Oszsza meg másokkal is

Amint meg lehet majd élni heti ötnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást - jelentette ki a múlt héten Orbán Viktor a Gazdasági fordulat című évértékelőn. A koalíciós partner KDNP által több, mint egy éve sürgetett ötlet kategorikus elutasítása aligha a pár perccel a miniszterelnök előtt szóló Demján Sándor nagyvállalkozó kijelentésének köszönhető, aki hibának nevezte a tervet.

Az Orbán beszédében amúgy mellékesen elejtett néhány mondat éles fordulat ahhoz képest, hogy április közepén még cáfolta a Fidesz-frakció a sajtóhírt, miszerint a nagyobbik kormánypárt nem támogatja a KDNP javaslatát a vasárnapi nyitvatartás eltörléséről. Akkor azt közölték, húsvét után egyeztetnek a koalíciós partnerral. Nem tudni, volt-e egyáltalán tárgyalás, a kormányfő szavait mindenesetre csalódottan vette tudomásul Harrach Péter KDNP-frakcióvezető, aki korábban azzal érvelt a kereszténydemokraták ötlete mellett, hogy "a valós társadalmi igényekhez igazítanák azt az elmúlt években elharapózott neoliberális jelenséget, miszerint idehaza vasárnap is az anyagi fennmaradásért folyik a küzdelem."

A vasárnapi zárva tartás ügyében elszenvedett KDNP-s vereség újabb látványos kudarc az önállóan szinte mérhetetlen támogatottságú KDNP számára, amely a jelek szerint nem képes arra, hogy kitörjön a Fidesz szatellitpártjának szerepéből. A kisebbik "kormányzópárt" az elmúlt egy évben ugyan igyekezett erőt felmutatni, de viszonylag kevés kérdésben tudta átvinni akaratát a Fideszen; sokszor még a fenyegetőzés vagy a "durcapolitika" sem vált be. Azt viszont elérték, hogy Isten nevét törvénybe iktatták, és esélyes a határon túli magyarok szavazati joga is. Eredményes volt a kereszténydemokrata lobbi az alaptörvénybe iktatott magzati élet és a házasság védelmének kérdésében, de a gyerekek után járó szavazati joggal már felsültek. Emlékezetes az is, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének őszi szűkítésekor az először ellentmondó KDNP visszakozott, és meghátrálásra kényszerült a kereszténydemokrata Rubovszky György is, aki először nem támogatta a bírák nyugdíjkorhatárának 62 évre való csökkentését. A nyugdíjkorhatár csökkentéséről szóló másik javaslat, a Lázár-Balsai féle alkotmánymódosítás bizottsági vitájáról is kivonultak, mondván: nem mondhatták el véleményüket.

Eközben még folyik az "ütközet" a kormánypártok között a felsőoktatási szerkezetátalakításról, de a jelek szerint ez is jobbára csak kudarcokat tartogat a KDNP számára, mivel a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa által vezetett államtitkárság továbbra sem tud dűlőre jutni a Fidesszel - a vitát Hoffmann és Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke közötti pengeváltások is csak mélyítik.

forrás és szerző : Népszava-összeállítás


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.