Wikileaks kontra Fidesz - így írnak ők 
A Fidesz felkészült a kormányzásra - állította Orbán Viktor még 2009-ben egy WikiLeaks által kiszivárogtatott nagyköveti távirat szerint; ezt az elmúlt év intézkedései azonban legalábbis megkérdőjelezik.
A Fidesz vezetője akkoriban még - mikor úgy látta kedvezőbbnek - az USA-val is szorosabb kapcsolat kialakítását ígérte a diplomatáknak, ez sem bizonyult igaznak. A Népszava által sorra vett bizalmas iratok nyíltan beszélnek a "lehetséges utód" Varga Mihályról, a "potenciális pártrivális" Kósa Lajosról, és az Orbán elleni "ellenszenvéről" tanúságot tevő Pokorni Zoltánról is. Az is kiderül belőlük, hogy Washingtonban 2006 és 2010 között nem lehettek mindig egészen biztosak abban, hogy Orbán marad pártja élén.
Oszsza meg másokkal is
Orbán Viktor, aki tudatában van
"Tudatában van annak, hogy a Fidesznek a jövőben kevésbé ellenállónak, mint inkább egy modern, nyugati mintájú pártnak kell lennie; és annak az igénynek is tudatában van, hogy javítania kell a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal" - ezt állapította meg a Fidesz első emberéről 2009. december 4-én kelt táviratában Jeffrey Levine amerikai nagykövetségi ügyvivő, akinek az irat szerint találkozójukon Orbán Viktor elismerte: tudja, hogy ez "egy 12 lépcsős program lesz", aminek az első fokát megtette azzal, hogy "ezt a problémát felismerte". Orbán ugyanakkor arról is merészen beszélt, hogy "a Fidesz felkészült a kormányzásra", a távirat szerint "félig viccesen" megjegyezve, hogy "2014 után már nem veszíthetünk". A magyar politika "kimondatlan igazsága" - jegyezte meg Levine -, hogy a Fidesznek óriási előnye van a 25 év alattiak támogatásával, míg az MSZP bázisa az 55 év felettieké. A Gyurcsány-kormány - hitte Orbán az ügyvivő meglátása szerint - "mindkét csoportot elriasztotta". "A Fidesz nagy megmérettetése, hogy ne üljünk a babérjainkon, hanem koncentráljunk a 2010-es győzelemre, majd készüljünk fel 2014-re" - idézte az akkori miniszterelnök-jelöltet Levine, aki szerint Orbán egy esetleges árnyékkormány ötletére úgy reagált: "mindenki tudja, ki kicsoda" a pártban, vagyis nem számított komoly ellentétekre.
Orbán korábban April H. Foley nagykövetnek is beszámolt a Fidesz politikájáról: a párt vezetőségének professzionalizálását helyezte előtérbe, mert a Fidesz szerinte "jobb kormánynak, mint pártnak". 2008. októberében az amerikai diplomatákkal folytatott megbeszélésen bátran beszélt más ügyekről is; az UD-féle megfigyelési ügyről a Fidesz vezetője még ellenzékben is jól tájékozott volt. Tudni vélte az irat szerint, hogy az UD-ügy illegális technikai eszközök használatáról és az OMV olajtársasággal kapcsolatban álló ügyvédi irodák célba vételéről szól. Egy tavaly februári távirat Mesterházy Attilát idézte Orbán jellemzésére: az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje szerint "aki ilyen régóta, 20 éve van a poilitikában, nem képviselheti a változást hitelesen".
Kósa Lajos, a posztviktoriánus
Több távirat is foglalkozik Kósa Lajos debreceni polgármesterrel, aki a 2006. december 4-én, egy nagyköveti találkozó után kelt irat szerint a beszélgetés elején jelezte: nem ért egyet a Fidesz (akkori) irányvonalával. A 2006 őszi budapesti zavargások fényében azt mondta: a helyzet valójában "gazdasági probléma, amit mi politikai válsággá változtattunk". Kósa ezen a beszélgetésen ment szembe nyíltan Orbánnal is, amikor azt mondta, "a politikusnak tudnia kell, mikor távozzon". Bár Kósa hangsúlyozta, hogy személyesen nagyon jó barátságban van a Fidesz elnökével, de úgy látta, Orbán "soha többé nem lesz miniszterelnök". Sokan úgy vélték - jegyezte meg az iratban a nagykövetség ügyvivője, Philip T. Reeker -, Kósa lehet az, aki elhozhatja a "posztviktoriánus" kort a Fideszbe.
Kósához ugyanakkor - mint több táviratban is olvasható - eltérően viszonyulnak a Fideszben: míg Orbán egy alkalommal "szabad szellemnek, de szórakoztatónak", míg máskor "a párt fenegyerekének" nevezte - kifejezve azt is, hogy szerinte "potenciális pártrivális" -, több parlamenti képviselőtársa "egyszerű vidéki politikusnak" tartotta. Egy 2007-es távirat már arról írt, hogy népszerűsége megkerülhetetlenné teszi Kósát, jól szónokol, de "kevés politikai érzék" szorult belé. Erre utalnak a találkozón elejtett "óvatlan megjegyzései", valamint káromkodásai (!), amelyekkel gyakran tévedt "aknamezőre" a nagykövetekkel folytatott beszélgetésen. Ez a tulajdonsága azonban előnyére válhat a magyar politikában - jegyezte meg a nagykövetség Kósáról, akit Orbán egy másik távirat szerint "viccesen Debrecen Független Köztársaságának elnökének" nevezett, amivel azonban "nélkülözhetetlenné vált" a Fidesz számára.
Navracsics Tibor, a megdöbbentő
"Jóval visszafogottabb, mérsékeltebb" arcát látta Navracsics Tibor frakcióvezetőnek April H. Foley, mint ahogyan arra korábban számított - egy 2007. február 27-én, közös találkozójuk után kelt távirat szerint. Foley ugyanis Navracsicsot - korábbi megjegyzései alapján - a párt "radikálisaihoz", például Kövér Lászlóhoz sorolta, és retorikája megdöbbentette. Ugyanakkor a találkozó után a nagykövet már Kósa Lajoshoz és Pokorni Zoltánhoz, mint "mérsékeltekhez" hasonlította az akkori frakcióvezetőt. Navracsics - elmondása szerint - sokat tett azért, hogy a Fidesz ne csak a politikára, hanem a szakpolitikára is figyelmet fordítson.
A későbbi miniszterelnök-helyettes meglepően nyíltan beszélt Orbán szerepéről is egy másfél évvel későbbi nagyköveti találkozón: azt mondta, Orbán pozíciója a pártban "megkérdőjelezhetetlen", "még ha 2006-ban nem is mindig volt az". Ugyanakkor - tért ki rá az akkori frakcióvezető - Orbánban "némi hezitálás" is tetten érhető, amikor szóba kerül, hogy esetleg egy "több emberre támaszkodó" vezetést alakítsanak ki. Ugyanakkor egy korábbi, 2007-es "bizalmas" minősítésű távirat Kósa Lajos, Rogán Antal, és Pokorni Zoltán mellett Navracsics Tibort is Orbán lehetséges utódjának nevezte. (Varga Mihály neve akkor még nem merült fel, ő viszont később Orbán egyik fő bizalmasává válhatott.) Navracsics a Fidesz politikusainak szerepét elemezve kitért arra, hogy míg Kövér László a párt radikálisai közé tartozik, Varga Mihály és Pokorni mérsékelt, de Orbán "ingadozik, mint mindig".
Varga Mihály, az utód
A legnépszerűbbek közé tartozik a Fidesz vezető politikusai között Varga Mihály - ezt állapította meg April H. Foley egy 2007. augusztusi találkozójuk után táviratában. Megállapította: a vezetőség többi tagjához képest közelebbi viszonyt ápol Orbánnal, aki - szintén egy nagyköveti találkozón - utalt arra, hogy Varga lehetséges utódja is lehet. Ezt a távirat szerint maga Varga is azzal magyarázta, hogy az egyik Fidesz-kongresszuson ugyanannyi szavazatot kapott, mint a pártelnök, "és ez annyira megijesztette Orbánt, hogy rögtön kinevezett helyettesének".
Ez azonban annak is köszönhető a távirat szerint, hogy Varga nem tér el a párt irányvonalától, miként azt a találkozó után Foley is megállapította, noha hozzátette: "vannak, akik szerint a Fidesznek ki kellene nőnie az alapítóját". A távirat utalt Orbán egyik korábbi megjegyzésére is, amely szerint Varga, ha ő már nem lesz "elérhető", "minden jogot megkap majd". "Nem vagyok öreg, de sosem tudhatod, mi történik" - tette hozzá Orbán a távirat szerint. Varga többnyire a párt hivatalos álláspontját védte és magyarázta "irodájában, egy kis asztal mellett komoly és elmélkedő stílusban". Ezt a benyomást szerezték más amerikai diplomaták is, gazdasági ügyekben a Miniszterelnökség jelenlegi vezetője higgadtan gondolkozik, és tisztában van a reformok szükségességével is. Pokornihoz hasonlóan nem beszél folyékonyan angolul, ugyanakkor - jegyezte meg a távirat - "folyamatosan próbálkozik, még akkor is, ha alig érthető, amit mond".
Pokorni Zoltán ellenszenve
"Érezhető ellenszenvvel" beszélt a Fidesz elnökéről Pokorni Zoltán, aki egy nagyköveti találkozón egyszerűen csak "pártelnöknek" nevezte Orbánt - számolt be a fideszes politikusról 2007. augusztus 27-én kelt táviratában April H. Foley. A találkozón többek között "a Fidesz nagy dobásáról", a tandíjról és a vizitdíjról készülő, 2008. márciusi népszavazásról beszéltek, és Pokorni nyílt kritikával tért ki arra, hogy Orbán valószínűleg kihátrál a népszavazási kampány levezényléséből, és a pártban másra bízza a feladatot, hogy elkerülje "a vereség kockázatát".
(Megjegyzés: bár Orbán szerette volna, ha Pokorni viszi az ügyet, ő nem vállalta, ahogy Kósa Lajos sem.) Ugyanis - idézte Pokornit a nagykövet - ha Orbán távol tartja magát, a Fidesz a legfontosabb politikai témáját veszti el, de ha beszáll, és a népszavazás elbukik, "többé nem lehet belőle miniszterelnök-jelölt". Szóba került Orbán utódlása is, de Pokorni "keményen" visszautasította, hogy magasabb pozícióba vágyna. "Ahhoz, hogy miniszterelnök legyek, nem vagyok elég képzett, nem tudok angolul" - mondta az oktatáspolitikus a nagykövet szerint, de megjegyezte azt is, hogy a miniszterelnökség eléréséhez a posztot "akarni kell" és szeretni a kofliktusokat, "én viszont nem vagyok ilyen". A "diákjai körében egykor feltehetően népszerű" Pokorni egyébként - bár voltak "vicces megjegyzései" - végig "közönyös nyugalommal" beszélt.
Foglalkozott az Orbán és Pokorni közti ellentéttel egy egy hónappal korábbi nagyköveti távirat is, amely "elkendőzött surlódásnak" nevezte vélt konfliktusukat; ugyanis - mint azzal egy másik távirat foglalkozik - Orbán egyenesen "kikerülte", hogy ezekről a súrlódásokról beszéljen. Pokorni az irat közlése szerint gyakran verte népszerűségben Orbánt, aki azonban "a valamikori tanárról" azt tartotta, "nem olyan utcai harcos, mint én".
Matolcsy, a tartózkodó
"A Fidesz megérti a külföldi beruházások fontosságát, és nemzetközi üzletek Magyarország gazdaságában játszott szerepét" - ezzel magyarázta Matolcsy György 2009. novemberében az egyik irat szerint Jeffrey Levine amerikai ügyvivőnek, hogy többek között ezért sem várható, hogy a választási kampányban a Fidesz esetleg nekimenne nemzetközi üzleti köröknek. Levine Washingtonba küldött 2009. november 9-i levele szerint Matolcsy fő retorikai célpontnak "az aktuális kormányok", a Bajnai- illetve a Gyurcsány-kabinet gazdaságpolitkáját nevezte meg. Hozzátéve, hogy akár a "bankokat és bankárokat" is célba vehetik. Ugyanakkor - ecsetelte az ügyvivő - Matolcsy arra számít, hogy kormányuk új gazdasági stratégiát épít ki 2010 közepére, amit a kulcságazatokban - úgy mint energetika, környezeti technológia, zöld energiák felhasználása, egészségügy - beruházások ösztönzésével érnének el, amihez az irat szerint Matolcsy - akkor még - "potenciális együttműködést" látott az USA-val.
Matolcsy fontosnak tartotta a munkahelyteremtés és gazdasági növekedés programját kiemelni a Fidesz terveiből: Levine ugyanakkor megjegyezte, hogy ezt elérjék, gyors reformokat kell végrehajtaniuk majd az állami szektorban, és "mind a személyi, mind a vállalati szektorban" adóterheket kell enyhíteni. Kicsivel többet árult el a Fidesz gazdasági terveiről a miniszter-jelölt egy másik, alig két héttel későbbi találkozón; Matolcsy a közép-európai szektor "új gazdasági sikertörténeteként" vizionálta
Magyarországot azzal, hogy "a globális befektetési térképre" kívánják helyezni, "a térség centruma legyen". "Közvetlen Fidesz-cél a külföldi befektetések bátorítása" - mondta Matolcsy, de az ügyvivő nehezményezte, hogy a politikus nem ment bele azokba a részletekbe, amelyeket előzetesen nem hivatalosan még közölt a nagykövetséggel; sőt kifejezetten tartózkodott a Fidesz adópolitikáját érintő bárminemű beszélgetéstől. "A Fidesznek konkrét példákkal kellene alátámasztania ezt az új szemlélelet, vajon a tettek összhangban lesznek-e a szlogenekkel és szavakkal" - jegyezte meg az ügyvivő.
forrás és szerző : NÉPSZAVA-összeállítás /
Az eredeti írás itt olvasható
|