"Magyarország Alkotmánya" - ezt a címet viseli majd várhatóan az új alaptörvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya helyett. Bár a tervezet szövegét még a fideszes képviselők sem ismerik, az már kiszivárgott, hogy a preambulum a "nemzeti hitvallás" nevet kapja.
 

Oszsza meg másokkal is

Az alaptörvény a Himnusz első sorával fog kezdődni, és lesz utalás a Szent Koronára, valamint a kereszténységre is. A tervezetet ma kapják meg a kormánypárti frakciók, holnap délután szavaznak róla, majd március 14-én terjesztik az Országgyűlés elé.

Magyar Köztársaság helyett a jövőben Magyarország lehet az ország hivatalos megnevezése. A köztársaság szó értesülésünk szerint az új alkotmány címében sem szerepel majd, bár fideszes politikusok azt több alkalommal kijelentették: az államforma azért nem változik.

A szocialisták nevében tegnap Lendvai Ildikó emlékeztetett Orbán Viktor elhíresült kijelentésére: "a köztársaság csak ruha a nemzet testén" és úgy vélte, politikai "vetkőztetés" kezdődött. A politikus szerint félő, hogy "a köztársaság ruhája után a közös ügyekbe való beleszólás lehetőségétől, az állampolgári egyenlőség és szabadság normájától, a modern, demokratikus köztársaság valódi jelentésétől is" megfosztanák a polgárokat.

Annyi már kiderült, hogy a preambulum elnevezése "nemzeti hitvallás" lesz, a Himnusz első sorával fog kezdődni, és ebben utalnak a Szent Koronára, az aranybulláig visszatekintve hivatkoznak a történelmi alkotmányos értékekre, illetve a kereszténységre is. Bár az alaptörvény tervezetét Szájer József fideszes EP-képviselő irányításával Gulyás Gergely és a KDNP-s Salamon László készíti, a preambulumon Orbán Viktor kommunikációs csapata dolgozik.

Újdonság lesz a közpénzügyi fejezet, amelyben kimondják, hogy ha a GDP-arányos államadósság eléri az 50 százalékos szintet, "automatikusan" az adósságot mérséklő intézkedések lépnének életbe. Emellett az Unió alapjogi chartája alapján új emberi jogi katalógust fogalmaznak meg. Az már biztos, hogy a gyerekek után a jövőben sem jár szavazati jog, akkor sem, ha az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívben erről is véleményt lehet alkotni.

A népszavazást helyettesítő nemzeti konzultáció keretében feltett kérdésekre egyébként március 21-ig várják a szavazásra jogosultak válaszát és azt ígérik, hogy a beérkező javaslatokat beépítik az alaptörvénybe, amelynek azon a napon kezdődik az általános vitája. A kérdőíveket több mint 8 millió embernek küldte el - talán már az új trend jegyében - Magyarország Kormánya. A borítékon a köztársaság szó már nem szerepel. A konzultációval kapcsolatban egyébként tegnap nyílt levelet küldött Szájernek a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete. Azt kérik a testülettől, hogy a klub által felkért szakértők követhessék a kérdőívek feldolgozását.

Az is kiderült, hogy úgynevezett magalkotmány készül, több mint harminc esetben nem fejtettek ki részletesen bizonyos dolgokat, hanem ezekről később megalkotandó sarkalatos törvényekben fognak rendelkezni. A tervezetet ma este kapják meg a kormánypárti frakciók, holnap délután szavaznak róla, majd március 14-én terjesztik az Országgyűlés elé. Néhány fontosabb változás az egyes fejezeteknél:

Köztársasági elnök
Várhatóan mégsem ad extra jogokat az államfőnek az új alkotmány. Az eredeti tervekben - az alkotmány-előkészítő bizottság elképzelései között - még szerepelt, hogy a köztársasági elnök súlyos, alkotmányos politikai bizalomvesztés miatti válság esetén feloszlathatná az Országgyűlést. Gulyás az MTV-ben tegnap azt mondta, sokan bírálták ezt a parlamentfeloszlatási lehetőséget.

Országgyűlés
A korábbi elképzelésekkel ellentétben a most készülő változatban nem kap helyet, hogy az alkotmányt csak két egymást követő parlament kétharmados többséggel írhatná felül. Ez a terv is heves ellenkezést váltott ki a közéletben. Azt már korábban elfogadták, hogy legfeljebb 200 főre csökken a parlamenti létszám. A kétkamarás parlament ötlete már az eredeti, Salamon-féle tervezetben sem szerepelt.

Alkotmánybíróság
Kompromisszumos megoldás születik az Alkotmánybíróság (AB) jogköreiről - hangoztatta tegnap Gulyás Gergely. A fideszes politikus közölte, bizonyos tekintetben a testület visszakapja a tavaly novemberben korlátozott jogköreit, ám hogy pontosan mit, nem tudni. Többen tudni vélik, a normaszöveg-tervezetben részletesen szólnak az AB jogköreiről, rögzítve az előzetes kontroll lehetőségét, amelyet azonban csak az államfő, a kormány vagy a frakciók kérhetnek. Utólagos normakontrollra csak konkrét jogsérelem esetén lenne lehetőség, és csupán az érintettek és a bíróságok fordulhatnának a taláros testülethez.

Kormány
Várhatóan mégis megmarad a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, amelyet ezután is a képviselők legalább egyötöde írásban nyújthat be a miniszterelnökkel szemben.

Helyi önkormányzatok
Információink szerint előfordulhat, hogy a jövőben ötévente választunk majd polgármestereket és önkormányzati képviselőket. A helyhatósági választásokat az európai parlamenti képviselő-választásokkal tartanák egy időben.

Bírói szervezet
Valószínű, hogy változik a tizenöt évvel ezelőtt bevezetett igazságszolgáltatási szervezeti felépítés, de ez a fideszes Balsai István szerint nem érinti a bírói függetlenséget. Megszűnhet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és többen felvetették azt is, külön közigazgatási bíróság létrehozására, a Kúria visszaállítására lenne szükség.

Alapvető jogok és kötelességek
Orbán Viktor korábban megerősítette, marad az abortusz jelenlegi szabályozása, és végül ezt a KDNP is tudomásul vette, így az új alkotmányban az a mondat szerepel majd, hogy a "fogantatással kezdődő magzati élet védelmet érdemel". A házasság férfi és nő életközössége - ez is helyet kap az új alaptörvény tervezetében.

Választási alapelvek
A mai alaptörvényben az általános és egyenlő választójog szerepel, ez borulhatna a gyermekek után járó szavazati joggal. Ám az már kiderült, hogy ezt nem vezetik be. A határon túliak szavazati jogát a sarkalatos törvényekben szabályozzák majd.

Pálinkázáshoz hasonlít a konzultáció
"A nemzeti konzultáció olyan, mint a házi pálinka" - ezt a címet kapta az a képeslapötlet, amelyet az LMP internetes pályázatára küldött be valaki. A rajzon egy pálinkásüveg, illetve egy pohár látható. Az alkotó szerint a pálinka és a nemzeti konzultáció is eltorzítja a valóságérzetet, azt a látszatot kelti, hogy "értelmesen diskurálunk, miközben összevissza beszélünk", illetve olyan látszatot kelt, hogy "jelentőségteljes dolgokat cselekszünk, miközben az ég világon semmi sem történik".

Tudja értelmezni a nemzeti hitvallást?
Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője: Talán az az értelme, hogy magyarul legyen a preambulum. Az elnöki útmutatás szerint nem szabad idegen szavakat használni. Bár a preambulum szó nem szerepel az alkormányban, kíváncsi vagyok, a nemzeti hitvallás kifejezést beleírják-e, vagy azt is csak odagondolják.

Lövétei István, alkotmányjogász: Gondolom arról lehet szó, hogy valamilyen nemzeti értéket kíván megfogalmazni a kormány. Az, hogy ez kinek mit jelent, értékrend kérdése. Erről nem lehet vitát folytatni.

Felck Zoltán, jogszociológus: Nem tudom értelmezni. A nemzethez tartozásnak, identitásnak sokféle formája van, a hitvallás viszont közös alapot feltételez. Híve vagyok annak, hogy az alkotmány legyen az identitás alapja, de úgy látom, a kormány most a konzervatív keresztény világ felé akarja eltolni az alkotmány értelmezését.

forrás és szerző : Fazekas Ágnes / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.