– Mennyiben érintheti a gazdasági- pénzügyi válság a zuglói önkormányzatot? – Számítani lehet arra, hogy az önkormányzatok a központi forrásokból nem kapják meg az eredetileg gondolt, 6-7 százalékos növekményt feltételezô juttatásokat. A tervezésben tehát még inkább elôtérbe kerül a takarékosság, nem utolsósorban az energiával való megfontolt gazdálkodás, a fűtéskorszerűsítés, az elavult nyílászárók cseréje. Csak az energiatakarékos izzók alkalmazásával az iskolákban, óvodákban, orvosi rendelôkben 30-40 százalékos megtakarítás érhetô el.

A szervezeti ésszerűsítésekkel kapcsolatban nemrég felmerült, hogy a járóbeteg- ellátást nonprofit gazdasági társaság keretében működtetnénk. Jövô februárban döntünk az átalakításról, amely 2010 januárjától valósulna meg. A felnôtt járóbeteg- ellátás most két helyen működik a kerületben: azzal is költségeket lehetne csökkenteni, ha a még meglévô párhuzamosságokat megszüntetve egy helyen, az új városközpontban lenne ez a szolgáltatás.

– Hogyan látja Zugló fejlôdését az utóbbi két évben, és mi várható a közeljövôben? – Ha egy idegen belép a kerületbe, elsôsorban annak alapján ítéli meg, mennyire jó gazda az önkormányzat, hogy jók-e az utak, tiszták-e a parkok, a közterületek. Nos, bár sok még a tennivaló, a városüzemeltetés látványosan elôbbre lépett. Nem ilyen jó a helyzet a ejlesztések, beruházások területén, igaz, ez nem annyira rajtunk, mint inkább a fôvárossal való együttműködésünk hiányosságain múlik.

De ezen a téren is várható változás, hiszen például az M3-as bevezetô szakaszán rövidesen megkezdôdhet a zajvédô fal építése. Ami a városközpontot illeti, az érintett ingatlanokat megvásárló lengyel tulajdonossal kötött megállapodásnak megfelelôen a területet szabaddá tettük. Az egyezség szerint a tanuszoda a jövô év júniusának közepéig a helyén maradhat. Szeretnénk azonban elérni, hogy még egy évet kapjunk, ha ez sikerülne, 2010 nyarára fel tudnánk építeni egy modern tanuszodát. Rövidesen eldöntjük, hogy ennek hol lesz a helye.

– Többen úgy látják, nem egészen olyan lesz az új kerületközpont, mint amilyennek Zugló eredetileg remélte. Helyet kap-e ott a polgármesteri hivatal, ahogy szó volt róla? – Az elôzô ciklusban, amikor a képviselô-testület úgy döntött, hogy pályáztatás útján értékesíti a központban lévô telkeket, azt mondtuk: ide, a Bosnyák térre és tágabb környékére igazi kerületközpontot akarunk. Az értékesítést megelôzte egy ötletpályázat azzal a céllal, hogy tisztázzuk: milyen is legyen ez a központ.

A területet megvásárlótól azt kértük, hogy az ötletpályázaton nyertes mérnöki iroda javaslatait igyekezzen megvalósítani. Nos, a tervek, egyes paraméterek alapján az volt a benyomásunk, hogy az új központban a bevásárlóközpont-jelleg dominál. A terveket, az animációs filmeket látva én úgy gondolom, nincs áthidalhatatlan távolság a beruházó Szándéka és a mi elgondolásaink között, de az arányok, a részletek még változhatnak, és remélem, hogy változnak is.

A Rákos-patak közelében felépülô három irodaépület egyikében jó helye lehetne a olgármesteri hivatalnak. Sôt, az volna ésszerű, ha ide tudnánk „vinni” a járóbeteg- ellátást, azaz egy egészségügyi centrum is lenne itt. Ez persze még csak elképzelés, amirôl tárgyalni fogunk a lengyel tulajdonossal. Mi mindenképpen azt szeretnénk, ha a vásárlási, szórakozási lehetôségek mellett a városközpont a közigazgatás központjává is válna. Mindezért sokat tett és tesz a városfejlesztési tanácsnok, aki a polgármesterrel együtt megfelelôen képviseli a zuglói önkormányzat érdekeit.

– Mi a helyzet az ingatlanhasznosítással, a bérlakások építésével? – A 2002-ben elfogadott koncepció kimunkálása elôtt felmértük, mely épületeket érdemes hosszú távon megtartani önkormányzati tulajdonban, mely lakóházakat ajánlatos társasházzá alakítani, s a lakásokat eladni a bent lakó bérlôknek, s végül mely épületeket észszerűbb lebontani saját erôbôl vagy külsô tôke bevonásával. A gazdaságossági szempontokra figyelemmel meg kell vizsgálni: melyek azok az épületek, amelyek olyan szerkezeti felújításon mentek keresztül, hogy megtartandók önkormányzati vagyonként.

Ahol az ésszerű, folytatjuk a társasházzá alakítást. S pontosabban tisztázzuk, mi az, ami inkább szanálandó, bontandó. Mindezeknél fontosabb azonban, hogy az eddiginél több önkormányzati bérlakás legyen! Ma már látjuk: kerületünkben kevés a bérlakás, a lakásállománynak mindössze a 4,2 százaléka, szemben a Nyugat-Európában jellemzô 30-32 százalékos aránnyal. Ciklusonként több százas növekmény lenne indokolt. Úgy gondolom, nincs ehhez feltétlenül szükség súlyos önkormányzati milliárdokra. Ma már lehet olyan befektetôket találni, akik hajlandók ebben részt vállalni. Meg fogjuk találni a megfelelô finanszírozási konstrukciót is, mert el kell indulni a bérlakásépítés útján.

forrás : zugloi lapok / Palkó Sándor

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.