Árfolyamrögzítés és árverezés - itt a deviza-lakáshitelesek törvénye
2011.06.13. 18:54

Benyújtotta a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatot a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésnek pénteken.
Oszsza meg másokkal is
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről címet viselő javaslat szerint az ingatlanfedezetes devizaalapú lakáshitellel rendelkező természetes személyek - az előzetes bejelentésnek megfelelően - 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését.
A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt, amit egy ún. gyűjtőszámlán tart nyilván.
Az árfolyamrögzítési lehetőséget azok vehetik igénybe, akik legfeljebb 90 napos késedelemben vannak a törlesztéssel. Akinek ennél kisebb elmaradása van, a gyújtőszámla-hitelkeretéből először ezt rendezi a bankja.
A gyűjtőszámlán ketyegő forinthitel esetében a bank csak kamatot számíthat fel, a gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető. A három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata nem haladhatja meg
- a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértékét,
- a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően a futamidő végéig a pénzügyi intézmény által a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott piaci kamat mértékét.
A törvényjavaslat szerint a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét - a hiteladós életkorát is figyelembe véve - úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. Az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékét egy későbbi kormányrendelet határozza meg.
A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie.
Az árverési és kilakoltatási moratórium 2011. július 1-je és október 1-je között fennmarad, de hatálya alól kikerülnek a nagy értékű - 30 millió forint feletti forgalmi értékű és 20 millió forintnál nagyobb összeggel terhelt - ingatlanok. Október 1-jével pedig úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe, a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre a megyékben és a fővárosban egyaránt.
A javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést, így a jövőben nem tiltja általános jelleggel a jelzálog alapítását a devizahitelezéshez.
forrás és szerző : napi.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|