pusztán azért teszem fel blogomba ezt a témát, mert én is egyetértek vele! Nem kelett volna kompromittálni a szomszéd ország, kisebbségben levő lakossát, legalábbis nem a választások előtt!

Kedves barátom véleményével én is egyet értek! teljesen fölösleges volt ezt a törvényt, ilyen kutyafuttán ban, mint választási ígéretet meghozni!!!

A további részletek alant olvashatók ?

Ettől az egész állampolgársági cirkusztól, felforr az agyvizem. De lássuk sorjában. A félreértések tisztázása végett, mindenekelőtt, világossá akarom tenni, hogy írásom nem a kettős állampolgárság ellen szól
 

Trianon súlyos következményeit tudomásul véve, bevezetőként csak annyit, hogy könyörgöm, magyarázza már el valaki a Trianont sirató polgártársainknak, hogy közben volt még egy világháború, és a ma létező magyar határok a második világháború eredménye. Hiszen azt is rendesen elbaltáztuk, mindenki Kelet-Európában idejében átnyergelt a szövetségesek mellé, csak mi voltunk képesek nyilas hatalomátvétellé konvertálni a kiugrást…

1) A kettős állampolgárság létező intézmény. Én vagyok rá az élő példa. Tehát nem szükséges új törvény, hanem valószínűleg, csak a régi törvényt fogják módosítani.

2) Én a törvényeket, mindig a tervekhez szoktam viszonyítani, műszaki értelemben. A mostani ötletelés, az inkább egy látványtervhez hasonlít, nem kivitelezési tervhez. A látványterv az olyan ahol egy művészlelkű mérnök (van ilyen is, szerencsére kevés), megrajzolja térben a kívánt építményt, árnyékokkal, fákkal, emberekkel. Az igazi terv, az a kivitelezési terv, ahol bejönnek a képbe a szilárdságtani számítások, s minden téglának megvan a helye. Hogy egy törvény mennyire jó és mennyire alkalmazható, az ebben a tervezési szakaszban dől el. Törvénynél ezt végrehajtási rendeletnek nevezik.

3) Lássuk, mit tartartalmazhat egy ilyen végrehajtási rendelet.

a) Elsősorban el kellene dönteni, ki kapja meg. Aki ugyebár magyar. De ki a magyar? Már nem is említem azt, hogy nemzeti költőnk félig szlovák, félig szerb volt, és 1848-ban Budapest lakosságának többsége németajkú volt, s ma hány jó és becsületes, magyar ember van, akinek svábok voltak az ősei, vajon ezeket magyaroknak fogja tekinteni a törvény?

Szóval mi alapon lehet eldönteni a magyarságot? Aki annak vallja magát? Ez nagyon általános. Tudomásul kell venni, hogy már nem vagyunk 1848-ban, az emberek ebben a globalizált világban nagyon opportunistán állnak hozzá a legtöbb kérdéshez. Ha érdemes magyarnak lenni, akkor magyarnak fogja vallani magát. Úgyhogy arra is fel lehet készülni, hogy akár 5-6 millió ember akar majd magyar állampolgár lenni. Ez nemcsak a belföldi szavazati jog kérdését veti fel, hanem az EU választások kérdését is.

Az EU képviselők számát, javarészt az ország lakosságának száma határozza meg. Ha 15 millió magyar állampolgár lesz, akkor nekünk több hely kell az EU parlamentbe. A románoknak, szlovákoknak meg majd kevesebb jár. Gondolom ennek tapsolni fognak szomszédjaink. Ezt a több országba való szavazást EU szinten kellene szabályozni. Az őszi önkormányzati választás mindenképpen próbakő lesz. EU előírás, a magyar törvényekben is benne van, helyi választáson minden letelepedett vagy ideiglenes címmel rendelkező EU állampolgár szavazhat. Mondjuk én is elmehetnék egy haveromhoz Ausztriába, bejelent a lakására, és szavazok a bécsi választáson! Ehhez nem is kell módosítani a választási törvényt, és kettős állampolgárság sem kell.

Volt egy meghatározó rossz tapasztalatom. Egy szabálysértésnél tolmácsoltam (nem bűncselekmény az elkövetés értéke miatt) valamikor. Akkor volt sláger a magyarigazolvány. Annak a fiatalembernek volt magyarigazolványa (talán ingyen lehetett utazni vele pld.), de egy kukkot sem tudott magyarul röhögött az egészen, azért kellett, mert előnyökkel járt, de érzelmileg nem érdekelte. Anyukája volt magyar, ha jól emlékszek és ezért kérhette és automatikusan megkapta.

Emlékszem ezelőtt pár évtizeddel, egy csomó szomáliai és etiópiai négus zsidónak vallotta magát, és Izraelbe akartak áttelepülni. Hosszas huzavona után sikerült is nekik, de az izraeliek a mai napig eszik a kefét emiatt. Észak-Afrikában élnek a magharab törzsek. Ők is azt állítják magukról, hogy magyarok, állítólag még a törökök hurcolták oda őket rabszolgaként. Vajon az új törvény ezeknek is megadja a lehetőséget az állampolgárság elnyerésére?

b) De lássuk komolyabban a dolgot (bár a fentit sem viccnek szántam). Lehet nyelvismeret és történelmi ismeretek alapján disztingválni? Aligha. Egyrészt rengeteg olyan román van, aki gyönyörűen beszéli a magyart. Másrészt van néhány millió mostani magyar állampolgár, aki szarul beszéli a nyelvet és gőze sincs a történelemről. Az egyenlő bánásmód azt diktálná, hogy akkor ez utóbbiaktól meg kell vonni a magyar állampolgárságot, mert nem beszélnek szépen magyarul! Nem hiszem, hogy ez járható út. Vegyük a neveket?

Én rengeteg olyan románt ismerek, akinek neve Fazekas (feleségem rokonságában is van ilyen) vagy Farkas, és abszolúte románnak vallja magát, csak éppen dadog valamennyit magyarul, és amennyire vissza tud keresni ősei között, mind románok voltak. Viszont a 13 aradi vértanú közül csak párnak volt magyar neve, ugye akkor a többi nem is lehetne magyar állampolgár. Szóval a név sem jó leválogatási szempont. Mi legyen akkor? A vallás? Kötve hiszem, hogy egy ilyen sokvallású nép esetében ez szempont lehetne. Szerintem nincs olyan ésszerű szempont, ami alapján el lehetne dönteni valakinek a magyarságát. Az eredetvizsgálat (mint az autóknál:) sem megoldás, hiszen a Székelyföld kivételével, a többi magyarlakta területen folyamatos volt a keveredés az utóbbi évszázadokban.

c) Szóval, nem látom, hogy lesz ebből a látványtervből kivitelezési terv. Egyetlen eredménye az lesz, hogy sikerül megint összeugrasztani a szomszédos országok népeit a magyarokkal, s ennek kárát, legjobban és elsősorban az ott élő magyar kissebség fogja látni.

d) Még nem beszéltem a vegyes házasságokról. Ezeknek száma több százezerre tehető csak Erdélyben. Ha mondjuk sikerül eldönteni a magyar nemzethez való tartozás szempontjait, és a férj magyar és a feleség román, akkor csak egyik kapja meg az állampolgárságot? Hát gyermekeik, akik vér szerint csak 50%-ban magyarok?

e) Szokás minden országban, erkölcsi bizonyítványt kérni az állampolgárságot igénylőktől. Vagy ettől eltekintünk? Ha magyar nemzetiségű szélhámos, akkor jöjjön, a nemzet keblére öleli! Ezen kívül, minden országban az állampolgárságot igénylőket nemzetbiztonsági szempontból át szokta világítani az ország titkosszolgálata. Vajon fel vannak-e készülve a magyar titkosszolgálatok arra, hogy esetleg több százezer igénylőt átvilágítsanak rövid idő alatt? Nem vagyok biztos benne, hogy a NATO különösebben örülne, ha minden átvilágítást mellőzve osztogatnánk az állampolgárságot.

d) Végül még 2 fontos szempont, ami az állampolgársági látványterv gyatraságát bizonyítja. Nemcsak a kivitelezési tervet mulasztották el, hanem a környezeti hatástanulmányt is, ebben az esetben a környező országok reagálását.

Ukrajnában tilos a kettős állampolgárság. Romániában nem, viszont kettős állampolgár nem vállalhat köztisztséget. Nem tudom, pontosan meddig megy ez el, de az biztos, hogy például önkormányzati tisztviselő vagy tag nem lehet, hiszen a jelöléskor már nyilatkozatot kell tennie, hogy CSAK román állampolgár.

Ez az írás még akkor készült, amikor ment a vita a parlamentben. Én 41 évig éltem kisebbségben, és azonnal meghallottam azoknak a szlovákiai felelős politikusoknak a szavát, akik arra kérték a magyar politikát, hogy hagyja a választások utánra a probléma megvitatását. Magyarán, volt bennem elég empátia, hogy meghalljam szavukat.

Végezetül egy kis jogi eszmefuttatás. Az állampolgárság, az tulajdonképpen közjogi szerződés a területén és máshol élő emberek és embercsoportok között. Az állampolgárság, az soha, sehol nem a nemzeti hovatartozás kifejezése. Amikor a magyarigazolványt (amelyhez sok kedvezmény társul), csak kb. 800 ezer személy váltotta ki, vajon hányan fogják igényelni most a magyar állampolgárságot és útlevelet. És persze megválaszolandó kérdés, hogy miképpen tekintünk azokra a külhoni vagy „idegenbe szakított” magyarokra, akik nem fogják igényelni a magyar állampolgárságot. Őket kizárjuk a nemzetből, nem tekintjük többé magyaroknak őket?

Látjátok, hogy jár az ember, ha sokat totojázik, és halogatja a blog megírását. Fontos dolog maradt ki, alább pótolom.

Nem vagyok híve az összeesküvés elméleteknek, mégis elgondolkoztató, hogy a román hatóságok és politikai pártok milyen csendben vannak. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a hebehurgyán összeállított magyar állampolgársági látványterv, előnyös lehet számukra. A románok könnyített eljárásban adják meg a moldovai köztársaságiaknak a román állampolgárságot. Eddig, csak mintegy 100 ezernek adták meg, az elnökválasztáson ezek gyakorlatilag mind a regnáló elnök újraválasztására szavaztak.

De sajtóhírek szerint, van még kb. 1 millió beadott igénylés. Bár az EU nem szól (nem szólhat bele) állampolgársági ügyekbe, azért eléggé rosszallóan csóválják a fejüket Brüsszelben. Most a románok kivárnak, hadd kaparják ki a magyarok a tűzből a gesztenyét, majd miután mi precedenst teremtünk, akkor ők is megadják a moldovaiaknak az állampolgárságot. Ennek egy azonnali hatása lesz. Ha Románia állampolgárainak száma megnő 1-2 millióval, akkor a magyar szavazatok száma óhatatlanul az 5%-os küszöb alá esik, s a romániai magyaroknak már csak az alanyi jogon juttatott egy darab parlamenti képviselő fog maradni, mint a bolgároknak, ukránoknak, törököknek, örményeknek, stb. Szép kilátás.

Az elején említettem a kivitelezési terv vonatkozásában, hogy minden téglának megvan a maga helye. Nem tudom megállni, hogy arra ne gondoljak, vajon ebben az esetben nem kellene megvizsgálni a tégla egyéb jelentéseit. Nem tudom nem¬ e valaki beugrasztotta és felcukkolta a magyar politikát a kettős állampolgárság mostani, és azonnali megadására. Csak hangosan gondolkodom. A magyar politika és politikusok magasröptű professzionalizmusából kiindulva, az ilyesmin egyáltalán nem csodálkoznék.

Persze a románok által a moldovaiaknak megadott állampolgárságnak geopolitikai vonzatai is vannak. A mostani értékelések szerint, a lakosságnak kb. 55%-a olyan, aki moldovainak mondja magát, és a moldovait (románt) is vallja anyanyelvének. Pár százezer távozása azt jelentheti, hogy Moldávia Köztársaság szláv többségű állam lesz. Érdekes volna ennek a geopolitikai vonzataival is számolni.

szerző : Fazakas János
A kémiai tudományok kandidátusa
Szakfordító és tolmács
Budapest, 2010. május-június

Ez az eszmefuttatás megjelent a kapcsolat.hu –poortálom is