közérdekű ! ? : Orbán és a svéd csavar: populista retorika nyitja meg az utat a nyugdíjreform előtt |
Orbán és a svéd csavar: populista retorika nyitja meg az utat a nyugdíjreform előtt
2010.10.25. 03:55

Nyolc éve kidolgozott tervét valósítja meg Orbán Viktor, a svéd nyugdíjrendszer bevezetését. Ám a miniszterelnök tanult akkori hibáiból, első kormányzása alatt túl későn áltak neki a nyugdíjreformnak, ezért most néhány hónap leforgása alatt gyűrik le azokat a jogszabályokat, amelyek alapjai lehetnek az egyéni számlás nyugdíjnak. A mostani történések pontosan ugyanazt a forgatókönyvet követik, amit 2001-2002-ben már megírt Orbán Viktor.
Oszsza meg másokkal is
Zseniális kommunikációs trükkel viszi véghez Orbán Viktor nyugdíjreform terveit, pedig a választások előtt a Figyelő cikke nyomán hatalmas felháborodást keltettek a svéd nyugdíjrendszer bevezetésére vonatkozó találgatások. Január első heteiben - a kampánynak és a választásoknak köszönhetően - hetekig tartotta magát a téma a sajtóban, a politikai szférában, hogy a Fidesz ismét elővenné a régi álmát, az úgynevezett egyéni számlás rendszert.
Úgy tűnik, az esetből tanult Orbán Viktor, tíz hónappal később, a miniszterelnöki székből gondosan ügyel arra, hogy a lejáratott szót ne ejtse ki, hanem apró lépésenként kezdjen bele a nyugdíjrendszer átalakításába. Igaz, Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott egy újságírói kérdésre elismerte, hogy " nem olyan rossz az a svéd modell ". A fő csapásirány egyébként ugyanaz, mint az adórendszer átalakításánál: az elmúlt nyolc évet zárójelbe téve, a 2001 és 2002 között kidolgozott terveket most akarja megvalósítani a kormány.
Nyolcéves tervét vette elő Orbán
"Azt javasolnám kormánypárti kollégáim számára, hogy keressék elő azt a javaslatcsomagot, amelyet a Fidesz-kormány készített 2001-2002-ben, mert az a csomag az érdemi problémákra koncentrál, vagyis arra, amiről manapság nem beszélnek: az állami nyugdíjrendszer problémáira" - mondta Varga Mihály akkor még ellenzéki képviselőként tavaly novemberben a magánnyugdíjpénztárakról szóló parlamenti vitában.
A jelenlegi kormánypárt pedig megfogadta a tanácsot, szinte szóról szóra ugyanazokat a lépéseket követi most, mint akkor. 1999-ben szintén Selmeczi Gabriella volt felelős a magán-nyugdíjpénztári rendszer átvizsgálásáért, akkor öt munkacsoportot is létrehoztak a nyugdíjreform előkészítéséhez.
Az első Fidesz-kormány hivatalba lépése után szinte azonnal azon kezdett fáradozni, hogyan csábíthatná vissza az állami nyugdíjrendszerbe azokat, akik a nyugdíjreform második pillérébe, a magánnyugdíjpénztrákra bízták inkább a pénzüket. Első lépésként leállították azt a törvényben rögzített folyamatot, amely a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket hat százalékról nyolc százalékra emelte volna 2002-ig. Illetve 2002 végéig kitolták annak lehetőségét, hogy a második pillért önként választók visszatérhessenek az állami rendszerbe.

Már nem a német, hanem a svéd modell a cél
Fotó: Máté Róbert
Az állami akolba való visszalépést már akkor is azzal indokolta a kormányfő, hogy túl népszerűvé váltak a magánnyugdíjpénztárak, emiatt a tb helyett a pénztáraknál landoló egyéni befizetéseket a központi büdzsének kell kipótolnia. A másik ok pedig, a Fidesz sosem titkolta: vagy a német pontrendszert, vagy a svéd modellt honosítaná meg Magyarországon, Orbán Viktor végül az utóbbi mellett tette le a voksát akkor. A baj csak az volt, hogy túl későn kezdtek bele, a választások és főleg a 2002-es vereség miatt, nem volt idejük befejezni az átalakításokat. Pedig Orbán akkor azt akarta, hogy 2001 őszére elkészüljenek a nyugdíjreform megalapozásához szükséges jogszabályok, hogy 2003-tól felállhasson az új rendszer.
A Fidesz első kormányzása alatt csak addig jutott, hogy minden munkavállalónak évente kiküldtek egy értesítőt, amelyen ellenőrizhették, munkáltatójuk bejelentette-e biztosítottként, és tényleges nyugdíjjárulék-köteles jövedelméről adott-e számot. Elmaradt viszont azon tervek kidolgozása, hogy milyen eszközökkel csábítanák vissza a második pillérből az állami rendszerbe az embereket, és arra sem találták akkor a választ, hogy milyen eszközzel akadályozzák meg a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát.
Orbán buldózerként tör előre
Úgy tűnik viszont, Orbán az elmúlt nyolc évben alaposan kidolgozta a hiányzó láncszemeket, most néhány nap leforgása alatt viszi véghez azt, amit akkor négy év alatt sem sikerült. Az NDC vagy a német pontrendszer bevezetésének legfőbb gátja ugyanis az volt, mit kezdjenek a fiatalokkal, akiket törvény kötelez arra, hogy magánnyugdíjpénztárakra bízzák járulékaikat. Selmeczi Gabriella viszont kedden bejelentette, hogy két héten belül a parlament elé kerül az a jogszabálytervezet, amely megszüntetné a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári beléptetését.
Orbán Viktor pedig múlt heti bejelentésénél is - miszerint 14 hónapig az államkasszában landolnak a befizetések - tovább ment. Az RTL Klubnak adott interjújában azt mondta, az állam többé nem fog utalni a magánnyugdíjpénztáraknak, és még az idén megteremtik az első pillérbe való visszalépést.
Magyar nyugdíjas vs. svéd nyugdíjas
A svéd modell, vagyis az úgynevezett virtuális egyéni számlás rendszer (Notion Defined Contribution, röviden NDC) egyébként alapjában véve ugyanolyan felosztó-kiróvó rendszer, mint a jelenlegi állami nyugdíjrendszer: a munkavállalók nyugdíjjárulékaiból fizeti ki a nyugdíjasok járadékait. Fontos különbség azonban, hogy az NDC-ben egyéni számlán tartják nyilván minden munkavállaló befizetett járulékait, amelyek folyamatosan növelnek egy kamattal. A kamat mértékét a nemzetgazdasági bértömeg, illetve az ez után fizetett járulékok alakulása határozza meg: minél több nyugdíjjárulékot fizetnek a munkavállalók, annál több nyugdíjat tud kifizetni az állam, a csökkenő járulékfizetés pedig automatikusan kisebb nyugdíjakat eredményez vagy megemeli a nyugdíjkorhatárt, hogy egyensúlyban maradjon a rendszer.
Fontos megjegyezni azonban, hogy az egyéni számlán nyilvántartott befizetések nem olyan tényleges megtakarítást jelentenek, mint amit a magánpénztári számlánkon láthatunk, és a virtuális tőke kamata is virtuális, ugyanis mindkét elem a befizetett járuléktömeg alapján változik. Emiatt azonban nem teljesen helytálló az az érvelés, amely a svéd modell mellett éppen annak átláthatóságával kardoskodik, ugyanis a virtuális tőkéből és a virtuális hozamból meglehetősen bonyolult kiszámítani a várható nyugdíjunk összegét.
Az NDC-rendszer nagy előnye viszont, hogy csak annyi nyugdíjat enged kifizetni, amennyire van fedezet, és az állam elvileg nem pótolhatja más bevételekből a hiányait, illetve nem emelheti önkényesen a nyugdíjakat. Emiatt ez a rendszer sokkal kevésbé kiszolgáltatott a a politikai manipulációnak (például egy fedezet nlküli 13. havi nyugdíj bevezetésének). Sajnos azonban mindeddig Svédország az egyetlen hely, ahol jól működik - jegyzi meg ezzel kapcsolatban Holtzer Péter, a Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal volt elnöke. Az NDC-rendszerrel az a fő probléma a szakértő szerint, hogy ha rosszul működik a gazdaság és romlanak a demográfiai mutatók, akkor ez sem segít, ha pedig jól mennek a dolgok, a jövő nyugdíjasainak a jelenlegi rendszerben is több jut.
forrás : hirszerzo.hu
|