Oszsza meg másokkal is

„Papírt”, konkrét írásos törvényjavaslatot még senki nem látott az Orbán Viktor által a 2010-es helyhatósági választások előtt beharangozott önkormányzati reformról, és máris azt hallani: az erős fideszes polgármesterek ellenállásán megtörhetnek akár évtizedes miniszterelnöki álmok is. „De mindenképpen változhat a vektorok iránya, az államosítás”.
 

Orbán Viktor és a Fidesz sok erős polgármesterének egyike, Rogán Antal az alkotmány vitáján a parlamentben
Népszabadság - Kurucz Árpád
 

Lapunknak meghatározó fideszes politikusok azt mondták, a Pokorni Zoltán–Kósa Lajos–Rogán Antal–Lázár János-tengely – a kormánypárti frakció nagyvárosi polgármestereinek érdekszövetségével – annyira erős, hogy az oktatás államosításából kiindulva, több lényeges ponton is megváltoztathatják a Tállai András önkormányzati államtitkársága (Belügyminisztérium) által már körvonalazott koncepciót, amely állítólag már február végétől a miniszterelnök asztalán van.

Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy „a 2002-es választások óta a tízszeresére nőtt az önkormányzatok adóssága. Csakhogy igazából nem is az önkormányzatok vannak eladósodva, hanem a települések az iskolájukkal, kórházukkal egyetemben. De ahogy most vannak, úgy nem érdemes a településeket konszolidálni. Én készen állok arra, hogy megfontoljak olyan javaslatokat, melyek szerint a kormány visszavenne olyan feladatokat, melyek korábban állami feladatok voltak.

Azt gondolom, hogy a magyar állam, az oktatással foglalkozó kormányzat ésszerűbben tudná a forrásokat az országban szétteríteni és elosztani, mint ahogy most, fejkvótákért vívott mérkőzések formájában történik az iskolák, települések között.” Orbán Viktor először a 2010-es önkormányzati választások előtt néhány nappal beszélt az oktatás és az egészségügy konszolidációjáról, mint sürgető feladatokról, és ezzel egyszersmind az önkormányzati reformot is kilátásba helyezte, megjelölve az irányt: az államosítást.

Hogy a miniszterelnök azóta hány kormánypárti városvezetővel, önkormányzati szakemberrel konzultált, nem tudni. Egyik fideszes forrásunk viszont a napokban úgy fogalmazott: „puhul” a miniszterelnök véleménye, már ami az óvodák, általános iskolák államosítását illeti. „És könnyen lehet, hogy nyárra eldől: sehol sem kell állami kéz”.
 

Az önkormányzati vezetők nem értik, hogyan tudná az igazgatókat az állam kinevezni
Fotó: Szabó Barnabás
 

Az iskolák államosítása elleni fideszes nyilatkozatok már kiemelt jelentőségű fórumokon is elhangzottak; „Azzal egyetértek, hogy a kistelepülések jelentős részénél a működést könnyítené az általános iskolák állami kézbe vétele. De a Belváros meg tudja tenni, hogy finanszírozza az iskoláit a saját adóbevételéből. Ezért óvnám az államot ettől. Minisztériumi magasságokból nehezebb lenne megszervezni egy kerületi oktatási átalakítást, mint ahogy helyben már megtettük”. Ezt Rogán Antal, a Belváros polgármestere nyilatkozta. „Akkor a bivalybasznádi iskola igazgatóját is a kormánynak, a nemzeti fejlesztési miniszternek vagy az oktatási államtitkárnak kell kineveznie?” Így Kósa Lajos, Debrecen polgármesterének azóta elhíresült ellenvetése a kormány által tervezett reformokról szóló siófoki Fidesz-frakcióülésen.

A Pokorni Zoltán–Hoffmann Rózsa-féle oktatási párharc pedig arra is rávilágított, hogy ha nem változna a közoktatási törvény – azaz nem vezetnék be a KDNP-s oktatási államtitkár életpályaterveit és más elképzeléseit –, viszont államosítanák a közoktatási intézményeket, az önkormányzati támogatás kiváltása meghaladná az 500 milliárd forintot. A Hoffmann elképzelésekkel ez 600 milliárd forint lenne. Siófokon a miniszterelnök a kiszivárgott hírek szerint azzal zárta le a vitát, hogy a hiányzó forrásokat Matolcsy Györgynek kell megtalálnia. (Belügyi forrásaink viszont az önkormányzati reform kapcsán épp azt fájlalták, hogy a nemzetgazdasági tárca „nem is tud eligazodni az önkormányzati világban.) A Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztérium részéről azt az elképzelést jónak tartanák, hogy az állam biztosítaná az oktatási intézmények „személyzetét”, az épületet viszont az önkormányzat adná. Egy pedagógus életpálya-modellt – kellő finanszírozás mellett – pedig jobban végre lehetne hajtani, „ha közelebb hoznák a pedagógusokat az államhoz” – véli Gál András Levente államtitkár.

Mindenesetre számszerűsíthető gazdasági-pénzügyi „vonzatok” is erősítik az ellenállási hullámot. Egyes hírek szerint ugyanis a helyi iparűzési- és a gépjárműadó terhére szervezné meg a kormány az államosított alapoktatás támogatását, és a központosított pedagógusbérek folyósítását. Holott most az iparűzési adó nem fejlesztésre szolgál, az önkormányzatok a működési költségeket fedezik az így megszerzett forrásból. Az Index internetes portál kiszámolta: ha a kormány a teljes iparűzési adó-bevételt államosítaná, Lázár János Hódmezővásárhelyen 1,1 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatna, Kósa Lajos és Debrecen költségvetése 8,7 milliárddal, Rogán Antal és az V. kerület 1,4 milliárddal, Pokorni Zoltán XII. kerülete közel hárommilliárddal lenne szegényebb.

Az egyik erős fideszes polgármester lapunknak azt mondta: a gépjárműadónak az önkormányzatoknál kell maradnia, az idegenforgalmi adóhoz pedig ragaszkodnak.

„A kormánypárti polgármesterek egy része némi fenntartással fogadta az a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről vázolt, a járások visszaállítására vonatkozó elképzelést is, amely szerint az önkormányzatok államigazgatási feladatai – az okmányirodán túl az építéshatóság, de a gyámügy is – a járásokhoz, azaz a központi államigazgatáshoz kerülne, más intézmények fenntartásával együtt. „Így egy politikus és a választó közé az arctalan állam lépne be, a hivatalnoki gépezet. Ez a polgármester és a helyi képviselők népszerűségvesztésével járna”, fogalmazott az egyik fideszes polgármester, hozzátéve: az pedig súlytalanná tenné a városvezetőket, ha csak a városüzemeltetés tartozna hozzájuk, azaz „az árokásás”. „És emellett a zászlófelvonásokon és a helyi dalárda ünnepségein vonulhatnának fel”.

Már a helyhatóságok adnak több pénzt

A közoktatási rendszer költségeinek többségét korábban az állam állta, ám a központi költségvetés által biztosított normatívák súlya az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2008-ban az önkormányzatok által biztosított fenntartási költségek aránya már meghaladta az 50 százalékot, ez mára 55 százalékos. A teljes finanszírozáshoz szükséges, évi 880 milliárd forintból 450 milliárd érkezik a helyi adókból, ingatlaneladásokból, hitelfelvételekből a települési önkormányzatoktól, 430 az államtól.

forrás és szerző : nol.hu / Bednárik Imre–Csuhaj Ildikó


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.