A pártállami szabályozást visszacsempészve a védelemhez való jogot korlátozó javaslatcsomagot készül elfogadni a fideszes parlamenti többség. A módosítás mögött az ügyészségi lobbi állhat.
 

Oszsza meg másokkal is

„Ne mossunk kezet, a szappan sokba kerül, a higiénia fölösleges időt vesz el a gyógyítástól. Ha egy orvos ezzel az elmélettel állna elő a XXI. században, kivetné magából a szakmai közösség” – holott a Finszter Géza kriminológus, egyetemi docens által idézett példa szerint a jogtudomány szempontjából éppen ilyen közveszélyes értelmetlenségeket tartalmaz a parlament alkotmányügyi bizottsága által benyújtott jogszabálycsomag, a szakember szerint még módosításokkal puhított változatában is. A Balsai István fideszes alkotmánybíró-jelölt által vezetett testület javaslatai közül a legnagyobb vitát az váltotta ki, amely szerint az őrizetbe vett gyanúsított az első 48, illetve a módosítások szerint 24 órában nem találkozhat az ügyvédjével, valamint hogy a bevezetni tervezett főbenjáró bűntettek – zömében politikai összefüggésű gazdasági deliktumok – esetében az ügyészség a kedve szerint mazsolázhat az eljáró bíróságok között.
 

Fotó: Túry Gergely
 

Az Országgyűlés plénumán az általános vitában egyetlen múlt heti ülésnapon, hajnali 5 és 6 óra között, gyér képviselői érdeklődés mellett, futószalagon megtárgyalt, a büntető anyagi és eljárási jogot, a polgári perrendtartást, a választottbírósági eljárást és a bírák jogállásáról szóló regulákat alapjaiban megváltoztató jogszabály végszavazását július elejére tervezik. A kihirdetés másnapjára időzített hatálybaléptetés a zavaros előterjesztési ügymenethez hasonlóan szintén a statáriális haditörvénykezést idézi. Az indok ezúttal is a hatékony ügymenet.

Mindössze egy órával az alkotmányügyi bizottság múlt heti ülése előtt a tagokat sms-ben értesítette a titkárság, hogy a napirend ki fog egészülni, a témát – tudatták – e-mailben kapják meg. Az elektronikus postán a Balsai-féle 23 oldalas javaslat érkezett. Megtárgyalására szintén alig egy óra állt a honatyák rendelkezésére, mert Mátrai Márta (Fidesz) ügyrendi javaslatára a vitát lezárták – emlékezik vissza a HVG-nek nyilatkozva a meghökkentő, de a 2010-ben alakult Országgyűlés gyakorlatában különlegesnek nem mondható ügymenetre a bizottság tagja, Bárándy Gergely (MSZP). Az elnöklő Balsai egyébként azt is mondta, hogy az anyag „az ügyészségen” készült – utóbb meg is erősítette a Népszabadságnak –, miközben Lázár János fideszes frakcióvezető szerint ez nem igaz, az ügyészek csak véleményezték a tervezetet. Ezt a meglátást osztja egyébként a kriminológus is abból a megfontolásból, hogy szerinte sokkal inkább politikusra vall ez az amatőr munka, mint képzett jogászra.

 

Az ügyészség egyébként alighanem a kormányzathoz lojális Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYFÜ) jelenti, hiszen a jogszabályban nevesített kiemelt ügyek minden bizonnyal e hivatal hatáskörébe kerülnek. A politikai boszorkánykonyha ügymenetét ismerők mindenesetre biztosra veszik a KNYFÜ–Polt Péter legfőbb ügyész–miniszterelnökség tengelyt, s azt, hogy a bizottság, pontosabban Balsai, csak díszletszerepet kapott az előterjesztésben. Erre utal egyebek mellett, hogy – a bírák, illetve az ügyvédek szakmai korporációi, továbbá a jogtudomány képviselői mellett – a jogalkotás papírforma szerinti központját, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot kihagyták ebből a jelentős változtatásból. Ráadásul Répássy Róbert igazságügyi államtitkár maga is alkotmányellenesnek mondta a tervezet védelmet korlátozó passzusát. Miközben a javaslat a bizottság neve alatt fut, öt bizottsági tag, köztük kormánypártiak, így Cser-Palkovics András (Fidesz) alelnök is érdemi módosításokat nyújtott be. Változtatna még Bárándy, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), Rubovszky György (KDNP), Schiffer András (LMP), a szintén LMP-s Dorosz Dávid, valamint Cser-Palkoviccsal közösen Lázár is (lásd táblázatunkat). Utóbbi ugyanakkor az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: megvan a kormánytöbbség a változtatásra. Mire Bárándy egyértelművé tette, hogy pártja az Alkotmánybírósághoz fordul, és a többi ellenzéki párt nyilatkozata alapján nem ez lesz az egyetlen beadvány.

A fideszes táncrendben ezúttal Lázárnak jutott a jó zsaru szerepe, a 48 óra megfelezésével ő igyekszik enyhíteni a védő kizárásának szigorán. Csakhogy a jogásztársadalom – így a HVG-nek nyilatkozó Finszter, az Inforádióban megszólaló Bánáti János ügyvédi kamarai elnök, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja – ezt sem tartja elfogadhatónak, különös tekintettel arra, hogy maga a törvény is kötelező védelmet ír elő a kiemelt ügyekben. Bánáti szerint alkotmányt és nemzetközi szerződéseket sért a szabály, Finszter pedig emlékeztet, hogy 1962–1973 között volt hatályban hasonló szabály, miközben az őrizet időtartama akkor is legfeljebb „csak” a jelenleg hatályos 72 óra volt (a javaslat ezt most 120 órára emelné a kiemelt ügyekben). „Emlékszem, a hetvenes években bolgár rendőrségi delegáció kérdezte, hogyan egyeztethetők össze a szocialista jogerkölccsel a védelem ilyen erős jogosítványai, és mi büszkén válaszoltuk, hogy a magyar jog az európai hagyományokon alapul” – emlékezett Finszter, aki szerint most éppen ettől távolodunk el.
 

 

A deklarált cél, a főbenjáró deliktumok gyors és hatékony üldözése nem vitatható. Csakhogy kérdés, nem volna-e más, jobb módszer, mint a garanciák leépítése. Ráadásul már a főbenjáró bűntettek fölsorolása is értelmezhető akként, hogy a Balsai-bizottság – ügyészi sugallatra – a politikai kötődésű ügyeket pörgetné föl. A közvélekedés és a jogi megítélés szerint ennél jóval súlyosabb, élet- és emberiségellenes deliktumokkal Cser-Palkovicsék csupán kiegészíteni javasolják az eredeti szöveget.

Nehéz nem észlelni az összefüggést az elszámoltatási ügyek megfeneklése és a mostani pallosjogi igyekezet között. A kormány látványosan távol tartja magát a jogszabály-változtatástól, Répássy például az alkotmányügyi bizottsági tagok kérdéseire sem felelt, szerdára ígérve a hivatalos álláspontot. Miközben a beígért alkotmánybírói bársonytalárját a jelek szerint megszolgálni igyekvő Balsai az indoklásban a „nemzeti ügyek kormányára” és a Fidesz képviselőcsoportjára hivatkozik mint amelyek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a törvényes rendnek. Amihez hozzátartozna az alapos egyeztetés a megkerülhetetlen szereplőkkel.

Kell politikai igény is – amelyet a kormányzat képvisel –, szükséges a szakmai gyakorlat tapasztalata és a független tudományé, ám most csak az ügyészség kívánalmai találtak meghallgatásra. Igaz, az általa szorgalmazott módosítások egy része – például a panaszjog ésszerű korlátok közé szorítása, 30 napos határidő a tárgyalás kitűzésére – kétségtelenül a hatékonyságot szolgálja. De akad olyan is – így a vádemelés elhalasztásának kiterjesztése az öt évnél enyhébben büntetendő esetekre –, ami éppenséggel enyhít a korábbi szigoron.

Az új regulák többsége rendpárti: az eljárás például megindítható lenne a külföldön tartózkodó vádlottal szemben akkor is, ha még nem bocsátották ki ellene az elfogatóparancsot; a nyomozási bíró pedig „köteles tekintettel lenni a nyomozástaktikára”. A HVG-nek nevük elhallgatását kérő nyomozók elmondták, hogy eddig is megvoltak az eszközeik a hatékonyabb ügymenetre. Például az éjszaka közepén előállított, majd őrizetbe vett terhelthez a legritkább esetben érkezett meg azonnal az ügyvédje, így órákat, esetleg napokat is nyertek a rendőrök, különösen, ha a fogva tartás körülményei megtörték a gyanúsítottat. Kihallgatni ugyan – ellentétben a tervezett szabályokkal – nem lehetett őt, de „elbeszélgetni”, alkudozni vele igen. Márpedig naivitás azt hinni, hogy a gyanúsított saját ügyére kíváncsiak a nyomozók – azt ekkor már ismerik, vagy legalábbis ismerni vélik –, sokkal inkább a vélelmezett bűntársak bemártása az alku tárgya. Törvénytelen vádalkusorozatot sejtet például, hogy Cser-Palkovics – a saját, 24 órás ügyvédtilalomra vonatkozó módosítását fölülírva – a hétfő késő esti részletes vitában már azt indítványozta: mégis 48 órára lehessen embargós a gyanúsított; vagyis ez alatt az idő alatt ne lehessen kihallgatni. Igaz, ez a változat egyetlen napot élt: a képviselő kedden visszavonta.

forrás és szerző : hvg.hu / RÁDI ANTÓNIA


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.