Oszsza meg másokkal is

"Szinte biztosra vehető, hogy az új alaptörvény személyi ügyeket érintő átmeneti rendelkezései át fognak csúszni az őszi ülésszakra. Több megoldási javaslat is kering a frakcióban és a minisztériumokban, de a végső szót a miniszterelnök mondja majd ki. Így ő döntött arról is, hogy a fajsúlyos kérdéseket az év második felére toljuk" - beszélt a Hírszerzőnek a kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvények megalkotásának menetrendjéről egy kormányzati forrás.

A két héttel ezelőtt adott interjújában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára, Rétvári Bence azt mondta, az alkotmány megszavazása után a kabinet nekifog a közel háromtucatnyi törvény kidolgozásának, és ezek közül többet még május-június folyamán - vállalva akár a rendkívüli nyári ülésszakot is - a parlament elé terjesztenek.

A KIM-et vezető Navracsics Tibor által múlt hét szerdán kidolgozott és a házelnöknek átadott törvényalkotási menetrend is sokkal több sarkalatos törvényt tartalmazott, mint amennyi végül a parlament elé kerül majd júniusig. A dokumentum szerint heteken belül sort kellene keríteni a honvédelemről, az Országgyűlésről, a köztársasági elnök jogállásáról, az egyesülési jogról szóló törvény parlamenti vitájára, de a hivatalban lévő közjogi méltóságok (többek között az Alkotmánybíróság elnöke, a legfelsőbb bíró, az ombudsmanok) esetleges távozását vagy maradását magába foglaló átmeneti rendelkezéseket is június 11-ig akarta eredetileg benyújtani a KIM.

A neve elhallgatását kérő tisztségviselő állításait több fideszes parlamenti képviselő is megerősítette: a tavaszi ülésszakon már csak a kis terjedelmű, szimbolikus jelentőségű törvények kerülhetnek a Ház elé: ilyen lesz az államfő jogállását, a nemzeti jelképek használatát szabályozó törvények, vagy a jelenlegi Házszabályt törvényi szintre emelő jogszabály-tervezet. Információink szerint a nagy terjedelmű sarkalatos jogszabályok őszre halasztásával Orbán Viktor több legyet akart ütni egy csapásra. Így az egyes tisztségviselők leváltása, illetve az ezzel járó nemzetközi kritikák nem az EU-s elnökség idejére esnek. Ugyanakkor a párton belüli irányzatok semlegesítésére is több ideje marad, főleg, hogy a Széll Kálmán-terv nevű, jelentős megszorításokat tartalmazó csomag önmagában is jelentős feszültségeket gerjeszt a társadalomban és a kormánypárti frakciókban egyaránt. Ám több jel is arra utal, hogy az időt nyerő párton belüli érdekcsoportok ki fogják használni a lehetőséget: ősszel vissza akarnak vágni a vitákat elnapoló kormányfőnek.

Bakának útilaput kötnek a talpára

"Harminc-negyven nap nem elég arra, hogy egy választási törvényt vagy a bíróságok igazgatásáról szóló jogszabályt kidolgozzunk" - mondta egy, a döntés-előkészítő munka bizalmas jellegére hivatkozva neve elhallgatását kérő kormányzati forrás. A szakpolitikus azt is elismerte, hogy az átmeneti rendelkezések csúsztatása részben politikai döntés volt: egyik vagy másik közjogi méltóság leváltását az adott intézmény rendszintű átalakításával lehet jogilag megalapozni, a névcsere (például Legfelsőbb Bíróság helyett Kúria) önmagában nem elég, be kell várni az átszervezést kimondó sarkalatos törvényt.
 

Baka András, veheti a táskáját
Fotó: Stiller Ákos
 

Információink szerint a bírósági önkormányzat, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetése, a bírósági adminisztráció minisztérium alá vonása - mellyel az 1997 előtti szervezetet állítanák vissza - alapozhatja meg Baka András legfőbb bíró leváltását. Igaz, több forrás is azt hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás átalakítása még vita tárgyát képezi a kormányban, az ügy menedzselését Orbán Lázár János frakcióvezetőre és Áder János európai parlamenti képviselőre bízta.

A Fidesz-KDNP-ben nagyon rossz néven vették, hogy Baka az utóbbi hónapokban folyamatosan kritizálta - többek között a semmiségi törvény, vagy a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentése miatt - a kormánypártokat. Ma már azok a KIM körül keresendő "galambok" is menesztenék, akik a a színfalak mögött a semmiségi törvény ügyében Bakával egyetértésben bírálták a "héjákat".

Az előbbiek azt hangsúlyozzák, hogy a Sólyom László által 2009-ben jelölt legfőbb bíró "szakmailag is kudarcot vallott", még a bírák körében sem népszerű, vannak, akik a lemondását követelik - kormányzati politikusok szerint "képtelen kézben tartani az ügyeket". Állítólag a táblabírók között már utódjelöltek is vannak, kérdés, hogy a Bakát mindvégig támogató vezető bírák között akad-e olyan, aki vállalja ezt a kellemetlen szerepet. (Több fideszes forrás azt monda, a korábbi főbíró, Lomnici Zoltán folyamatosan lobbizik a poszt elnyeréséért, de egyelőre ő nem talált támogatókra.)

Ha nem tetszik, lemondhatnak

Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy a négy ombudsman leváltásáról egyelőre nincs szó. Az átmeneti rendelkezések várhatóan tartalmazzák majd, hogy az általános biztos, illetve a jövő nemzedékek és kisebbségi jogok ombudsmanja - 2012-től az utóbbi kettő már csak "helyettesként " - kitöltheti hivatali idejét, az adatvédelmi biztos pedig az új adatvédelmi hivatal élére kerülhet.

Igaz, a fideszes források azt is elismerik, hogy egyedül Szabó Máté általános ombudsmannak biztos a helye, ugyanis Fülöp Sándor zöldombudsman, Kállai Ernő kisebbségi biztos és Jóri András adatvédelmi biztos is kritizálta az új alaptörvényt, sőt mindhárman nemzetközi fórumokhoz fordultak az ombudsmani intézmény védelmében. "Azért az furcsa lenne, ha ezek után elvállalnák egy olyan szerv irányítását, melynek kialakításával nem értettek egyet" - mondat egy neve elhallgatását kérő fideszes képviselő, aki szerint a frakcióban nem zárják ki, hogy Szabó kivételével a többi ombudsman lemond.
 

Kállai Ernő - nem marasztalják
Fotó: Fazekas István
 

Egyelőre nincs döntés az Alkotmánybíróság elnöki posztjáról sem. A jövő januárban hatályba lépő alaptörvény szerint ugyanis az elnököt már nem a bírák, hanem az Országgyűlés választja. Paczolay Péter megbízatása júliusban lejár, s mivel addig szinte kizárt az átmeneti rendelkezések megalkotása, az alkotmánybírák választani fognak maguknak - elviekben három évre - vezetőt, ám azt nem tudni, hogy fél évvel később az új elnök maradhat-e hivatalában. Több fideszes forrás is azt mondta, a kormánypártok szívesen látnák az Ab élén a tavaly bekerült Stumpf Istvánt, aki 1998 és 2002 között kancelláriaminiszter volt az első Orbán-kormányban - ha őt választja meg a testület, vélhetően 2012 után is maradhat.

Csakhogy a közjogi vezetők leváltása kellemetlen következményekkel járhat. Baka András korábban az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság tagja volt, Paczolay Péter pedig most is tagja a Velencei Bizottságnak - esetleges elmozdításuk kiválthatja a nemzetközi szervezetek tiltakozását. Források szerint ezért is tolták át az őszi szezonra a Fideszben az átmeneti rendelkezések megalkotását.

Zavaros nyilatkozatok

A legtöbb munkát kívánó sarkalatos törvény a választási rendszer átalakítását tartalmazó jogszabály lesz, melyet ősszel vitathat meg a parlament (ezt a Navracsics-féle menetrend is az év második felére időzítette).

Az elmúlt hetekben született ellentmondásos fideszes nyilatkozatok arra utalnak, hogy ez fogja a legnagyobb vitákat kiváltani a kormánypárti frakciókban. Már a tavaly nyári alkotmánymódosítás világossá tette, hogy a képviselők száma csaknem megfeleződik: ehhez hozzá kell igazítani a választókerületeket is, ami bonyolult számításokat igényel, ráadásul számos párton belüli érdeket is sért.
 

Stumpf István - előléptetnék
 

Már ha egyáltalán marad a jelenlegi rendszer: Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető elnöke két hete a Magyar Nemzetnek ugyanis azt mondta, nem kizárt, hogy az egyéni kerületek megszűnnek. A Népszabadság magukat megnevezni nem akaró kormánypolitikusokra hivatkozva a múlt hét szerdán pedig azt írta, hogy 2014-ben már egyfordulós lesz a választás. Ezzel szemben a Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence képviselők által tavaly májusban benyújtott törvénytervezet meghagyta volna a mai vegyes rendszert - melyet 1989-ben egyébként a Fidesz szorgalmazott a rendszerváltó kerekasztal-tárgyalásokon.

"Álszent lenne azt állítani, hogy a rendszer átszabásakor a parlamenti pártok nem tartják szem előtt a saját vélt vagy valós érdekeiket. Nyilván be fogjuk vonni az ellenzéki pártokat is a vitába, de még a Fideszen belül sincs egyetértés arról, hogy mi lenne jó nekünk 2014-ben vagy 2018-ban. Ez egy sok ismeretlenes egyenlet, amit nagyon nehéz lesz megoldani" - mondta a Hírszerzőnek a párt egyik befolyásos politikusa.

Jóslatokra alapozott rendszer-átalakítás

A prominens kormánypárti képviselő elismerte, hogy az egyfordulós szisztéma nem jönne rosszul három év múlva a teljes ellenzéki össztűz alatt álló Fidesznek, viszont úgyanúgy kedvezne a szövetségkötésre képtelen Jobbiknak is. Ugyanez a helyzet a neve elhallgatását kérő forrás szerint a tisztán listás vagy egyéni kerületi szisztémával is. A politikus szerint a mostani közvélemény-kutatások alapján az összes egyéni kerületet megnyerhetné a Fidesz, ám pár éven belül ez változhat - főleg a polgármesteri és a képviselői poszt összeférhetetlenségének kimondásával -, mint ahogy azt sem lehet megjósolni, kinek kedvezne 2014-ben a tisztán listás rendszer.

A legtöbb kalkulációt a kerületek újraszabása igényli majd. "Kialakíthatunk kisebb ’vörös foltokat’ magukba foglaló kerülteket, de semmi nem garantálja, hogy éveken belül ezek nem nőnek meg. Kiegyezhetünk az ellenzékkel abban, hogy ’egy jobb - egy bal’ alapon szervezzük át őket. De megbecsülni sem tudjuk, ki lesz 2014-ben vagy 2018-ban a kihívó, kihez csapódik a bizonytalanok egyre növekvő tábora. Lehet, hogy az MSZP-hez és az LMP-hez, de az sem kizárt, hogy a Jobbikhoz. Innentől kezdve nincs értelme a bal-jobb felosztásnak" - beszélt az új rendszer kialakításának nehézségeiről a vezető fideszes politikus.

Nincs igazán jó megoldás

A választási szisztéma átszabása egy régi vitát is felelevenített a kormánypártokban. A tavaly tavaszi kampányban bevetett kisebb parlament ígéretének beváltása ugyanis válaszút elé állította a Fideszt: ha csökkenteni akarja a "politikai osztály" nagyságát, akkor nem engedheti meg, hogy a képviselőinek nagy többsége polgármester is legyen.

"Belesodródtunk ebbe az ügybe, a Jobbik pedig tovább hajt minket azzal, hogy napirenden tartja az ’álláshalmozást’ kritikáját" - mondta a Fidesz egyik parlamenti képviselője, aki polgármester is egyben. Szerinte nincs érdemi szakmai érv az összeférhetetlenség mellett, ám azt elismerte, hogy ezen a téren nagyon nehéz lenne szembefordulni a közhangulattal és fordulatot elérni a Fideszben.
 

Kósa Lajos - választania kell a parlament és Debrecen között
Fotó: Fazekas István
 

"Ha csapatjátékos az illető és felkészült a stábja, mindkét feladatot el tudja látni egyszerre. A pártoknak is jót tesz, hogy ’a parlamentből leér a lábuk a földre’, és olyan embereket tudnak indítani, akik helyben ismertek és elismertek. Ez biztosítja a beágyazottságot. Ráadásul az sem igaz, hogy a polgármesterek zsarolják a kabinetet, mert eddig mindig lojálisak voltak a kormányukhoz, korábban az MSZP-sek, tavaly a fideszesek is megszavazták a nehéz költségvetést" - mondta a polgármester-képviselő, aki szerint lényeges szempont az is, hogy egy parlamentben ülő városvezető nem kell hogy harmincnapos határidővel levelezzen a miniszterrel, megállíthatja a folyóson is.

Több fideszes forrás is azt mondta, a közhangulat ellenére nem lefutott ügy az összeférhetetlenség. Bár az autonóm polgármestereket a frakcióból kitessékelni igyekvő Orbán Viktor mellette van, az ellenérdekelt képviselők az elmúlt hetekben elérték, hogy az alkotmány szövegébe ne kerüljön bele az összeférhetetlenség - így őszig időt nyertek.

Ha mégis keresztülmegy a parlamenten, akkor a helyi fideszes erőviszonyokat boríthatja fel: sokan - többek között Lázár János, Rogán Antal, Pokorni Zoltán, Kósa Lajos - rákényszerülnek majd, hogy válasszanak a két tisztség között. Bármelyiket is választják majd, a megüresedő posztjukért óriási vetélkedés indul majd a 2014-es választások előestéjén - megosztva a voksolásra készülő Fideszt.

Információnk szerint a fideszes polgármesterek körében már javában folyik az utódok "kinevelése": ezzel akarják biztosítani a jelenlegi befolyásuk fenntartását 2014 után is, ha mégsem tudják visszafogni az összeférhetetlenség kimondása mellett érvelő Orbánt.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / M. László Ferenc


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.