Fortélyos megfélemlítés
2011.05.10. 05:40

A kormány megszellőztette újabb pénzgyűjtő tervét, az államadósság-csökkentő alapba történő tömeges adakozás elindítását. Mint azt tegnap már megírtuk, felvetették azt a lehetőséget, hogy akár az államadósság 10 százaléka is besöpörhető, ha 3-400 ezer gazdag ember befizet az alapba fejenként kétmillió forintot.
Oszsza meg másokkal is
Az általunk megkérdezett szakértők egyöntetűen azt mondták, hogy a terv teljesen irreális, önként és dalolva nem fognak ilyen sokan ennyi pénzt átengedni a kormánynak. Ugyanakkor szinte mindenkinek beugrott a békekölcsön, mint történelmi példa arra, hogy az "önkéntes" adakozás is kikényszeríthető megfélemlítéssel, a hatalom elvárásának sulykolásával.
A kormányzati terveket rendszeresen kiszivárogtató, a narancsszínű kísérleti lufikat gyakran eregető Magyar Nemzet írta meg, hogy egyes számítások szerint az államadósság mintegy 10 százaléka is befolyhat az államadósság-csökkentő alapba, ha sikerül rávenni 3-400 ezer embert: fizessenek be fejenként kétmillió forintot. Az az érv is felmerült, hogy ennyi a családjukra jutó államadósság. A szakértők szerint teljesen kizárt, hogy valóban önkéntes adakozásból ennyi pénzt össze lehessen gyűjteni Magyarországon. Róna Péter, az ELTE címzetes egyetemi tanár például úgy fogalmazott, hogy ez egy nagyon amatőr megközelítés.
Az állam működtetése nem karitatív tevékenység, nem oldunk meg semmit, ha körbe járunk a kalappal. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára pedig azt emelte ki, hogy számos más cél is van, amire adakozni lehet, a kórházaktól a gyermekotthonokig, miközben az államadósság megfoghatatlan, csak áttételesen érzékelhető dolog. Ők is, mások is azt mondták, a pénzgyűjtő akció csak akkor működhet, ha valahogyan kötelezővé teszik az adakozást, ha valamilyen kényszer érvényesül. Azt is hozzátették persze, hogy ez azonnal tiltakozást váltana ki az érintettek részéről.

Többen is hangsúlyozták ugyanakkor: az, hogy az ötlet nem ésszerű, illetve az, hogy még nem látszik semmilyen konkrét kényszerítő intézkedés, a kormány eddigi tevékenységét ismerve sajnos egyáltalán nem zárja ki későbbi erőltetését. Szakértők szerint az Orbán-kormányt eddig sem akadályozta egy-egy valamiért fontosnak tartott intézkedés keresztül erőltetésében, hogy az alkotmányellenes volt vagy ellentmondott általános jogelveknek. Mint mondták, ahol el lehetett fogadni a visszamenőleges adóztatást, ott bármilyen abszurd ötlet megvalósítása elképzelhető. A kétharmados többség technikailag bármit lehetővé tesz.
A kormány számos eddigi intézkedése előkészítette a terepet a nyomásgyakorláshoz a kormányzati és az üzleti szférában is. A közalkalmazottaknál bevezették az indoklás nélküli kirúgás intézményét, aki nem teljesíti a központi erőtér kívánságait, könnyen a munkanélküliek népes táborában találhatja magát. A kiszolgáltatottság érzetét erősítik az olyan nagy port felkavaró, és valószínűleg példastatuálásnak szánt esetek, mint a Ferihegyi reptér neve körüli vita miatt kirúgott földrajzinév-bizottságé.
Az igazán gazdag emberek, a potenciális nagy adakozók természetesen a vállalkozók közül kerülnek ki. Bár ezt nehéz belátni, a többségük szintén ki van szolgáltatva a kormánynak, Magyarországon ugyanis a vállalkozások igen nagy része közvetlenül vagy közvetve az állami és önkormányzati megrendelésektől függ. Az ügyészség és az adóhatóság is - mint már számtalanszor tapasztalhattuk - gyakran politikai rendelésre, célzottan kutakodik. Aki el akarja kerülni, hogy célszemély legyen, jobb, ha igazodik.
Az igazán nagyokat azzal is lehet majd győzködni, hogy számukra kedvező, vagy kedvezőtlen törvényeket fogadnak el. Külön történet az jórészt uniós pénzeket szétosztó pályázati intézményrendszer: a döntéseket ezen a területen is központosították, a bíráló bizottságokból kikerültek a független szakemberek, az egyes szakmák képviselői, a helyüket a minisztériumok tisztviselőivel töltötték fel. A politikai hatalom kiterjesztése, a fékek és ellensúlyok rendszerének megrendítése mindkét rétegben növeli a kiszolgáltatottságot.
Az elszámoltatás koncepciós, politikailag motivált módszere is alkalmas arra, hogy jobb belátásra bírja a vonakodókat. Ha kiépül a fortélyos megfélemlítés rendszere, a nyomásgyakorlás már bárminek a kikényszerítésére bevethető. Akár az önkéntes adakozást is fel lehet vele pörgetni.
forrás és szerző : Sas István / Népszava
Az eredeti írás itt olvasható
|