Feketézés és drágulás jön a csipszadóval
2011.06.22. 04:46

Növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés azon termékek esetében, amelyeket sújtani fog a hamarosan bevezetésre kerülő népegészségügyi termékdíj, legújabb nevén a chipsadó - vélekedik az Országos Kereskedelmi Szövetség. A szervezet konkrét számokat közöl, hogy az egyes termékkörök mennyivel drágulhatnak. Eközben az élelmiszer-feldolgozók ismét megjegyezték: nem fogadják el az új adó tervezetét.
Oszsza meg másokkal is
"Korábban "hamburgeradó", újabban "csipszadó" névvel illette a köznyelv, hivatalos neve pedig népegészségügyi termékadó lesz. A népegészségügyi termékadó - a nevéből is következik - egy újabb adó, melyet az a vállalkozás fizet, amely meghatározott termékek esetében a törvényben megszabott mértékek feletti, hozzáadott cukor- és só-, valamint koffeintartalmú élelmiszereket elsőként értékesít a belföldi piacon (üdítőitalok, energiaitalok, édességek, jégkrémek, sós snackek, étkezési porok közül gyárt, vagy importál)" - magyarázza az OKSZ közleménye, amely az új adó várható piaci és költségvetési hatásait járta körül.
Mint ismert, a legutolsó hírek szerint eltérő mértékű népegészségügyi termékdíjat vetne ki a kormány a töményen sózott és cukrozott élelmiszerekre és italokra.
A népegészségügyi termékdíj=hamburgeradó vagy sóadó
A Semmelweis Terv 133 oldalas szakmai koncepciója a forrásteremtés lehetséges eszközei között említi meg az új, népegészségügyi termékdíj bevezetését. Az új adónem az ismerten, illetve bizonyítottan egészségkárosodást okozó élvezeti táplálkozási cikkek vonatkozásában kerülhet bevezetésre. A dokumentum szerint e bevételek elsősorban a prevenció és egészségfejlesztés területére kerülhetnek. A szakmai anyag (amelyet a kormány elfogadott) azzal számol, hogy a népegészségügyi termékdíj, közismertebb nevén hamburgeradó bevezetése 2012 első félévében indulhat el.
Alternatív forrásokat kell az egészségügyi humánerőforrás-krízis kezelésére fordítani. Ilyen alternatív forrást teremt a népegészségügyi termékdíj bevezetése - fogalmaz egy másik helyen az anyag. Vagyis részben a hamburgeradóból valósulhat meg az orvosi bérek rendezése.
A szervezet a piaci hatások között említi, hogy az adóval terhelt termékek ára emelkedni, ennek következtében értékesítésük mennyisége (literben, tömegben, darabban számolva) csökkenni fog. "Ez - el kell ismerni - egyezik az egészségpolitikai célokkal: a visszaesés mértéke a termékadó nagyságától függ (minél nagyobb lesz a termékadó, annál nagyobb csökkenés várható)" - teszik hozzá.
"A gyártók nagyobb arányban kínálnak majd olyan helyettesítő termékeket, melyek a márkacsaládon belül megfelelnek az adómentesség követelményének" - vetíti előre az OKSZ közleménye. További piaci hatás lehet, hogy az új teher következtében "növekedni fog a feketézés, az adómegkerülés ezekből a termékekből", valamint "többet vásárolnak majd a magyarok külföldön, főleg a határ menti területeken élők és az utazók".
A költségvetésre gyakorolt hatások között a szervezet kiemeli: "a népegészségügyi termékadó növelni fogja az egészségügyi célra fordítható bevételeket, de feltehetően a várhatónál jóval kisebb mértében". "Összességében nem lesznek a költségvetésnek (az egészségüggyel együtt tekintve) számottevő mértékű többletbevételei (ami az egyik oldalon bejön, az a másik - például az áfa - oldalon kiesik)" - figyelmeztet. A népegészségügyi termékadó mértéke egyes információk szerint akár a következő mértékű is lehet:

- üdítőital esetében 10 forint/liter, 2012. január 1-jétől 15 forint/liter, ha cukortartalma meghaladja az 5g cukor/100 ml mennyiséget,
- energiaital esetében 300 forint/liter, ha koffeintartalma meghaladja a 20 mg koffein/100 ml mennyiséget,
- csomagolt édességek esetében 200 forint/kilogramm, 2012. január 1-jétől 250 forint/kilogramm, ha a hozzáadott cukrot tartalmazó csokoládé, csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszeripari készítmény, keksz, cukorkaáru, lekvár, kandírozott gyümölcs, vagy zöldség, cukrászati termék cukortartalma meghaladja a 25 g cukor/100 g mennyiséget,

- jégkrémek esetében 100 forint/kilogramm, ha cukortartalma meghaladja az 5 g cukor/100 g mennyiséget, - sós snackek esetében 400 forint/kilogramm, ha a gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített termék sótartalma meghaladja az 1g só/100g mennyiséget,
- étkezési porok esetében 500 forint/kilogramm, ha a levesek, mártások, ételalapok készítésére szolgál, sótartalma pedig meghaladja az 5 g só/100g termék határértéket.
Tiltakoznak az élelmiszergyártók is
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége továbbra is elhibázottnak és elhamarkodottnak tartja az élelmiszer különadó bevezetését. Az ÉFOSZ hétfői közleménye hangsúlyozza, hogy "a különadó bevezetése a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt terhelő indokolatlan adóemeléssel, illetve újabb árnövekedéssel járna együtt, a kis- és közepes méretű vállalkozásokat ellehetetlenítené, munkahelyeket szüntetne meg".
"Emellett inflációs nyomást gerjesztene, csökkentené az ÁFA bevételeket, erősítené az ágazatban tevékenykedő vállalakozások versenyképességét jelenleg is erősen veszélyeztető fekete kereskedelmet, így összességében a társadalomra és a gazdaságra is kártékony hatást gyakorolna. Ráadásul egy esetleges különadó miatti áremelés különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat" - figyelmeztet a szervezet.
forrás és szerző : portfolio.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|