közérdekű ! ? : Gumibottal éreznék magukat biztonságban a közterületisek |
Gumibottal éreznék magukat biztonságban a közterületisek
2009.05.20. 05:15

Lehet társadalmi vita a Draskovics Tibor által benyújtott Btk. módosítási javaslatról - erről döntött ma az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága. A tervezet szerint ezentúl a közterület-felügyelők önvédelmi célra használhatnak majd gumibotot és üzemeltethetnek majd térfigyelő kamerákat, a polgárőröknek pedig gázspray jár majd. A közterület-felügyelet már rég kérte a jogkörbővítést, ugyanakkor sokan tartanak is tőle.
Társadalmi vitára alkalmasnak minősítette az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága azt a törvénytervezetet, amely majdnem-rendőrökké avatná fel a közterület-felügyelőket. Az igazságügyi miniszter által benyújtott módosítás annyiban változtatna a Büntető törvénykönyven (Btk.), hogy a közterület-felügyelők kezébe gumibotot, a polgárőröknek pedig gázspray-t adna.
Ráadásul a közterület-felügyelet is üzemeltethetne majd térfigyelő kamerákat, amivel jelentősen megnőhet a nem-fegyveres testületeknek adott rendvédelmi jogkörök hatósugara. A bizottság ma kilenc igennel és hét nemmel általános vitára alkalmasnak minősítette a tervezetet, természetesen az MSZP támogatása és a Fidesz ellenjavallata mellett.
Teljesült a vágyuk
A közterületisek egyébként régóta kérték, hogy kapjanak védelmi eszközt. A Fővárosi Közterület-fenntartó igazgatóhelyettese szerint a gumibot önvédelemre való használata nem jogkörmódosítás, hanem csupán önvédelmi eszköz a közterület-felügyelők kezében, amelynek bevezetését kifejezetten kérték a minisztériumtól, az utóbbi időben ugyanis megnőtt a közterületisek elleni agresszív támadások száma. Mint Miklós István mondta, jelenleg a rendőrségtől kapott könnygáz-spray-t, esetleg testi kényszert használhatnak csak erre a célra.
Kérdésünkre, hogy kapnak-e majd a közterület-felügyelők megfelelő képzést a gumibot használatára, Miklós azt válaszolta: elengedhetetlen, hogy megfelelően kiképezzék őket arra, hogy biztonsággal kezeljék majd a gumibotot. Az esetleges túlkapásokat pedig közigazgatási eljárásban vizsgálják majd.
Közterületfelügyelők - még gumibot nélkül
(Fotó: Magócsi Márton)
A közterület-felügyeletnek jelenleg egyébként törvényes joga van arra, hogy az általuk ellenőrzött területeken szabálysértőket személyi adataik elkérésével igazoltassák, majd az adatokat kezeljék, bizonyítékként fényképet készítsenek, vagy ha a szabálysértő ellenállást tanusít, akkor visszatartsák a rendőrök megérkezéséig - utóbbival kapcsolatban éppen a múlt héten mutatott be a TV2 egy túlkapást. A felvétel szerint egy illegális plakátolót ráncigáltak meg a közterületisek.
Osztogatnák az erőszakot
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) viszont nem ért egyet sem azzal, hogy a közterület-felügyelet ezentúl térfigyelő kamerákat működtethetne, sem azzal, hogy kiterjesszék a polgárőrök és a közterület-felügyelők hatáskörét.
Hüttl Tivadar, a szervezet adatvédelmi és információszabadság-ügyi programvezetője szerint a közterület-felügyelők nem rendelkeznek közhatalmi jogosítvánnyal, Magyarországon csupán a fegyveres testületek (mint a rendőrség, határőrség, VPOP) részesülnek állami legitim erőszak-monopóliumban.
Hüttl szerint azért is aggályos a jogkörkiterjesztés, mert a közterületeseknél nem olyan szigorú a felvételi procedúra, sokkal kevesebb szűrés van és nincs olyan képzési garancia, mint a rendőrségnél. Így ha nem megfelelően kvalifikált emberek is rendvédelmi jogkört kapnak, az számos visszaélésre adhat okot; "például ha az autóm mellett vitatkozom velük a parkolócéduláról és rávágok egyet a visszapillantóra, akkor ezután simán mondhatják azt, hogy támadásra utaló mozdulatot tettem" - tette hozzá.
Azt a közterület-felügyelet igazgatóhelyettese is elismerte, hogy náluk a felvételi enyhébb ugyan, mint a rendőrségnél, viszont szigorúbb egy általános köztisztviselőnél. Feltétel ugyanis, hogy az illető nagykorú, érettségizett magyar állampolgár legyen, aki alkalmas a fizikai igénybevételre és elvégzi a 360 órás szakmai tanfolyamot és az azt követő vizsgát.
Nincs visszatartó erő
A jogvédők szerint ugyanakkor az is aggodalomra adhat okot, hogy a közterület-felügyelőkre nem vonatkozik olyan súlyos szankcionális visszatartó erő, mint a rendőrökre, habár szerintük az elmúlt évek rendőri túlkapásai bizonyítják, hogy néha még az sem elég. Ezt a munkát a rendőröknek kellene elvégezni, nem pedig más nem-fegyveres erőkkel kellene belemenni az állami erőszak-monopóliumok osztogatásába.
Miklós István a Hírszerző kérdésére, hogy nem aggódnak-e, hogy azzal, hogy az eddigi kézi kamera helyett mostantól térfigyelő kamerák is működnek, sérülhetnek a személyiségi jogok, azt válaszolta: "mi a különbség a kettő között? Felvételeket eddig is készíthettünk". A kamerák által felvett adatok miatt viszont nem aggódik, ugyanis szigorú adatvédelmi törvényt fognak kidolgozni, amely szabályozza majd az adattárolást.
Hüttl szerint a kézi kamerával készített felvételek még elfogadhatóak, viszont a térfigyelő kamerákkal már jócskán korlátoznák a felvételeken szereplő, viszont a szabálysértésekkel kapcsolatba nem hozható személyek információs önrendelkezési jogát. Például ha egy pár a parkban csókolózik, vagy valaki kutyát sétáltat az utcán, akkor ahhoz a közterület-felügyeletnek semmi köze, a térfigyelő kamerákkal azonban ebbe az intim szférába is könnyedén, akár illetéktelen emberek is beleláthatnak, hiszen a rendőrségnél is számos példa volt már arra, hogy nem megfelelően kezelték a kamerák felvételeit.
A városnak kell majd fizetnie
A térfigyelő kamerák fenntartása egyébként is rengeteg pénzt emészt fel. A TASZ friss kutatása szerint, amelyre csupán 12 kerület válaszolt, a kamerák üzemeltetése és fejlesztése 2007-ben körülbelül 875 millió forintba, 2008 első felében pedig 576 millió forintba került az önkormányzatoknak, mivel pedig a közterület-felügyelet szintén a városháza alá tartozik, ezeket a pluszköltségeket is nekik kellene kifizetni.
A TASZ szerint a másik kérdés az, hogy miért akarja az igazságügyi tárca a bűnmegelőzési feladatokat kiterjeszteni más szervekre is, holott az a rendőrség feladata volna. "Ha nincs elég forrásuk, akkor kérjen még a rendőrség, bár pont Marian Cozma meggyilkolása után kértek kétmilliárd forintot a rendőrségi források kiterjesztésére" - mondta el lapunknak Hüttl.
Kérdéseinket természetesen az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályára is elküldtük egy hete, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
forrás : hirszerzo.hu
|