Csontig hatol a hideg. A tomboló szél zúgását semmi sem képes túlharsogni, az óriási hóviharban egyméternyire sem látni előre. Sötét van, a napkeltére még több hónapot várni kell, de az égbolt földöntúli, zöld fényben fürdik...

Nem valamely távoli égitesten járunk - bolygónk Északi- vagy Déli-sarkvidékére tettünk csak egy röpke kirándulást. Ez a táj, még ha számunkra riasztónak tűnik is, számos élőlénynek igen vonzó. Az óriásira hízott jégtáblákon tömött bundájú emlősök és fészekrakó madarak élnek, az alant hullámzó, dermesztően hideg vízben óriási tengeri állatok, halak, bálnák, kardszárnyú delfinek úsznak. Ebben a kemény, titokzatos világban csak az igazán rátermettek boldogulnak, s az élőlények az évmilliók alatt számtalan fortélyt bevetettek az életben maradásért.

Miért takarja el az orrát a jegesmedve vadászat közben? Melyik fókának van száz felesége? Mikor repültek utoljára a pingvinek? Miért nincs "vérük" a déli-sarki halaknak?

A szombaton nyíló kiállításon nemcsak ezekre a kérdésekre adnak választ, hanem bemutatják az észak egyszarvúját, a narvált, a Déli-sarkon nyíló két virágos növényt, a grönlandi cápát, a hótücsköt és a lundát. A lenyűgöző élővilág mellett azt is megmutatják, hogyan őrzik e fagyott tájak Földünk múltjának, bolygónk történetének egyedülálló tanújeleit, és miért fontosak a jövőnk szempontjából.

forrás : stop


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.