Rég nem látott egységbe sikerült forrasztania a magyar politikai életet a vasárnapi holokauszttagadó demonstráció szervezőinek. A parlamenti pártok mind felháborodtak azon, hogy egy neonáci eszméket hangoztató csoport rendőri biztosítás mellett hirdethette szabadon az ordas eszméket, igaz, mindenki szerint mást kellene most tenni .

A pártok hangulatát jól érzékeltetheti a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság egyik tagjának kifakadása lapunknak, aki szerint az igazságügyi miniszternek ebben az esetben élnie kellett volna utasítási jogkörével a BRFK vezetői felé, így a miniszter saját hatáskörben is megakadályozhatta volna a rendezvényt. "Draskovicsnak egyszerűen oda kellett volna szólnia a BRFK-ra, hogy márpedig nem fognak a neonácik a Várban grasszálni, aztán ha a szervezők azt akarták volna, járhattak volna egy éven át a bíróságra pereskedni" - mondta lapunknak a politikus.

Hiller István oktatási miniszter hétfőn arról beszélt a parlamentben, törvénybe kellene iktatni, hogy Európa számos más országához hasonlóan Magyarországon is legyen bűncselekmény a holokauszttagadás. A Fidesz pedig külön vizsgálócsoport létrehozását szorgalmazta.

Nem a rendőrség dolga?

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter az Országgyűlésben azt mondta, szerinte nincs az a rendőrség, amely érdemben kezelni tudná a szélsőséges megnyilvánulásokat, egyedül a politikai elit egységes fellépése, valamint az alkotmány kiegészítése tenné lehetővé, hogy érdemben meg lehessen védeni a többség szabadságjogait.

Nyilván nem lehet előre pontosan tudni egy rendezvény tartalmát, bár a konkrét esetben nekem is szimpatikus lett volna, ha nem engedték volna megtartani ezt a demonstrációt. De az aggodalomra adna okot, ha az igazságügyi miniszter saját hatáskörben dönthetne ebben a kérdésben - mondta lapunknak Hack Péter.

Mindenki fellépne a szélsőséges demonstrálók ellen, kérdés, hogy hogyan
(Képünk illusztráció, fotó: Járdány Bence)

Az alkotmányjogász szerint - amennyiben meglesz a szükséges politikai egyetértés - az Európai Emberi Jogi Egyezmény szellemében is módosítható úgy a gyülekezési törvény, hogy hasonló szélsőséges demonstrációkat meg lehessen akadályozni: a törvény részévé lehetne tenni ugyanis egy előzetes kritériumrendszert, például, hogy a köz- vagy nemzetbiztonsági, közegészségügyi veszélyek miatt nem engedélyeznek egy-egy megmozdulást. Jelenleg csak a "közlekedés aránytalan akadályoztatása" miatt lehet korlátozni előzetesen egy demonstrációt.

A magyar hatóságoktól ugyanakkor nem volt idegen a "trükközés " az elmúlt években rendezvények előzetes betiltásával kapcsolatban, bár ezek egyetlen esetben sem voltak szélsőségesek, vagy uszító jellegűek, egyszerűen csak arról volt szó valószínűleg, hogy kényelmetlen lett volna tartalmuk az adott helyzetben a kormány számára. Valószínűleg ezért nem engedélyezték 2003-ban - a közlekedés akadályoztatására hivatkozva - hogy a Tibetet Segítő Társaság a kínai nagykövetség előtt demonstráljon - a járdán. Ugyanígy nem tüntethetett a Civilek a Békéért Mozgalom az Andrássy úton az iraki háború ellen, miközben később simán tudomásul vette a BRFK a Fidesz demonstrációját a Terror Házánál, és az MSZP kampánygyűlését a Hősök Terénél.

Bőven van külföldi példa arra is, hogy egyenruhában vagy maszkban, az arcot eltakarva tilos demonstrálni - ez szintén felmerült már, de a konszenzus hiányában nem módosult a törvény. A hazai jogszabályi anomáliákról a Független Rendészeti Panasztestület egyenesen azt állította, a magyar jogrendszer nincs felkészülve az utcai demonstrációk kezelésére. A rendőrségnek ugyanakkor lett volna lehetősége fellépni a jelenlegi jogi keretek között is - hangsúlyozta Hack Péter, hiszen a demonstrációnak nem lehet része bűncselekmény megvalósítása, így amint az első - a közösség elleni izgatást megvalósító mondatok elhangzottak, rögtön fel kellett volna szólítani a résztvevőket a demonstráció feloszlatására, vagy ha ez nem történik meg, elkezdeni az oszlatást.

Lényegében ugyanezt fogalmazta meg Bencze József országos rendőrfőkapitány is, aki még hétfőn kért jelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetésétől a felvonulás biztosításával kapcsolatban. A főkapitány utasította a biztosításban részt vevő parancsnokokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet arra, hogy a rendezvények jogszerű megtartásának feltételei folyamatosan fennállnak-e. Ha pedig azokat megsértik, azonnal intézkedjenek.

A rendőrség kommunikációja ugyanakkor ellentmondásos: hétfői közleményükben még azt írták "a rendezvény biztosításánál a rendőrség a hatályos jogszabályok szerint járt el, törvényesen és szakszerűen látta el feladatát". Ezt követte Bencze jelentést kérő nyilatkozata, majd Tóth Gábor BRFK-vezető szavai, melyek szerint egy hetet kapott a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy elkészítse a demonstrációval kapcsolatos, mindenre kiterjedő jelentését az országos rendőrfőkapitánynak.

A budai Várban szombaton tartottak demonstrációt szélsőjobboldali szervezetek, nagyjából kétszázan gyűltek össze. A demonstráción az is elhangzott: semmi nem igaz a holokausztból. A felvonuláson a Magyar Gárda egyenruháját viselő csoport is részt vett, bár a szervezet közlése szerint gárdisták hivatalosan nem voltak ott.

Lapunk kedden reggel elküldte kérdéseit a BRFK és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztályára is, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.