Oszsza meg másokkal is

A demagóg propaganda lelepleződésétől tartva, a Fidesz még mindig úgy tesz, mintha az ország gazdasági rendbetételét meg lehetne úszni néhány különadóval, kommandóval, pár zöld számmal, és nacionalista, populista hőzöngéssel, na és persze Gyurcsány és bandájának hűvösre tételével.

A Fidesz-kormány politikai bűncselekménnyé akarja degradálni az előző kormány nyolc éves regnálásának gazdasági döntéseit. Mindenek előtt a 80 százalék köré dagadt államadósság felelőseire akarja ráhúzni a vizes lepedőt, elsősorban persze Gyurcsány Ferencre, akit a Fidesz még most is veszélyes, és így megsemmisítendő ellenségnek tart. A vádlottak padján, de előtte egy rendkívüli albizottság előtt akarják látni az egykori kormányfőt, Draskovics Tiborral és Veres Jánossal együtt.

A felhozott vádak: az ország gazdasági lehetőségeinél nagyobb fogyasztás fenntartása, a túl sűrűre szőtt szociális háló. Benne van a bőkezű adakozás a társadalom szegény rétegei számára, a nyugdíjak és a közalkalmazottak bérérének emelése, és sok minden más, amit úgy lehet összegezni, hogy a Fidesz annak elmulasztásával vádolja szocialista elődeit, amit maga irtózik és hónapok óta hezitál megtenni. Azt amit a szocialisták is elmulasztottak: a nagy elosztó rendszerek reformját, amit a most keddre akár hányadik alkalommal beharangozott strukturális reformoknak kéne pótolniuk.

A Fidesz tehát azt minősíti az elmúlt nyolc év bűncselekményének, amit maga is elkövetett 1998 és 2002 között, vagy még ennél is korábban a Horn-kormány, előtte pedig az Antal-kormány. Azt kéri számon Medgyessyn és Gyurcsányon, amit maga sem tett meg a mai napig. Sőt, azt, amit nyolc év ellenzékben folyamatosan lejáratot, és tagadott. Amit a jelenlegi kétharmados Fidesz-kormány még mindig szitokszónak tart: a gazdasági megszorításokat, a szerkezet átalakító reformokat. Ezek ugyanis fájnak, vagyis a Fidesz nagy értelmező szótára szerint a kommunistáktól való népnyúzással azonosak. Húsz év gyáva gazdaságpolitikájának következményét, az elszabadult magyar államadósságot pellengérezi ki a Orbán Viktor politikai célból, és azért, hogy elterelje a figyelmet: a mostani kormány most arra készül, hogy megtegye, amit elődei nem mertek, és ő sem mer nyíltan kimondani. A saját, demagóg politikáját leleplező intézkedési csomag okozta sokkot akarják enyhíteni a politikai színjátékkal, amivel az államadósságra próbálják irányítani a társadalom figyelmét.

Az elmúlt 20 év, tehát a rendszerváltástól 2010-ig vizsgálva a magyar államadósság alakulását, szinte szabályosnak mondható hullámgörbét kapunk. Ez arról árulkodik, hogy az ország eladósodása, az eladósodási csúcs - a nemzeti össztermék arányában - nem az MSZP, és nem is a Fidesz-érák valamelyikére esik, hanem a rendszerváltás utáni első kormány, az MDF regnálására. Ebben a négyéves időszakban futtatta a kormány az eddigi csúcsra, a bruttó nemzeti össztermék közel 90 százalékára az államadósságunkat. Ez 1994-ben már néhány százalékponttal mérséklődött, de igazán csökkenteni 1996 és 1998 között, a Horn Gyula miniszterelnökségével, és a Bokros-csomaggal jelzett időszakban sikerült 60 százalék körüli szintre. Ezt a tendenciát folytatta az első Fidesz-kormány, amely tovább szorította lefelé a hiány arányát, egészen a 2001-es mélypontig, amikor 55 százalék köré mérséklődött a deficit. Innentől kezdve, 2004 és 2007 kivételével minden évben nőtt a hiány a nemzeti össztermék arányában, mígnem 2010-re ha el nem is érte, de megközelíti az MDF-kormányzás idején mért negatív csúcsot. A hiányt előidézők és csökkentők között találjuk tehát egy-egy időszakban az MSZP-t és a Fideszt, míg egyértelműen a költségvetési egyensúly legnagyobb felborítója az MDF volt.

A hiány okai, és a kialakulásáért felelős politikai lépések felkutatása kemény munka lesz, akármilyen bizottság számára. A legkevésbé lehet azonban eredményes, ha egy-egy párt vagy pártkoalíció idejére igyekszik bárki is behatárolni a munkát, mivel az egyes kormányok intézkedései és kötelezettségvállalásai áthúzódnak a következő kormány időszakára, esetenként ott okozva a költségvetés számára komoly nehézségeket. Ilyen például a Fidesz lakástámogatási programja, amit a kormányzása alatt vezettek be, de a legsúlyosabb következményekkel az azt követő szocialista kormányzás szembesült, hiszen általában húsz évre szóltak a támogatások. 2008-ban már megközelítette a 300 milliárd forintot a költségvetésnek a Fidesz vállalása. Nyilván árnyalja a képet az egyes kormányok megítéléséről az is, hogy az eltelt két évtized alatt két nagyobb gazdasági válságot is túlélt a világ. Az egyik 2001-ben a szeptember 11-i sokk volt, míg a másik a 2008- 2009-es nemzetközi pénzügyi válság.

Gyurcsány tükröt tart Orbánnak

Orbán Viktor 2001-2002-ben "felelőtlenül 450 milliárd forint túlköltésről döntött", Medgyessy Péter kormányának száznapos programjai 850 milliárd forintos lyukat ütöttek a költségvetésen. Gyurcsány Ferenc 2006-os áfa-csökkentése 200 milliárd forint bevételtől fosztotta meg a költségvetést, a mostani kormányfő 2010-ben kezdeményezett adócsökkentő programja évente 600 milliárd forintba kerül. Ezt írja Gyurcsány Ferenc facebookos válaszában, amelyet Orbán Viktor csütörtöki bejegyzésére írt. Ebben a fideszes politikus az előző korszak veszedelmes örökségének nevezte Magyarország "irtózatos államadósságát".

A volt szocialista miniszterelnök tükröt tart utódja elé, kérdések sorát zúdítva Orbánra. Azt kérdezte például: igaz-e, hogy az első Orbán-kormány emelte 2001-ben egyes köztisztviselők bérét 70 százalékkal; hogy olyan lakástámogatási programot indítottak el, amely több mint 300 milliárd forint költségvetési támogatást igényelt. Helytálló-e az állítás, miszerint a költséges infrastrukturális beruházásokat költségvetési trükkel az államháztartáson kívülre helyezték, és így próbálták meg kozmetikázni a hiányt; kiszámították-e, hogy az Orbán-kormány 2001-2002-ben összességében mintegy 450 milliárd forint költségvetésbe tartósan beépülő extrahiányt hagyott utódaira, ami nyolc év alatt 12 százalékpont államadósság-növekedést jelentett volna, ha az utódok nem igazítják ki a költségvetést. Megszavazta-e a Fidesz a 13. havi nyugdíjat, amely minden évben háromszázmilliárd forintba került? Támogatta-e a Fidesz a parlamentben a közalkalmazottak 2002-ben elhatározott 50 százalékos béremelését, kifogásolta-e a plusz egyhavi családi pótlékot, ellene szavazott-e a 2006-os adócsökkentési programnak, illetve támogatta-e 2006-tól a költségvetési hiány és az államadósság növekedését megállítani célzó kiigazítási lépéseket?

Gyurcsány végül magával is elszámolt."2006-tól radikálisan csökkentettem a hiányt, 2008-ra elértük a 3,8 százalékot, 2008 ősze után beterjesztettem a válságkezelés további kiadáscsökkentést jelentő első két csomagját". Ám Orbán és pártja minden lépését elutasította, és Bajnai Gordon akkori miniszterelnököt sem támogatta, aki 2009 tavaszától további költségcsökkentő programokat jelentett be a sikeres válságkezelés érdekében.

forrás és szerző : Zsebesi Zsolt / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.