| ZUGLÓI-témák : Homályos tervek miatt tették Orbánék lejtőre a Szépművészetit? |
Homályos tervek miatt tették Orbánék lejtőre a Szépművészetit?
2011.02.17. 05:27
Február elején röppent fel a hír, hogy lefújták a Szépművészeti Múzeum sokat vitatott térszint alatti bővítését. Egyesek szerint a háttérben az áll, hogy a kormány inkább a Vár felújítására fordítaná az elnyert uniós milliárdokat, mások azt mondják: a főigazgató személyének szól a meglepő lépés. A legfrissebb hírek szerint egy új, kiterjedt kulturális projekt, az Andrássy-negyed keretében foglalkoznának a Szépművészetivel is. A baj az, hogy a múzeum az elmúlt két évben kizárólag a most lefújt átalakításhoz igazította leendő kiállításait.
Oszsza meg másokkal is
Bár a megújult épület előnyeit az eredeti tervek szerint már január óta élveznünk kéne, még mindig csak ott tartunk, hogy február elején bejelentették: a Szépművészeti Múzeum heves vitákat kiváltó, térszint alatti bővítése mégsem valósul meg. Baán László, a múzeum főigazgatója korábban biztosította a közönséget arról, hogy a múzeum bővítéséről nem tett le a kormány. A főigazgató szerint a Műcsarnok mögötti területen lenne lehetőség egy nagyobb léptékű múzeumi fejlesztésre.
A hír előtt ezzel együtt is értetlenül állt a múzeum. Az átalakításra 90 százalékban az EU biztosított volna forrást - 4 milliárd forintból a kormánynak "mindössze" 300 milliót kellett volna állnia, költségvetési indok tehát nemigen állhat a döntés mögött.
Ahogy azt a Népszava és a FN.hu korábban minisztériumi forrásokra, illetve szakmai körökre hivatkozva egybehangzóan megírta, valójában az lehet a háttérben, hogy Orbán Viktor a még megmozgatható uniós turizmus-fejlesztési pénzetek a budai Vár rekonstrukciójára szeretné fordítani a Szépművészeti Múzeum fejlesztése helyett. Mások szerint a kormány döntése kifejezetten Baán László ellen irányul, aki korábban Hiller Istvánnal sikeresen működött együtt.
Homályos tervektől az Andrássy-negyedig
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Baán László kedden közösen próbálták cizellálni a homályos terveket. Eszerint valóban bejött a képbe a Vár: közös sajtótájékoztatójukon ugyanis a budai Vártól a Belvároson és az Andrássy úton át a Városligetig húzódó kulturális tengely megerősítéséről beszéltek. Az átfogó fejlesztésnek neve már van (Andrássy-negyed), koncepciója viszont még nincs, azt 2011 végéig szeretnék kialakítani, s tízéves távlatokban gondolkodnak. A Szépművészeti térszint alatti bővítésére szánt, most felszabaduló uniós forrásokat tehát az Andrássy-negyed térségében felmerülő legszükségesebb feladatokra fordítanák.
A Várnegyedben álló több mint hatvan éve romos épületet, az egykori Honvéd Főparancsnokság torzóját, illetve a régóta bezárt és pusztuló Várbazárt is kiemelt helyen kezelik ebben a projektben, de szintén központi szerephez jutna a Műcsarnok és az Ajtósi Dürer sor között található több tízezer négyzetméteres terület, az Ötvenhatosok tere - itt lehet majd egy a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó új épület is.
A tervek kialakulatlansága miatt azonban, ami a kiállítások megszervezést illeti, a Szépművészeti nem tud érdemben gondolkodni, nagy a bizonytalanság, hiszen az utóbbi két évben minden elképzelésüket a most lefújt bővítéshez igazították. A múzeumnak valószínűleg az sem lesz kielégítő vigaszdíj, hogy a kulturális koncepció kidolgozásában számítanak szakmai tapasztalataikra.
Mi lett volna, ha…
A felszín alatti bővítési terve ellen egyébként tavaly tavasszal igen erős civil és szakmai mozgalom bontakozott ki: különösen sokan kifogásolták a tervnek azt a részét, amely a lépcső bevágásával teremtett volna új bejáratot. Ezt az elemet a tiltakozás hatására néhány hónappal később a főigazgató el is hagyatta a tervből. A legutolsó elképzelések szerint két áttetsző üveghasáb biztosított volna lejárást a Hősök teréről az új múzeumi terekbe.
Ilyen lett volna
Fotó: hg.hu
A Szépművészeti Múzeum egy 2007. július 27-én született kormánydöntés eredményeként részesült a 3,5 milliárd forintos európai uniós támogatásban, melynek köszönhetően mintegy 8000 négyzetméternyi területtel bővülhetett volna. A tervek szerint az európai trendeket követve kialakítottak volna egy 1000 négyzetméteres időszaki kiállítóteret, gyermekfoglalkoztatót, előadótermet, múzeum-shopot, kávézót és éttermet is. Az épületet 2011 januárjában tervezték átadni egy nagyszabású Cézanne-kiállítás keretében.
Miután viszont a csúszás egyértelművé vált, márciusban akarták elindítani a felújítás első szakaszát - a tervek szerint egy fél évre teljesen bezárt volna a Szépművészeti, s csak októberben nyitott volna ki újra, egy ideiglenes bejárattal az Állatkerti körút felől.
|
Pozitív kritikák külföldön
|
|
Miközben a Szépművészeti bővítése elakadt, a Le Figaro, a Le Monde és a Wall Street Journal is a múzeum párizsi kiállítását dicsérte.
A francia főváros egyik leglátogatottabb kiállítóhelyén, a Pinacothèque de Paris-ban a múzeum gyűjteményének alapjául szolgáló, a magyar állam által 1870-ben megvásárolt Esterházy-kollekció 50 jeles festményével találkozhat a nagyközönség. A május végéig látható kiállítás hazánk egyik fontos nemzetközi bemutatkozása Magyarország európai uniós elnöksége alatt.
Eric Bietry-Rivierre a Le Figaro internetes kiadásában csodálatának adott hangot a magyar anyag finom válogatása, és a kevéssé ismert "gyöngyszemek" felfedezése miatt (Raffaello két képe, az Esterházy Madonna és az Ifjú képmása). A Le Monde-ban Harry Bellet mutatta be a Pinacothèque de Paris kiállításait, kiemelve az Esterházy-gyűjtemény jelentőségét és a szintén ott látható Ermitázsból érkezett Romanov kiállítással megegyező színvonalát, emellett dicséri a válogatás és a rendezés harmonikus mivoltát. A The Wall Street Journal viszont szebbnek és hatásosabbnak tartja a magyar válogatást az orosznál.
|
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
