Oszsza meg másokkal is

Orbán Viktor kormányfő múlt heti beszédében és a nemzetközi gazdasági sajtóban megjelent nyilatkozataiban egy szót sem ejtett a februárban bejelentendő nagy „újjászervezések” sorában az egészségügyről és az oktatásról. Fideszes parlamenti forrásaink szerint ismét azokhoz a területekhez nyúl hozzá a kabinet, amelyek átalakításától megtakarítást vagy plusz bevételeket remél. Márpedig az egészségügy és az oktatás éppenséggel vinné a pénzt. Akkor hogyan is áll össze a reform-matematika? Első megközelítésben a nyugdíjkiadások csökkentése 200 milliárd forintot, a munkaerő-piaci támogatások átalakítása és a gyógyszerkassza kurtítása 100-100 milliárdot hozhat, míg a tömegközlekedési támogatásokból 50 milliárdot lehet lefaragni. Korábban azonban 600–800 milliárd forintról volt szó; a maradékot az adminisztrációból, a bürokráciából kellene lenyesni. Lássuk a részleteket, szakértők találgatásai, várakozásai alapján.

Nyugdíjkassza
Leválik a szociális rész?

A nyugdíjak kapcsán a kérdés az, hogy gyökeres átalakításról, már-már reformléptékű beavatkozásról vagy inkább csak a rendszer szigorításáról és a nyugdíjkassza egyensúlyának látszólagos megteremtéséről van-e szó. A válasz nagyon nem mindegy a jövő nyugdíjasai szempontjából.

Tételezzük fel, hogy a kormány a társadalombiztosítási nyugellátások jelenlegi kategóriarendszerében gondolkodva próbálja meg gatyába rázni az egyébként folyamatosan és súlyosan deficites nyugdíjkasszát. Egy ilyen szcenárió hosszabb távon kisebbfajta sokkterápiával érhet fel a leendő nyugdíjasok szempontjából. Ez esetben ugyanis az történne, hogy az egyre fogyatkozó aktív dolgozók járulékainak kellene teljes mértékben fedezniük minden nyugdíjjellegű kifizetést (az öregségi nyugdíjaktól kezdve a rokkantsági ellátásokon át a korengedményes és egyéb járandóságokig). Megszakadna tehát a klasszikus magyar módi, és az állam nem pumpálna évente több száz milliárd forintnyi adóbevételt a nyugdíjkasszába.

Ez ugyanis – az ország elöregedésével párhuzamosan, az állami nyugdíjpillér csökkenő járulékbevételei miatt – egyre növekvő terhet okozna. (A magánnyugdíjpénztáraktól ezekben a hetekben átirányított pénzek egy-két évig ugyan segíthetnek, de ez a forrás egy idő után szükségképpen elapad.) Így előbb-utóbb három rossz – vagy ezek kombinációi – közül kellene választaniuk a gazdaságpolitika majdani irányítóinak: több járulékot vonnak el a fizetésekből; tovább emelik a nyugdíj-korhatárt, vagy lejjebb szállítják az éppen nyugdíjba vonulók járandóságát. Nem véletlenül riogatnak ezzel a forgatókönyvvel a szocialista szakpolitikusok. Szerintük ugyanis, ha a Fidesz erre az útra lép, akkor egy idő után 20–25 százalékkal kisebb nyugdíjra futja majd, márpedig ez szöges ellentétben áll a kormánypárt retorikájával, amely „a nyugdíjak megvédését” hirdeti.
 

Nyugdíjasok. A rájuk jutó kiadásokból 200 milliárd forintot faragnának, nem mindegy azonban, milyen módon.
Fotó: Hartyányi Norbert
 

Van azonban egy, akár trükkösnek is nevezhető menekülőút, amelyen végigmenve a Fidesz a saját politikai ígéreteit is betarthatja, és még a lyukas nyugdíjkasszát is betömheti. Legalábbis látszólag. Ehhez nem kell mást tennie, mint leválasztani az időskori nyugdíjakat a rokkantsági és hasonló jogcímen járó szociális célú ellátásoktól, és ez utóbbiak finanszírozását kivenni a nyugdíjrendszerből. Ezáltal a nyugdíjkassza legalább 1000 milliárd forintos éves tehertől szabadulhatna meg (a különböző jogcímeken kifizetett összegről lásd a grafikont), s a fennmaradó mintegy 2000 milliárdot már könnyebben fedezhetnék a járulékok. Persze ettől még azt az ezermilliárdos tételt be kellene szedni adó formájában, de legalább az állami nyugdíjalap mínuszai eltűnnének.

Ez egyébként nem új elem a kormánypárt filozófiájában. A Fidesz „nyugdíjműhelyében” 2007-ben született javaslatcsomag tételesen tartalmazta a rokkantellátás leválasztásának tervét a nyugdíjrendszerről, mondván: azt adóból finanszíroznák, és nem járulékokból. Az akkori reformcsomagnak persze számos más eleme is volt, például a most is sokat emlegetett egyéni számlás rendszer, továbbá az első pillér dominanciája és népszerűsítése (a második pillér felszámolása ekkor még nem jelent meg), mint ahogy megfogalmazódott az öngondoskodás elősegítése is, szélesebb adókedvezménnyel.

Szintén régi gondolat a munkaerőpiacon való ösztönzés, amely most is visszaköszönt Orbán Viktor szavaiban. A kormányfő azonban minden eddiginél szigorúbban fogalmazott a korhatár előtti nyugdíjazás tilalmáról, így – ha szó szerint vesszük a szándékot – a tervezett intézkedéscsomag elvileg jókora tartalékokat mozgósíthat a nyugdíjrendszerben. A majdnem 600 ezer, korhatárnál fiatalabb nyugdíjas (a számokat lásd az ábrán), és bizonyos kiváltságos szakmák – a fegyveres testületek és a bányászok – korai nyugdíjazása gigantikus teher az állami pilléren. Ez a gyakorlat a rendszer minden elemét rombolja. Apasztja a potenciálisan elérhető járulékbevételt, és viszi a nyugdíjakat. Makrogazdasági szempontból tehát mindenképpen jó hír lenne, ha a hivatalos és a tényleges nyugdíjkorhatár közötti különbség rövidülne, miközben persze az érintettek nyilván nagy veszteségként élnék meg a szigorítást.

Munkaerőpiac
Szociális juttatások nyirbálása

Orbán Viktor azon kijelentését nem tudták értelmezni a Figyelőnek, nyilatkozó, névtelenséget kérő munkaügyi szakértők, hogy „vége a nagylelkű és hosszan tartó munkanélküli juttatások korszakának”. A munkanélküli ellátásoknak ugyanis sem az ideje, sem az összege nem különösebben gáláns. Az álláskeresési járadék-jogosultság időtartama a munkában eltöltött időtől függ, legfeljebb 3+6 hónapig tart. Az első 3 hónapban nettó 46,8 ezer és 93,6 ezer forint között mozog, azt követően pedig már csak 46,8 ezer forint. Lapunk tájékoztatást kért a humánerőforrás tárcától, összesen hányan részesülnek különféle munkanélküli ellátásban, lapzártánkig azonban nem kaptunk választ. Ilyen célra egyébként 238 milliárd forintot különít el a büdzsé. Lapinformációk szerint már 2011 júliusától csökkentenék a munkanélküli segélyre való jogosultság időtartamát.

A kiadáscsökkentő tervtől függetlenül is „felezték” a közfoglalkoztatási kasszát, 2011-ben a korábbi 117 milliárd forintról 64 milliárdra faragták annak összegét. Az intézkedés nyilvánvalóan a legszegényebbeket „nyomja víz alá” – figyelmeztettek MSZP-s politikusok. Nagy Anna kormányszóvivő úgy reagált: a 64 milliárd forint mellett a költségvetésben szerepel egy 88,5 milliárdos tétel szociális ellátásokra, amelyből finanszírozni lehet a közfoglalkoztatás korábbi rendszerét.

Szakértők egyelőre nem látják tisztán, hogy ezzel a szándékkal párhuzamosan miként érvényesül a kabinet foglalkoztatást növelő intézkedéscsomagja. Nagyobb kételyt ébreszt viszont az, miként lehet a legszegényebbek eddigi szerény ellátáscsomagját úgy átalakítani, hogy az ne taszítsa őket végleg a társadalom peremére. Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója úgy látja, a munkanélküli ellátásokhoz való hozzáférés szigorítása csak akkor lehet eredményes, ha a tervben jelzett, személyre szabott, komplex szolgáltatások körét és hatásosságát is sikerül növelni és a munkavállalás akadályait „lebontani”. A munkaerőpiacra visszavezetni kívánt csoportoknál e folyamat sikeréhez rehabilitációra, képzésre, bölcsődére, úthálózatra, tömegközlekedésre van szükség. „Ezek nélkül a szigorítás inkább árt, mint használ: a jóléti ellátást elveszítők között kevesebben találnak állást, és többen veszítik el lakásukat, lesznek betegek, vagy hajléktalanok, azaz olyan élethelyzetekbe kerülnek, ahonnan már csak sokkal nagyobb költséggel (vagy sehogyan) nem lesznek kimozdíthatók” – magyarázza a kutató.

Ha februárban valóban az történik, hogy a szociális jellegű ellátásokat elkülönítik a nyugdíjkasszától, a rokkantnyugdíjasok ügye is ide tartozik majd. A jövő év végéig ebből a ma 730 ezres táborból, amelynek közel fele, 350 ezer fő aktív korú, mintegy 200 ezer embert visszaterelne a kabinet a munka világába. A rokkantnyugdíjasokra az állam ma összesen 660 milliárdot költ, ebből a korhatár alatti rokkantnyugdíjazásra az idén 279 milliárd forint megy el. Ez utóbbi kör tagjai átlagosan 64 ezer forintot kapnak egy hónapban, míg a korhatár felettiek átlagosan 78 ezret.

A rokkantnyugdíjasok aránya kiemelkedően magas az ország azon területein, ahol a munkanélküliség is az. Szakértők szerint azokat kell kiszűrni, akik a munkanélküliség elől menekültek ebbe az ellátási formába. A jövőben – a tervek szerint – szigorodni fognak a vizsgálatok, új képességvizsgáló berendezésekkel, munka-szimulátorokkal néznek meg mindenkit, mekkora egészségkárosodást szenvedett el, s valóban indokolt volt-e a leszázalékolása. Ez kiegészül egy munkaképességi vizsgálattal, amelynek során mindenkiről megállapítják, milyen munka végzésére alkalmas. A megváltozott munkaképességűeknek rehabilitációs járulékot ajánlanak fel, s arra ösztönzik őket, próbáljanak meg elhelyezkedni, a munkaadók számára pedig közteherkedvezményeket biztosít az állam (ez utóbbi rendszer eddig is létezett).

Gyógyszerkassza
Terhelés a gyártókon

Gyógyszerek támogatására összesen 345 milliárd forintot terveztek be a költségvetésbe tavaly, és az összeg 2011-ben sem változott. Ez azt jelenti, hogy ha tényleg 100 milliárd forinttal szeretnék e kiadást csökkenteni, akkor az olyan lenne, mintha a jelenlegi rendszerben 3,5 hónapig egyetlen gyógyszert sem támogatna az állam. Ez nyilvánvalóan elképzelhetetlen, ráadásul a tervezett lépéseket a piacon a Figyelő által megkérdezett szereplők közül még senki sem ismeri. Azaz nem tudni, hogy a 100 milliárdot hogyan kell számolni, és főleg milyen időtávra vonatkozóan.

A gyógyszerek támogatási rendszere meglehetősen összetett, elemeit már az elmúlt években is ide-oda „húzogatták” a minél nagyobb spórolás érdekében. Annyi bizonyos, hogy érdemi kiadáscsökkentés ma már nem lehetséges a gyógyszerek árának kikényszerített mérséklésével.

A gyógyszerár támogatások átalakításának további részletei és a közösségi közlekedés reformjának tervezett lépései a csütörtöktől kapható Figyelőben olvashatók, vagy előfizetői hozzáféréssel érhetők el.

forrás és szerző : fn.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.