Oszsza meg másokkal is

Az uniós elnökség utánra halasztja az Orbán-kormány a kényes, még a kormánypártokon és a kabineten belül is feszültségeket kiváltó sarkalatos törvények parlament elé terjesztését. Az új alaptörvény háromtucat ilyen jogszabály megalkotását vetíti előre, ám az Országgyűlés összesen mintegy 25 törvényjavaslatot tárgyal az a nyári ülésszak végéig, július 11-ig, ezeknek azonban csak kisebb része kapcsolódik az új alaptörvényhez, nagyobb része a Széll Kálmán Tervhez. Ugyan a Navracsics Tibor által múlt hét szerdán a házelnöknek átadott törvényalkotási menetrend sokkal több sarkalatos törvényt tartalmazott, a legutóbbi kormánypárti közlés szerint a tavaszi ülésszakon már csak a kis terjedelmű, szimbolikus jelentőségű kétharmados jogszabályok kerülhetnek a Ház elé.

Ilyen például az államfő jogállását és a nemzeti jelképek használatát szabályozó törvények, vagy a Házszabályt törvényi szintre emelő jogszabály. A rendkívüli ülésszak végéig bekerülhetnek az Állami Számvevőszékkel, a nemzeti kisebbségekkel, az egyházakkal, a családvédelemmel, a közpénzfelhasználással, valamint a rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos szabályozások is - noha nem biztos, hogy mindről döntenek. Csak az őszi ülésszakon, tehát a januári hatályba lépés miatt rendkívül szoros időbeosztásban tárgyalhat a Ház a tervezett - és a külhoniakra kiszélesített - választójogi szabályozásról, az igazságszolgáltatási reformról, tehát a bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról, valamint a helyi önkormányzatok működését megreformáló jogszabályról.

az önkormányzati rendszer átalakításához szükséges jogalkotás

- Választásról szóló sarkalatos törvények
- A helyi önkormányzatokról szóló sarkalatos törvény
- A nemzeti vagyon és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásról szóló sarkalatos törvény
- A kormányhivatalokról szóló törvény (közigazgatási reform)
Az új alkotmányban ötéves önkormányzati ciklust állít be a Fidesz, ám ennek részletei nem ismertek, nem tudni, mennyiben változik - az elvileg parlamenti képviselői tisztséggel majd összeférhetetlen - polgármester-választás szabályozása sem. Az eredeti tervek szerint már májusban a kormány elé került volna első ízben a Belügyminisztérium új önkormányzati koncepciója, amelyet információink szerint tavaly október óta készítenek, és amely rendelkezik majd az önkormányzati rendszer finanszírozásának átalakításáról, feladat- és hatáskörök elvonásáról, és számtalan, az új alkotmánnyal felmerülő kérdéskörről is.

Az alaptörvény nem tartalmazza a választópolgárok közösségét megillető, önkormányzáshoz való jogot, ami a mai alkotmányban szerepel. Ebből kiindulva akár fel is számolhatnák az önkormányzatiságot, jövő januártól könnyedén feloszlathatóvá válnak települési önkormányzatok, hiszen akár lakosságszámhoz is köthetnék a helyhatóságok létjogosultságát. De vadnak nevezhető elképzelések is kiszivárogtak a belügyi tárca "műhelyéből"; elképzelhető akár a megyei önkormányzatok megszüntetése is, hiszen minimális funkciójuk kimerül az oktatási és egészségügyi intézmények fenntartásában. Utóbbiakat szeretné közvetlen kormányzati finanszírozás és irányítás alá helyezni a kormány a közoktatás és az egészségügy átalakítása során.

Ráadásul az új alkotmány értelmében végső soron minden önkormányzat teljesíteni kényszerülhet az Orbán-kormány akaratát jövő januártól. Az alaptörvényben szereplő, a Fidesz által beterjesztett utolsó perces módosítók egyike ugyanis lehetőséget biztosít a kormányhivataloknak önkormányzati rendeletek alkotására. A lex Esztergomként elhíresült passzus érdekessége, hogy a kormányhivatalok látják el az önkormányzatok törvényességi felügyeletet is, tehát adott esetben saját rendeletüket kell majd vizsgálniuk. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tervei szerint ráadásul 2013-ra kialakul a járási közigazgatási rendszer is, amely újabb, főként jegyzői hatásköröket von majd el a helyhatóságoktól.

A közigazgatási rendszer korszerűsítése nem csorbítja a megyei és a települési önkormányzatok eddigi önállóságát, nem államosítást jelent, hanem magasabb szintű partneri viszony kiépítését eredményezi - közölte Navracsics múlt héten. A miniszter kijelentette: a közigazgatás korszerűsítése, a készülő új önkormányzati törvény csak egyet jelenthet: "az államigazgatás és az önkormányzati szféra partneri viszonyát, azaz a két egymástól alapvetően eltérő igazgatási tevékenységnek egymást kell segítenie a jövőben is, akármilyen jogszabályváltozás történik".

Ám Navaracsics maga is elismerte, az új alaptörvény rendelkezései a kormányhivatalok számára feladatbővülést vetítenek előre, hiszen az önkormányzati rendszer törvényességi felügyelete lehetővé teszi, hogy meghatározott esetekben a kormányhivatal jogalkotó aktussal pótoljon önkormányzati rendeleteket, ráadásul a megyei kormányhivatal a gazdálkodás területén is felügyeleti joggal bírhat az önkormányzatok hitelfelvételénél. Navracsics szerint a feladatok még bővülhetnek is az önkormányzati reformmal. Azt is mondta: a megyei önkormányzati szint ugyanúgy fontos, mint a megyei államigazgatási szint, hozzátette ugyanakkor, hogy erről nem akar bővebben nyilatkozni, mert nem szeretné befolyásolni az új önkormányzati törvény előkészítésének folyamatát.

Erősíthetik az ÁSZ jogköreit

Jogosítványai erősítéséért lobbizik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - derült ki a szervezet közleményéből. Az orbáni alaptörvényhez szükséges sarkalatos jogszabályok között ugyanis szerepel egy új számvevőszéki törvény is, melynek előkészítésében a Domokos László által vezetett szervezet is kivenné a részét. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke ugyanis felkérte az ÁSZ-elnököt a törvény felülvizsgálatában és újrakodifikálásában való közreműködésre.

Az ÁSZ, illetve elnökének javaslata szerint a jelenleg érvényes jogi szabályozás nagyban nehezíti a számvevőszéki jelentések hasznosulását, hiszen az ellenőrzöttek gyakorlatilag jogi következmények nélkül tagadhatják meg az együttműködést a számvevőkkel, illetve az sem jár szankciókkal, ha a jelentések ajánlásait figyelmen kívül hagyják. Ezért - a közlemény szerint - olyan számvevőszéki törvényre van szükség, amely kezeli ezeket az anomáliákat, és megszünteti a következmény-nélküliséget az ellenőrzésekkel kapcsolatban. A jelenlegi szabályok szigorítása azért szükséges, hogy az ÁSZ ellenőrzési megállapításai ne csupán intézkedési lehetőséget, hanem cselekvési kényszert teremtsenek a feltárt hiányosságok megszüntetésére.

A javaslat reagál arra is, hogy míg jelenleg az ÁSZ az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést, a jelentést pedig nyilvánosságra kell hozni, az új alkotmány szerint ez már nem lenne kötelessége, hacsak a szervezetet szabályozó sarkalatos törvény nem rendezi ezt. Az ÁSZ-javaslatok szerint ugyanakkor az "átláthatóság elengedhetetlen feltétele, hogy a jelentések nyilvánossága továbbra is biztosított legyen." Azt is kiemelték; az új törvénynek is ki kell állnia a függetlenség mellett, ide értve a személyi, a pénzügyi és az intézményi függetlenséget biztosító szabályokat is. A jogkörök erősítése ugyanakkor megkérdőjeleződhet annak fényében, hogy a tavaly nyáron megválasztott Domokos volt fideszes képviselő, a Békés megyei közgyűlés korábbi elnöke. Megbízatása 12 évig szól, tehát 2022-ig egy fideszes pártember őrködik a költségvetési szervek gazdálkodása felett, ráadásul beültették a Költségvetési Tanácsba is, amely az új alaptörvény hatályba lépése után gyakorlatilag feloszlathatja majd a mindenkori Országgyűlést.

Orbánékon tartják szemüket az amerikaiak

Washington egyelőre "emészti" az új alaptörvény tartalmát, a kormányzó pártnak az új törvények megalkotásánál mindenesetre úgy kell eljárnia, hogy ez a folyamat példás legyen a demokrácia elvei szempontjából - mondta a távirati irodának adott interjúban az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára. Pamela Quanrud elmondta: az amerikai kormány különös figyelemmel követi ezt a folyamatot a bírók szabadsága tekintetében, és ugyancsak várják az új választási törvényt. Úgy vélte, ezeknek alapvető szerepük van abban, hogy a magyar alkotmányos demokráciában fennmaradjon a fékek és ellensúlyok rendszere.

Az amerikai külügyminisztérium közép-európai országokkal való kapcsolattartásért felelős vezetője találkozott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, aki áttekintést adott az új alaptörvényről, és beszámolt arról, hogy a kormány tervei szerint milyen új törvények várhatók. Quanrud a médiatörvényről is érdeklődött Navracsicsnál. Hozzátette: az Egyesült Államok "nagy érdeklődéssel" követte az Európai Bizottság és Magyarország közötti egyeztetést a médiatörvény módosításáról. Szerinte az alapvető kérdés az, hogy a médiatörvény szilárd környezetet biztosít-e majd a szólásszabadsághoz. Szerinte a magyar nép, amely büszke hagyományokat ápol a véleményszabadságot illetően, kitűnően helyt fog állni annak fenntartásában. Azt mondta, ezt senki, egyetlen törvény sem lesz képes elfojtani. "Figyelek, ahogyan szerintem mások is (...) úgy hiszem, a magyar nép tudja, hogyan járjon el helyesen (...) , megfelelő módon hangot fog adni véleményének" - mondta.

forrás és szerző : nepszava.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.