"Könnyű azt mondani, hogy Wikipédia mindig lesz. Kutatásunk azt mutatja, hogy ez korántsem biztos" - állítja Ed Chi, akinek vezetésével a kaliforniai Palo Alto Research Center végzett felmérést. A kutatók szerint a felhasználók között viszony megváltozása a szócikkek minőségére is rányomhatja a bélyegét - és meghatározhatja a Wikipédia jövőjét is.

A 2001-ben elindított Wikipédia ma 13 millió szócikket foglal magában, több mint 260 nyelven. Havonta 65 millióan keresik fel az enciklopédia oldalait, melynek kezdőlapja a világ nyolcadik legnagyobb látogatottságú weboldala. Magyarul több mint 133 ezer szócikk érhető el a tudásra szomjazók számára.

Az internetes tudástár növekedése úgy tűnt, exponenciális lesz: minden évben többszörösével növekedett az új szócikkek száma, az előző esztendőhöz képest. 2006-ban azonban, havi 60 ezer új szócikknél ez a folyamat megállt, azóta pedig mintegy 40 ezer új szócikkel bővül a kutatók által vizsgált angol nyelvű szekció havonta.

2007-re a visszaesés az aktív szerkesztők számában és a szócikkekben eszközölt változtatások mennyiségében is kimutatható volt. Azóta változatlanul 750 ezer szerkesztő dolgozik az angol nyelvű enciklopédián, a javítások, változtatások száma pedig a havi 5,5 milliós értékre állt be. Miért torpant meg a növekedés?

Wiki-belharcok

A kutatók szerint a projektben részt vevő önkéntesek között megváltozott a viszony: akik régóta részt vesznek a szerkesztésben érvényesítik akaratukat azokkal szemben, akik eddig kevésbé vettek részt a tudástár gondozásában. Noha nincs több jogosultságuk – a Wikipédián bárki módosíthatja a másik beírását –, több időt töltenek a Wikipédia fölött, a jelek szerint aktívan.

Azok például, akik havonta egyetlen alkalommal szerkesztenek szócikket a Wikipédián azt tapasztalhatják, hogy bejegyzéseik 25%-át törlik a veterán szerkesztőtársak. Ez az arány 2003-ban mindössze 10%-volt.

"Egyre nagyobb ellenállást tanúsít az új tartalommal szemben a közösség" - magyarázza az eredményt a kutatást vezető Ed Chi. A New Scientist-nek nyilatkozva elmondta: a minőség rovására mehet, ha a Wikipédia "nagy öregjei" elriasztják az új tagokat. Ezzel ugyanis kevesebben lesznek, akik segítenek a vandálok – a szócikkekbe szándékosan valótlan információt becsempészők – megfékezésében.

A Microsoft bedobta a törölközőt

Feladta a Wikipédia elleni harcot a szoftveróriás és saját enciklopédiájának, az Encartának megszüntetése mellett döntött idén márciusban. Az 1993-ban indult Encarta oldalai október 31-ig lesznek elérhetők. Csakúgy, mint az Encyclopedia Britannicát, az Encartát is az ingyenes, szabadon szerkeszthető Wikipédia hozta nehéz helyzetbe.

Megvitatják a tanulmányt is

A Wikimedia Alapítvány részéről elismerték, az új szerkesztők bejegyzései valóban gyakran törlésre kerülnek. Megkérdőjelezték azonban a kutatók következtetését: szerintük nem a közösség szellemisége változott meg. Az eredmény magyarázható azzal is, mondják, hogy sokan spammel, kéretlen reklámokkal szórják meg a szócikkeket – ezeket pedig el kell távolítani.

Chi és kollégái októberben teszik közzé teljes egészében tanulmányukat. Közben a Wikimedia Alapítvány is vizsgálja a jelenség okát, jelentést készít, amelynek összeállításában – ahogy az várható volt – az összes Wikipédia-szerkesztő részt vehet.

Könyvalakot öltött a Wikipedia

Könyvalakot öltött az önkéntesek által írt internetes Wikipedia: a kiadvány, amelyet egy brit fiatalember készített, ötezer oldalas és 47 centiméter vastag. A könyv, amelyet Rob Matthews állított össze, 437 fő szócikket tartalmaz a népszerű internetforrásból. "Magyarázatot akartam találni arra, miért fordul mindenki manapság az internethez információért, miközben összehasonlíthatatlanul kevésbé megbízható, mint azok a források, amelyeket helyettesít" - mondta Matthews az The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

forrás 168ora.hu / (MTI)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.