Oszsza meg másokkal is

Az első körút Közép-Ázsiában

A Bayer türkmenisztáni látogatásáról szóló 2008. június 19-én kelt távirat alaposan beszámol a tárgyalás részleteiről,s ugyanis a magyar nagykövet miután találkozott türkmén partnereivel részletesen tájékoztatta az asgabati amerikai követséget is a megbeszélések eredményeiről. Bayer a nagyköveti egyeztetés során elmondta: kizárólag azért kapta új megbízatását, hogy koordinálja a vezeték megépítésével kapcsolatos európai erőfeszítéseket, amelynek következő lépése egyértelműen a kormányközi megállapodás aláírása lenne. A magyar diplomata szerint a kivitelezést a brüsszeli adminisztráció bürokratikus felfogása is nehezíti, de úgy vélte: ha megszületik a kormányközi megállapodás, akkor az összes akadály el fog hárulni a vezeték megépítése elől. Ha ez megvan, akkor kell majd a forrásokkal rendelkező országokkal megállapodni – vélte a Bayer.mbr>

Kattintson és utazzon el Ön is Azerbajdzsánba!

A magyar diplomata amerikai kollégájának elmondta azt is: megértő és nyitott partnerekre találta türkmén állami tisztviselők személyében, ugyanakkor úgy érzi, partnereinek nincs megfelelő személyi és professzionális háttere a nemzetközi tárgyalások lebonyolításához. Bayer megerősítette azt is: Magyarország szeretné mélyíteni kapcsolatait Türkmenisztánnal, ezért Gyurcsány Ferenc 2008 júliusában látogatást kíván tenni a közép-ázsiai országban.

Bayer a Nabuccóról és a Déli Áramlatról beszélve kifejtette: nem hiszi, hogy a két vezeték egymás riválisa lenne. A nagykövet kiemelte: Oroszország sokszor a saját maga által meghirdetett terveket sem hajtja végre, és manipulatív propagandát folytat. Azt a magyar diplomata is elismerte, hogy a Nabuccónak vannak nehézségei, de egyben aláhúzta: a Déli Áramlatnak nincsen projektcége, nincsen megvalósíthatósági tanulmánya, de még a nyomvonala sem tisztázott. A magyar nagykövet viszont kénytelen volt elismerni azt is, hogy Magyarországnak nincsen más választása, be kell szállnia a Déli Áramlatba, mert ez elősegítné hazánk energiabiztonságának megerősítését. A személyes véleménye szerint azonban a Déli Áramlat elsősorban egy ügyes orosz blöff.

A magyar látogatást összegző amerikai ügyvivő, Richard Hoagland elégedetten nyilatkozott a személyes találkozóról. Az amerikai diplomata véleménye szerint Bayer tehetséges diplomata, akinek kinevezése komoly jel a magyar kormány részéről. Azt azonban már Hoagland sem tartotta valószínűnek, hogy a türkmén gázszállítások kérdését egyhamar rendezni lehet majd.

Gyurcsány Ferenc Közép-Ázsiában – a budapesti változat

A magyar kormány jóvá akarja tenni korábbi ballépéseit az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatában – így értékelte a budapesti amerikai nagykövetség Gyurcsány Ferenc bakui és asgabati látogatását. Banai Károly miniszterelnöki tanácsadó a követség munkatársainak elmondta: az út legfontosabb célja annak bizonyítása volt, hogy a kormány nem csak a szavak, hanem a tettek mezején is kiáll az energiabiztonság, illetve a diverzifikáció mellett. Banai hozzátette: az időzítés rendkívül fontos, ezért egy ideig nem a Déli Áramlatot, hanem a Nabuccót akarja preferálni a kormány. Gyurcsány külpolitikai főtanácsadója nem felejtette el megemlíteni azt sem: reményei szerint észreveszi a követség is, milyen messzire megy a miniszterelnök gázügyben.
 

Gyurcsány Ferenc Türkmenisztánban
tetszettek neki a lovak

Az MSZP-ben azonban nem örült mindenki Gyurcsány legújabb útjának. Szabó Vilmos, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke például kifejtette: a miniszterelnök a legrosszabb időben utazik Asgabatba, ugyanis Dmitrij Medvegyev orosz elnök egy héttel korábban az összes létező türkmén gázt felvásárolta. Szabó ezen kívül úgy vélte: Gyurcsány nem elég hiteles politikus a 2009-re tervezett Nabucco-konferencia megszervezésére sem, és az összejövetel „csak egy újabb ötlet, amiről senki sem tudta lebeszélni a miniszterelnököt”.

Az út – Gyurcsány szerint – mindenképpen sikeres volt, ahogy arról július 10-én az amerikai nagykövetnek is beszámolt. A magyar kormányfő szerint ugyanakkor elsősorban a politikai akarat hiánya, és nem a technikai nehézségek állnak a Nabucco megvalósításának útjában, ezért felajánlotta, hogy Budapest 2009 nyarán kormányfői szintű Nabucco-csúcstalálkozót szervez az ügy előremozdításának érdekében.

April Foley nagykövet értékelése szerint Gyurcsány útja jelentős – bár szimbolikus – lépés volt azon az úton, amelynek során a kormányfő választ akar adni a magyar külpolitikával kapcsolatos kételyekre. A nagykövet szerint el kell ismerni Gyurcsány érdemeit, elsősorban a Nabucco-csúcs ügyben tett felajánlását.

Az asgabati kiegészítés

Az asgabati amerikai nagykövetséget Busztin György, hazánk teheráni nagykövetei tájékoztatta a kétoldalú megbeszélésekről. A magyar diplomata elmondta: Gyurcsány és Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén elnök mintegy hat órán keresztül tárgyaltak, és a magyar miniszterelnök megerősítést kapott: Türkmenisztán támogatja a Nabuccót, de „előtte még meg kell oldania pár problémát”. A türkmén állami média természetesen óvatosabban számolt be az egyeztetésekről, szerintük a két vezető eszmét cserélt a hosszútávú partnerségről, elsősorban az energetika területén.
 

Kattintson és nézzen szét Amerikában is!

A követségi távirat megjegyzi: a két vezető személyes kapcsolata is jól indult, ráadásul Gyurcsány megjegyzései a türkmén lovak nagyszerűségéről simogatták Berdimuhamedov nemzeti büszkeségét is. A magyar miniszterelnöknek ezért megmutatták a híres Ahal Teke lovakat is. Igaz, a versenypályán még a múlt heti türkmén-orosz egyeztetések miatt kihelyezett Medvegyev-portrék mosolyogtak a magyar miniszterelnökre, amit a magyar delegáció észre is vett.

És végül megint az oroszok

Nem tartott azonban sokáig az amerikaiak lelkesedése: egy 2008. július 24-én kelt követségi táviratban Foley nagykövet már arról beszélt: Gyurcsány útja csak egy látványos PR-fogás volt, amelynek nem volt valós tartalma, ráadásul az EU-t is felbőszítette.

Bayer Mihály Nabucco-nagykövet egy munkabéden számolt be Gyurcsány Ferenc közép-ázsiai útjáról, illetve a várható magyar lépésekről. A magyar diplomata elmondása szerint a miniszterelnök látogatása során évi kettő, illetve 2-10 milliárd köbméter gáz leszállítására kapott ígéretet Alijev azeri és Berdmuhamedov türkmén elnököktől, bár azt Bayer is megemlítette, hogy a két posztszovjet államfő keze az oroszok miatt meg van kötve. „Azerbajdzsán nem utasíthatja vissza az orosz ajánlatokat, míg Türkmenisztán orosz exportja szent dolog”, erősítette meg a Nabucco-nagykövet. A diplomata beszámolt arról is, hogy a tervezett Nabucco-csúcsra valószínűleg korábban, már 2009 tavaszán sor kerülhet. Bayer elmondása szerint a magyar kormány immár a kormányközi megállapodás harmadik változatát köröztette a partnerországok között (nem kis rosszallást kiváltva több partnerország részéről is).

A magyar nagykövet beszámolt brüsszeli tárgyalásairól is, ahol Andris Piebalgs energiaügyi biztossal egyetértettek abban, hogy a Déli Áramlat csak egy orosz blöff. A Gazprom-vezetékről szólva Bayer hozzátette: hónapok óta nincsen semmilyen mozgás az orosz fronton, bár azt ő is elismerte, hogy a szeptemberi magyar-orosz kormányközi találkozón, amelyet Veres János pénzügyminiszter vezet majd, valószínűleg véglegesítik majd a magyar szakaszt építő vegyesvállalatról szóló megállapodás szövegét.

Bár a magyar kormány nagy eredménynek tartotta Gyurcsány útját, Foley nagykövet nem volt elégedett. A bizalmas táviratot lezáró megjegyzésében úgy fogalmazott: bár a magyar kormány igyekszik elhitetni mindenkivel, hogy nagy tettet hajtott végre, az EU-s kollégák, illetve más források szerint pusztán „PR-fogás” volt a miniszterelnök útja. A holland nagykövet szerint például Gyurcsány útja „a feje tetejére fordította a világot,” és „még jobban elszigetelte a [magyar miniszterelnököt] az EU-n belül”. Foleynak leginkább a számok hiányoztak: arról ugyanis egyetlen szó sem esett, hogy a látogatás során hány milliárd köbméter gázt sikerült szereznie Gyurcsánynak. A követség szerint látványos volt Hernádi Zsolt Mol-vezér távolmaradása is. Bayerről szólva Foley is elismerte: hiába talált a magyar kormány egy alkalmas személyt a nagy feladatra (aki, ha kell „egyedül is megépíti a gázvezetéket”), a nagykövet számtalan útja ellenére kevés konkrétumról tudott egyezségre jutni vendéglátóival.

Disclaimer

A Kitekintő nem vizsgálja, hogy a Wikileaks által nyilvánosságra hozott táviratok valódiak-e, csupán azok bemutatására törekszik. Az oldal küldetéséből adódóan elsődlegesen a magyar külpolitikát, illetve az arra adott amerikai reakciókat vizsgáljuk meg, annak, aki a belpolitika értékelésére kíváncsi, nyugodt szívvel ajánljuk az Origo kiváló cikkeit itt . Sorozatunkban megpróbáljuk rekonstruálni azt, miként is alakult hazánk külpolitikája 2006 és 2010 között, illetve megnézzük, milyen véleménnyel voltak rólunk az amerikai kormány képviselői.

forrás és szerző : kitekinto.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.