Oszsza meg másokkal is

Majd akkor derül ki, hogy milyen veszteség éri a jogállamiságot, ha konkrét törvények alkotmánybírósági vizsgálata abba marad - értékelte lapunknak a napokban kiszivárgott alkotmánybírósági törvény rendelkezéseit Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint ugyanis az, hogy január elsejétől megszűnnek az Ab azon eljárásai, amelyek a jogszabályok utólagos vizsgálatára irányulnak, a mai törvényhozó hatalomra jellemző megoldása annak a szintén általuk teremtett problémának, hogy az új alaptörvény hatályba lépésével mi történik a folyamatban lévő ügyekkel. A kormány és a kormánypártok ezzel tetőzik be azt a folyamatot, amely a gyakorlatilag elvonta a bizalmat az Ab-tól - fogalmazott Fleck.

Az új alaptörvény radikálisan megváltoztatta az Ab-hez fordulás szabályait, megvágták azok körét, akik élhetnek ezzel a lehetőséggel, így nagyon jelentős beadványok sorsa vált kérdésessé, például Baka András főbíró büntetőeljárási törvény elleni panasza. Fleck szerint a Fidesz-KDNP ebben az esetben nyugodtan választhatta volna azt a megoldást, hogy a még folyamatban lévő ügyeket az Ab a már hatályos alaptörvény alapján vizsgálja meg.

A szakember úgy látja, éppen Baka beadványa mutatja meg, hogy mi a célja a folyó ügyek leállításának, hiszen nagy a valószínűsége, hogy az általa kifogásolt rendelkezések az alaptörvénnyel is ellentétesek. Kiemelte: mindenképpen meg kell ismételni ezeket a beadványokat, ezért mára minden eddiginél nagyobb a jelentősége annak, ki fordulhat a jövőben is a taláros testülethez. Az ugyanis még ezeknek a konkrét ügyeknek a félbehagyásánál is súlyosabb kérdés, hogy az Ab-hez fordulás jogát lényegesen korlátozták. Fleck szerint nincs olyan tömege az actio popularisnak (bármely állampolgár a testülethez fordulhat - a szerk.), ami miatt erre szükség lett volna.

Azt is látni kell - emelte ki -, hogy olyan beadványok nem születhetnek majd meg jövőre, amelyek sokak számára sorsdöntőek, elég csak arra gondolni, hogy mai helyzetben például az ellenzék sem fordulhat majd a testülethez.

Sokat hangoztatott érv volt az Ab leterheltsége és ügyhátraléka, sőt az is, hogy az actio popularis beadványok adják vizsgálataik négyötödét, de éppen a csütörtöktől 15 főre emelkedett létszám adna lehetőséget ezek le-, illetve feldolgozására, még úgy is, hogy a folyamatban lévő ügyek megfelelőképpen záruljanak le az alaptörvény alapján. Fleck szerint jól kirajzolódó költségvetési és politikai, vagyis hatalmi okai vannak ennek a döntésnek, csakhogy a Fidesz-kabinet - nem is mint végrehajtó, hanem mint törvényhozó hatalom - még nem látja, hogy jobban járnának, ha még itthon kiderülne egy-egy törvényük elfogadhatatlansága.

A jogszociológus szerint ugyanis az Ab törvénymegsemmisítő döntései járnak a legkisebb presztízsveszteséggel a kormánynak. Azért gondolja így, mert szerinte a most az Ab-hoz fordulás lehetőségét elveszítő állampolgárok, ügyvédek, civil-, vagy egyéb érdekvédelmi szervezetek meg fogják találni a módját annak, hogy másként, máshol - akár nemzetközi jogvédelmi fórumokon - érvényesítsék alkotmányos jogaikat.

Mint ismert: megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte - ezt tartalmazza az alkotmánybírósági törvény fideszes tervezete. A szerdán az MTI birtokába került koncepció szerint az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak majd be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.

Alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető be, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy ennek lehetősége nem biztosított. Az ilyen, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatti eljárások kivételével az Ab már megkezdett eljárásai január után is folytathatók, ha a kérdéses ügy az új alaptörvény rendelkezéseivel összefügg.

Csakhogy az új alaptörvény életbe lépésével jelentősen megváltozik az Ab hatásköre, illetve az egyes eljárások kezdeményezésére jogosultak köre. Megszűnik az actio popularis, azaz, hogy bármely állampolgár a testülethez fordulhat, ha úgy véli, valamely törvény ellentétes az alkotmánnyal. A jogszabályok utólagos normakontrollját csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja majd, míg a hatályos alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. A Fidesz tervezete szerint ráadásul a testület a jogszabály alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az ombudsman saját álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.

Eszerint az ombudsmannak a jövőben mindenképpen határoznia kell majd a hozzá érkező aggályokról; nem továbbíthat majd panaszokat azzal, hogy a kérdés eldöntéséhez alkotmányossági vizsgálatra van szükség. Nem lesz helye utólagos normakontrollnak akkor sem, ha az indítvány az Ab által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányul, és az indítványozó az alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetve elvére és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmányellenességet megállapítani.

Előzetes normakontrollt jövőre már nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Bevezetik az alkotmányjogi panasz lehetőségét, amely alapján az Ab az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja. Jövő évtől az Ab hatáskörébe tartozik majd az is, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.

Az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal - az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal - összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti majd meg.

Lamperth: elhal a normakontroll

Az MSZP szerint fontos, politikailag érzékeny ügyek kerülhetnek le az Ab napirendjéről. Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetvezetője szerint jelenleg nincs a testület előtt olyan utólagos normakontrollra irányuló indítvány, amelyet a képviselők negyede vagy a kormány kezdeményezett volna, ombudsmani beadványból pedig 12 van folyamatban.

Ráadásul a jövőben a kormány aligha indítványoz majd utólagos normakontrollt, míg a parlamenti számarányok miatt az ellenzék csak akkor lesz képes erre, ha az MSZP és a Jobbik közösen terjeszt be indítványt, amit Lamperth politikai nonszensznek nevezett, azt pedig kérdésesnek, hogy az ombudsman hány beadványt nyújt majd be. Az Ab-törvény kormánypárti tervezetét úgy értékelte: nem ront, de nem is javít az Ab helyzetén, azon, hogy a Fidesz a korábbi alkotmánymódosításokkal és az új alkotmánybírók megválasztásával szerinte már "maga alá gyűrte" a testületet.

A kód neve Balsai

Nyilvánvalóan Balsai István miatt került bele a fideszes tervezetbe az a kitétel, hogy "nem vehet részt az indítvány elbírálásában az az alkotmánybíró, aki az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítésében, benyújtásában, kidolgozásában személyesen részt vett és érdemi munkával járult hozzá". Lamperth szerint ezt ki kellene egészíteni azzal, hogy a döntéshozatalból azokat is kizárják, akik a parlamentben megszavazták a kérdéses jogszabályt. Balsai, aki csütörtöktől lett a testület tagja, 1990 óta országgyűlési képviselő - legutóbb az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke volt, de bábáskodott az alkotmánybírákat választó testület felett is.

Az ő nevéhez kötődik a sokat bírált semmisségi törvény, vagy az Ab jogkörének szűkítése, amit két másik képviselővel együtt adott be, csakúgy, mint az Ab létszámának 15 főre növelése, ami végül lehetővé tette, hogy ő maga alkotmánybíró legyen. A bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos tervezet beterjesztésében is részt vett és a különadóval összefüggő előterjesztés is többek között az ő nevéhez kötődik. A rengeteget bírált büntetőeljárási törvényt a Balsai vezette alkotmányügyi bizottság javaslataként fogadta el a parlament. Alkotmányossági kifogások érkeztek a három csapás törvényhez is, ami ugyancsak az ő nevéhez köthető.

Van ok az üveglapra (Kommentár nélkül)

Alulírott dr. Dániel Péter, jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy tegnap, azaz 2011. szeptember 01-én, 14.00 óra körüli időpontban, előre megfontolt szándékkal én "gyaláztam" meg ketchup segítségével az "alaptörvény asztalát" a Budapest, V. kerületi Polgármesteri Hivatal épületében. Cselekményemet politikai véleménynyilvánításnak, illetve egyfajta ironikus kritikának szántam, mellyel tiltakozni akartam a fideszes pártalkotmány, illetve annak kötelező kihelyezése ellen is.

Álláspontom szerint ugyanis ezt a gyalázatos, igénytelen és jogsértő pártalkotmányt kutyafuttában, valódi társadalmi egyeztetés nélkül tákolták össze és csak két alapvető célja volt. Az egyik az Orbán-kormány mind zsarnokibbá váló hatalmának az öncélú bebetonozása, a másik pedig egy sor emberi, polgári és szociális alapjog korlátozása. Véleményem szerint ez a jogsértő pártalkotmány sérti a modern, polgári demokráciák írott és íratlan szabályait, a vallásszabadság és a szekularizáció évszázados, felvilágosult jogelveit, de szembemegy az Európai Unió vonatkozó ajánlásaival is.

Ráadásul az avítt Szentkorona tanra vonatkozó utalások kísérletet tesznek a népszuverenitás jogelvének relativizálására, sőt ez akár még revizionista törekvések hivatkozási alapja is lehet a későbbiekben. Mindezeken túlmenően ez a fideszes tákolmány több alapvető történelmi tévedést és pontatlanságot is tartalmaz a preambulumában, összességében tehát valóban elmondhatjuk, hogy egy igénytelen és jogsértő fércmunka.

Fentiek miatt felháborítónak tartom, hogy ezt a szánalmas pártalkotmányt - demagóg, ostoba és felesleges pótcselekvésként - még közszemlére is teszik az adófizetők pénzén, illetve erre - ugyancsak jogsértő módon - kötelezik a hazai önkormányzatokat. Nos, ezen indokaim miatt követtem el, magánszemélyként a tiltakozó akciómat, mely egyébként sem riadalmat, sem pedig megbotránkozást nem okozott a helyszínen (cselekményemre senki, semmilyen formában még csak nem is reagált a jelenlévő, mintegy 7-8 személy közül), illetve számottevő anyagi kár sem keletkezett.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.