közérdekű ! ? : A kormány csak kicseréli az ágyakat saját emberei számára |
A kormány csak kicseréli az ágyakat saját emberei számára
2010.11.16. 05:42

A minisztérium is elismeri, hogy szükség van a felsőoktatási intézményekben a gazdasági tanácsokhoz hasonló testületekre, a lényeg, hogy ne az előző rezsim által delegáltak üljenek benne – mondta lapunknak Békesi László volt pénzügyminiszter, aki szakmailag indokolatlannak tartja az önkéntes távozására irányuló miniszteri kérést.
Oszsza meg másokkal is
Szakmai, tartalmi, jogi és morális szempontból egyaránt megalapozatlannak tartja Réthelyi Miklós oktatásért is felelős miniszter „kérését” Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdasági tanácsának tagjaként szintén megkapta a tárcavezető azon levelét, amelyben november 30-i hatállyal önkéntes távozásra kéri a kormányzati delegáltakat. A tárcavezető szerint ugyanis a tagok távozása lehetővé tenné „az állami vagyonnal való gazdálkodást, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását érintő kormányzati célkitűzéseknek és elképzeléseknek az új kormányzati szerkezetnek megfelelő érvényesítését”.

Az előző rezsim kinevezettjeinek menni kell
Népszabadság - Bócsi Krisztián
A miniszter „kérése” nemcsak azért különös, mert a hatályos felsőoktatási törvény értelmében nem hívhatja viszsza a felsőoktatási intézményekben működő gazdasági tanácsok (gt) tagjait, hanem azért is, mert a kormányzati delegáltak többségének mandátuma február végén amúgyis lejár, a készülő új felsőoktatási törvény koncepciója pedig teljes egészében meg is szüntetné a gt-ket.
A lapunk által megkérdezett gt-tagok azt mondták: nem mondanak le. Békesi László úgy véli: semmilyen szakmai érv nem szól lemondása mellett, ezért nem tesz eleget a kérésnek. Ezt már egy válaszlevélben közölte is Réthelyi Miklóssal. „Ön nem tesz említést arról, hogy az én gttagságom hol és mennyiben gátolja a felsorolt – általam és a gt-k más tagjai által egyébként nem ismert – célok és elgondolások érvényesítését. Nem is érvelhetne ezzel, hiszen a gt-k és tagjaik törvényi feladatuknál és felhatalmazásuknál fogva semmilyen befolyással nincsenek az új felsőoktatási törvény, vagy szabályok kidolgozására, így azokat sem elősegíteni, sem gátolni nem képesek”, fogalmazott a volt pénzügyminiszter. Majd úgy folytatta: „a legjobb hiszemű feltételezések mellett sem tudok másra gondolni, mint arra, hogy Ön ezen a területen is folytatni kívánja kormánya eddigi gyakorlatát és megpróbál eltávolítani mindenkit, és mindenhonnan, akit nem a jelenlegi rezsim bízott meg valamilyen feladattal.”
Békesi László lapunknak azt mondta: a minisztérium „csupán átfesti a cégért, és kicseréli az ágyakat”, hiszen az új felsőoktatási törvény koncepciójában maga is elismeri, hogy szükség van a gazdasági tanácsokhoz hasonló testületekre, a rektoroknak és a dékánoknak ugyanis lehetővé tenné ilyenek létrehozását. Az egyetlen cél, hogy ne az előző kormányok által delegált tagok üljenek e testületekben, és másképp nevezzék őket.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtófőosztályán a kormánydelegáltak távozását kérő levél okait firtatva azt a választ kaptuk: Réthelyi Miklós levelében pontosan megfogalmazta az okokat. Közölték azt is: az esetlegesen lemondott tagok helyébe a hatályos jogszabályok alapján új tagokat delegál majd a kormány.
Szemlélet az egyetem vezetésében
Európában a szakértői – konzultatív jellegű vagy döntési joggal is felruházott – testületek létrehozása az egyetemeken és a főiskolákon bevett szokás. A cél az, hogy az elsősorban akadémiai, tudományos ismeretekkel bíró rektori irányítás mellett a racionális gazdasági szempontok is érvényesüljenek, hiszen egyegy felsőoktatási intézmény létszáma és költségvetése meghaladja egy közepes méretű városét.
Magyarországon a gazdasági tanácsok hosszas huzavona után 2006. március 1-jén álltak föl a felsőoktatási intézményekben. A 2005-ös felsőoktatási törvény eredetileg irányító testületek néven széles körű jogosultsággal ruházta volna föl e grémiumokat, amelyek tudományos és gazdasági kérdésekben is dönthettek volna. Az Alkotmánybíróság azonban a felsőoktatási autonómiára hivatkozva alkotmányellenesnek találta, csakúgy, mint azokat a terveket, amelyek – a később már gazdasági tanács néven futó – testületeknek vétójogot adott volna a gazdasági kérdésekben. A részben egyetemi, részben külső szakértőkből álló, hét–kilenc tagú tanácsoknak így végül csupán a véleményező, döntéselőkészítő szerep jutott: gazdasági, hatékonysági szempontokból véleményezhetik többek között a költségvetést, a nagyobb beruházásokat, az intézményfejlesztési terveket.
A testületekbe a mindenkori kormány jelölhet öt évre két-három főt: ők munkájukért havi bruttó 150 ezer forintos tiszteletdíjat kapnak. A Magyar Bálint minisztersége alatt delegált 69 kormányzati tag között öt volt pénzügy-, illetve gazdasági miniszter, hat bankvezető és 27 vállalatvezető is szerepelt (azóta a tagok egy része kicserélődött). A tagokkal szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályokat ír elő a felsőoktatási törvény, így nem kaphatnak helyet a tanácsban kormánytagok, államtitkárok, köztisztviselők, polgármesterek, önkormányzati, országgyűlési vagy EP-képviselők, politikai pártban tisztséget betöltők.
forrás : nol.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|