Az ázsiai vadkutya és az afrikai vörös vadbivaly nem számítanak rokonoknak: egyikük a ragadozók, a másik a párosujjú patások közé tartozik. Egy-két dologban mégis hasonlítanak. Például abban, hogy mindkettőjükre vöröses szőrzet jellemző, illetve, hogy most már a Fővárosi Állat- és Növénykertben is láthatják őket a látogatók.

Az afrikai vörös vadbivaly (Syncerus caffer nanus) voltaképpen azonos fajba tartozik a vadászírók leírásai nyomán a hazai közönség számára is ismeretes kafferbivallyal. Termete valamivel kisebb ugyan, ám ennél sokkal lényegesebb különbség, hogy a színe nem fekete, hanem vöröses, és nem annyira a nyílt szavannákat, mint inkább az erdős területeket részesíti előnyben. Ezért aztán vörös kafferbivalynak, vagy afrikai erdei bivalynak is szokták nevezni. Az Afrika középső területein élő, 250-700 kg testtömegű, növényevő vörös vadbivalyokból mintegy száz egyed él a világ állatkertjeiben.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben három állat látható: két idősebb nőstény, és egy fiatal, kétesztendős hím. A „vadbivaly-trió” egyedeinek beszerzését késő tavasszal kezdték meg az Állatkert szakemberei, és az új állatok mostanra lakták be, vették birtokba kifutójukat, ahol korábban – az új Szavannakifutó elkészülte előtt – orrszarvúak éltek.

Az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus) a vörös farkas, illetve a kannada nyelvből eredeztethető dhole néven is ismert. Elsősorban Közép- és Dél-Ázsiában őshonos, leginkább az erdős területeken érzi otthon magát. Szőrzete vöröses, vagy vörösesbarna színű, de a pofa egyes részeit, az állat torkát és hasoldalát fehér szőr borítja.

Egyes színváltozatai emiatt első ránézésre a hazánkban is honos vörös rókára emlékeztetnek, azonban az ázsiai vadkutya a rókánál lényegesen erőteljesebb felépítésű. Az akár 20 kg-osra is megnövő állatok összetartó csoportokban élnek, és a vadászat területén képesek konkurálni a leopárdokkal, sőt, még a tigrisekkel is. Egy-egy állat akár négy kilogramm húst is képes egyszerre bezabálni.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által sebezhetőnek minősített természetvédelmi helyzetű fajból vadon már csak pár ezer, állatkertekben pedig mintegy kétszáz egyed él. Néhány héttel ezelőtt Budapestre is érkezett három állat: ők jelenleg ismerkednek a kifutójukkal, így mostanra már a nagyközönség is látja őket. Az újonnan érkezett állatok mindhárman nőstények, nemsokára azonban két hímet kapnak maguk mellé társként. Az állatkerti szakemberek abban bíznak, hogy az öt ritka ragadozó legalább olyan jól összeszokott csapatot alkot majd Budapesten, mint a szabad természetben élő fajtársaik.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.

Oldal tetejére