a helyi közösségi közlekedési támogatás 35 milliárdos kasszáján vagy a közműfejlesztési támogatáson, amire idén 1,3 milliárd jut. A könyvtárak fenntartását 0,7 milliárddal, a települések zenekarait pedig 1,6 milliárddal támogatja az állam. Spórolhatnának azon, ha megszüntetnék, illetve csökkentenék az uniós önerőkasszát, amiben az idén több mint 17 milliárd forint van.

forrás : nepszava.hu / Csík Rita

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.