Oszsza meg másokkal is

Révész Máriusz megdicsérte a mentősöket. Szerinte egyedül ők működtek úgy 2006 őszén, ahogyan az egy normális országban elvárható. A 2006-os őszi eseményeket vizsgáló albizottság fideszes tagjának szájából sokat mondó ez az elismerés. Ő az a képviselő, aki kiebrudalná az igazságszolgáltatásból a szerinte jogsértő eljárásokban részt vevő bírókat. A politikus emellett azt is meglebegtette: többüknek „van olyan megalapozott információja, hogy a bíróságon egyébként vezető beosztású bírók előzetes eligazítást tartottak, és elmondták, mi az elvárás”.

A bírák és ügyészek felelősségét firtató nyilatkozat után először civilszervezetek ocsúdtak, s fogalmaztak nyilatkozatot: aggódnak a hatalmi ágak szétválasztását sértő parlamenti bizottsági munka miatt. Szerintük kívánatos lenne, ha a bírói kar érintett tagjai és a bírósági vezetők nem jelennének meg az albizottság előtt. A civil tiltakozás nem ütötte meg a média ingerküszöbét, Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének későbbi megszólalása annál inkább.
 

„Sértheti a bírói függetlenséget, és a jogállami értékekkel ellentétes gyakorlatot indíthat el, ha konkrét bírósági döntéseket egy másik hatalmi ág megkérdőjelez” – dörrent Baka hangja. Mire a bizottság fideszes vezetője, Gulyás Gergely nem győzte stúdióról stúdióra járva elmondani, az nem úgy volt, nem azért, és különben is: ők nem akarnak bírákat felelősségre vonni, nem ügyeket, hanem ügycsoportot vesznek górcső alá, s csupán rekonstruálják az eseményeket, jelentést készítenek, satöbbi, satöbbi.

Eközben a bizottság iratokat kért be a bíróságtól, és behívott az ügyekben eljáró bírókat is. Ők pedig a rögtönzött ítészek színe elé járultak. Baka András megszólalása után élvezte például a grémium vendégszeretetét Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság (FB) Büntető Kollégiumának vezetője, aki egy 2007-es, A nyomozási bíró eljárásáról szóló tanulmányában ír arról, mivel magyarázható, hogy 2006 őszén az elsőfok döntését a másodfok több mint 90 százalékban megváltoztatta, és az előzetesben ülőket kiengedték. (Erről lásd keretes írásunkat.)

– Ilyen, a bíróságokat érő támadásra korábban nem volt még példa – magyarázza a kezdeti tanácstalanságot Cserni János bíró. – Egyszerűen nem tudták, hogyan kell reagálni. De Baka Andrásnak szólnia kellett volna, hogy a bírák ne menjenek el a bizottságba.
Utasítást persze – épp a bírói függetlenség miatt – ő sem adhat.

Cserni a tőle megszokott aktivitással reagált az ügyre egy publicisztikájában: „A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bírák a döntéseik meghozatalánál csak a bizonyított tényeket és a jogviták eldöntéséhez szükséges jogszabályokat vehetik figyelembe..., ebből egyenesen következik az is, hogy egy párt országgyűlési képviselője sem vonhat felelősségre valamely bírót az általa kifogásolt döntéséért, még akkor sem, ha Révész Máriusznak hívják.”

168 Óra Archív
 

Cserni János publicisztikát írt, fegyelmit indítanak ellene
E mondatokért fegyelmi eljárást indított ellene a Fővárosi Bíróság elnöke, Gatter László, mondván: Cserni megsértette a bírák politikai állásfoglalását tiltó szabályokat.

Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke egy 2006 januárjában, Franciaországban megalakult testület példáját említi.

– Azt a parlamenti grémiumot azért hozták létre, hogy kiderítsék: a pedofil Marc Deutreux ügyében a bírák és az ügyészek milyen munkát végeztek. Az elkövetőt ugyanis szabadlábra helyezték, az esküdtszék pedig fel is mentette. Akkor a nemzetközi bírói egyesület, tagjai közt a magyarral, leszögezte: nemzetközi normákba ütközik az ilyen parlamenti vizsgálóbizottságok működése, sérti a hatalommegosztás elvét, veszélyezteti a függetlenséget. Ezzel a magyar ügyről is mindent elmondtam. A bírák függetlenségének védelme mindannyiunk érdeke. Aláássa az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, ha a politika azt sugallja, a hatalmon lévőknek kell megfelelniük. Azt is rossznak tartottam, amikor Gyurcsány Ferenc még kormányfőként azt mondta, a bíróságok a Fidesz javára ítélkeznek.

S hogy lehettek-e eligazítások?

– Persze – bólint Makai. – Ha egyik napról a másikra érkezik az ügyészségről az információ, hogy 150 embernél kényszerintézkedés elrendelését fogják indítványozni, akkor a helyzetet – munkaszervezési szempontból – kezelni kell. Szakmai kérdésekben is szoktunk megbeszéléseket tartani, legutóbb például arról, hogyan járjunk el a titkos információgyűjtéssel kapcsolatban. Ez az eljárás nem abnormális.

Halmai Gábor alkotmányjogász szerint bár az átlagember számára a vita akadémikusnak tűnhet, annak mégis van praktikus jelentősége. Ha bírák parlamenti vizsgálóbizottságok elé idézgethetők, ahol aztán az egyikről kiderül, helyesen döntött, a másikat viszont megfeddik, akkor mi a garancia arra, hogy az utóbbi legközelebb nem mérlegeli-e – saját karrierje szempontjából – döntésének következményét?

Halmai Gábor szerint a vita nem akadémikus
 

Az pedig, hogy a bizottság nem konkrét bírói ítéleteket kritizál, Halmai szerint egyszerűen nem igaz.

– Jelzésre az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) megvizsgálhatja: helyes-e, ha általában véve az előzetes letartóztatásokról szóló elsőfokú döntések felülvizsgálati aránya kilencvenszázalékos. De ugyanez a kérdés a 2006 őszén előzetesbe helyezett tüntetők esetében már a konkrét bírósági döntések kritikája.

mb>Hack Péter úgy látja, két vita folyik párhuzamosan. Az egyik egy nem is indokolatlan szakmai eszmecsere, mely a Frech-tanulmány kapcsán zajlott belső bírói fórumokon, s amelyhez hasonló disputákat – például a móri ügy tanulságairól – nem árt tartani.

A másik kérdés viszont az: milyen jogosítványai vannak egy parlamenti vizsgálóbizottságnak.

– Helyes, ha a bizottság foglalkozik azzal, ami 2006 őszén történt, hiszen az ügyben nincs társadalmi konszenzus. Tartja magát az alapkérdés: a rendőrség nem tudta vagy nem akarta megvédeni az MTV székházát? Jó volna, ha ezt – prekoncepciók nélkül – sikerülne tisztázni.

Hack szerint gond, hogy a korábbi vizsgálatok nem ötvözték a tanulságokat. A Frech-tanulmány a bíróságok szerepével foglalkozott, az Ignátz-féle a rendőrséggel, Gönczöl Katalin elemzését pedig a jobboldali közvélemény nem tartotta hitelesnek. Mára aztán az is kiderült: a Morvai Krisztina vezette Civil Jogász Bizottság megállapításai között szintén vannak helytállók. Most viszont megeshet, hogy a Gulyás Gergely elnökölte grémium a jobboldali szavazókat meggyőzi az igazáról, de közben aláássa a bíróság tekintélyét.

Hack Péter a társadalmi igényt megérti
 

– Érthető társadalmi igény, hogy az igazságszolgáltatás számonkérhető és átlátható legyen. Sosem a hiba feltárása ássa alá a bizalmat. Csakhogy ennek megvannak a maga fórumai, mechanizmusai. Az OIT-nek tagja az igazságügy-miniszter és két parlamenti bizottsági képviselő, nekik indítványozási joguk van.

Ám itt a bökkenő. Nemcsak a Legfelsőbb Bíróság elnökének, de az OIT-nek is gyenge a vizsgálati jogköre, és még azt is „úgy kell kiásni” (copyright: Baka András).

– Konkrét ügycsoporttal sem az LB elnöke, sem az OIT nem foglalkozhat – mondta lapunknak Szűcs Péter, az OIT szóvivője. – Az, hogy a nyomozási bíró munkájával kapcsolatban milyen problémák vetődhetnek fel, milyen jogszabály-értelmezési nehézségek vannak, a Fővárosi Bíróság elnökének kompetenciájába tartozik.

Bár Baka András az ATV-ben bejelentette: vizsgálatot kezdeményez az OIT következő ülésén azért, hogy elemezzék az ország összes bíróságán a kényszerintézkedések elrendelésének és a fellebbezéseknek folyamatát, Gulyás Gergely és Révész Máriusz hiába örül. E vizsgálat nem foglalkozhat konkrétan a 2006-os döntésekkel. Baka is felidézi: az ilyen vizsgálatok lefolytatására az adott bíróság kollégiumvezetője jogosult (Frech Ágnes ezt el is végezte), míg az igazgatási következmények levonására az adott bíróság vezetője.

Cserni János szerint szintén igazgatási felelősségről van szó.

– Ha készül egy olyan vizsgálati anyag, amely problémákat vázol, akkor le kell vonni a szervezeti következtetéseket. Ha ez elmarad, akkor az a bírósági szervezet igazgatási problémáival magyarázható, azzal, hogy még azok sem lépnek, akiknek lehetőségük volna a felelősségre vonásra.

Makai Lajos úgy véli, az eligazítás nem abnormális
 

Baka András úgy nyilatkozott, jogszabályi változtatásokra lenne szükség, hogy az OIT-nek vagy elnökének legyen jogköre eljárni, ha a helyi felelősségre vonás elmaradt, vagy nem volt megfelelő.

Gatter László, az FB elnöke hallgat. Kérdésünkre, hogy mint az ügyben illetékes, mit kezdett a Frech-tanulmánnyal, az FB sajtótitkárságától azt a választ kaptuk: a „büntető kollégium a külön e célból tartott szakmai értekezletén – a nyomozási bírói és a szabálysértési referádában gyakorlatot szerzett első- és másodfokú bírák bevonásával, aktív részvételük mellett – megvitatták. A jogértelmezési probléma és a jogalkalmazási gyakorlat által felvetett szakmai kérdések jelentős részében a kollégiumnak sikerült egységes álláspontot kialakítani.”

Valamilyen következmény tehát lett. Kár, hogy a szélesebb közvélemény még erről sem értesült. És kár, hogy a nyilvánosságot egy politikailag elfogult, túlmozgásos albizottság képviseli.

A 2006. szeptember–októberi események kapcsán a kényszerintézkedések tárgyában született első- és másodfokú határozatok közötti eltérések magyarázata – részletek Frech Ágnes tanulmányából: – Az elsőfokon eljáró bírók gyakran eltekintettek a bűncselekmény megalapozott gyanúját alátámasztó bizonyítékok vizsgálatától, és kritika nélkül elfogadták az előterjesztésben foglaltakat.

– Csupán néhány perc állt rendelkezésükre egy-egy gyanúsított meghallgatására, nem törekedhettek az egyéniesítésre.

– Többször fordult elő, hogy azok a bizonyítékok, amelyekre az elsőfokú határozat utalt, egyáltalán nem álltak rendelkezésre, az anyag kellő ismerete nélkül hozták meg a kényszerintézkedést elrendelő döntéseket.
 

Baka András felemelte a szavát
 

– A másodfokon eljáró tanácsok a rövid törvényes határidő szorítása nélkül, az iratok gondosabb áttanulmányozásával az esetek egy részében megszüntető határozatot hoztak. A döntésük helyességét az ezekben az ügyekben született nyomozást megszüntető határozatok is igazolták. A tanulmány szerint „az előforduló hibák ellenére tisztelet és elismerés illeti a nyomozási bírók munkáját, hiszen a büntetőeljárásnak egy olyan szakaszában hozzák meg döntéseiket, amikor az ügy kimenetele még bizonytalan, ugyanakkor az érintett feleken kívül a közérdeklődésre számot tartó ügyekben a sajtó kitüntetett figyelmével is számolniuk kell”.

forrás : 168ora.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.