A 2010 tavaszán tartott országgyűlési választásokon a képviselői helyek 68 százalékát a Fidesz-KDNP foglalhatta el, s hasonló eredményre egy évvel később is nagy esélye lenne. Véget ért a Fidesz-KDNP-kormányzat első éve.
 

Oszsza meg másokkal is

A Nézőpont Intézet kutatása alapján most vasárnap - még nem éles választási helyzetben is - az aktív szavazók voksainak 58 százalékát a kormánypártok, 22 százalékát az MSZP, 10 százalékát a Jobbik, 9 százalékát pedig az LMP szerezhetné meg. Érdekes lehet felidézni a tavalyi voksolás utáni napok meghatározó véleményeit, miszerint a magyarok több mint kétharmada elégedett volt a választás eredményével (69 százalék), és kevés esélyt látott az MSZP talpra állására (56 százalék szerint nem lesz képes megerősödni a következő országgyűlési választásokra).
 

 

Fidesz: A fenti két vélemény segítette a parlamenti pártok közti nagymértékű aszimmetria fennmaradását. A demokráciába az elmúlt húsz évben beletanuló magyarok megszokhatták, hogy minden választást optimista hangulat követ. A tavalyi "kétharmados forradalom" után a győzteshez húzás mellett erősebb volt a változásra szavazók tábora, hiszen a Fidesz-KDNP ősszel, az önkormányzati választások során is meg tudta ismételni az áprilisi országgyűlési voksolás sikerét. A kegyelmi időszak a kabinet munkájával kapcsolatos erős bizalom miatt tartós volt, a kormányzás mindennapjaival járó kopás azonban elkerülhetetlen minden kormánypárt esetében. Mindent összevetve azonban nem beszélhetünk alapvető átrendeződésről: a Fidesz az összes mérés során legalább háromszor nagyobb bázist tudhat maga mögött, mint a második legnagyobb formáció támogatottsága.

MSZP: A kormányon eltöltött nyolc év után országgyűlési választást vesztett párt a vezetésen belüli ellentétek miatt nem tudta az ellenzéki létben pontosan pozicionálni magát. A tavaszi voksolás után az MSZP második helye sem volt biztos a két új parlamenti párttal kiegészült politikai palettán. Ám mindenképp sikerként értelmezhető számukra, hogy az önkormányzati választáson - az LMP és a Jobbik szervezeti hiányosságai miatt - a szocialisták bebiztosították első helyüket az ellenzéki pártok között. A párt az elmúlt 12 hónapban egyetlen alkalommal könyvelhetett el jelentősebb emelkedést, amikor a rejtőzködő szavazói nyíltabban vállalták politikai elkötelezettségüket. Mostanra újra a 10 és 15 százalékos sávban látszik stabilizálódni a szocialisták támogatottsága.

Jobbik: A radikális ellenzéki párt a parlamenti ciklus első évében többször elveszni látta a "gárdalét" hasznát, a párton belüli megosztottság pedig ma is a szervezet kohézióját fenyegeti. A Jobbik esetében a kormányváltás után megszűnő protesztpárti jelleg törést okozott, amit csak súlyosbított a Jobbikhoz köthető szimbolikus témák kormánypárti átvétele. Okulva az országgyűlési politizálás sikertelenségéből, a Jobbik újra a kezdeti, hasznot hozó parlamenten kívüli akciókhoz tér vissza. A radikálisok jelenleg az összes megkérdezett nyolc százalékának támogatását élvezik.

LMP: A Lehet Más a Politikán belül ma is folynak a párt jövőbeli sorsáról szóló viták. Az útkeresés során az elmúlt évben hosszú ideig hibahatáron aluli volt a párt népszerűsége, a magánnyugdíjpénztárak, a médiatörvény és az alkotmányozás körüli civil ellenállás azonban sokat segített a szervezet politikai beépülésén. Az ökopárt hívei továbbra is biztosítják a parlamenti képviseletet, hiszen az összes megkérdezett körében pártjuk hat százalékon áll. Hosszú távon a Lehet Más a Politika másik kritikus feladata a szervezeti háló kiépítése lesz, hiszen a váltópárti jelleg elnyeréséhez aligha megfelelő működési keret a bázisdemokrácia.

Bizonytalanok: A bizonytalanok és rejtőzködők számának növekedése alighanem időszakos, így a következő hónapok legfontosabb kérdése az lesz, hogy ezt a tömeget melyik formáció tudja maga mögé állítani. Ha Gyurcsány Ferenccel vagy nélküle az MSZP nem támogatható, a másik két fiatal párt pedig nem nyújt elég bizonyítékot a kormányzóképességre, akkor e csoport - alternatíva hiányában - akár a kormányt támogatók táborát is erősítheti.

A VIZSGÁLAT JELLEMZŐI
A felmérés 2011. április 4-7. között készült, ezer fő megkérdezésével.
A reprezentatív minta célcsoportja: a 18 év feletti magyar lakosok.
Az adatgyűjtés módszere: telefonos kérdőíves lekérdezés.
 

 

 

forrás és szerző : hetivalasz.hu/ Molnár Csaba Gábor - Mráz Ágoston Sámuel


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.