Oszsza meg másokkal is

Téved. A települések döntő többsége a fejlesztések, ezen belül is elsősorban az uniós támogatások elnyeréséhez szükséges önrész előteremtése érdekében bocsátott ki zömében svájcifrank-alapú kötvényeket. A pénzt tehát általában nem élték fel – azt az Állami Számvevőszék korábbi jelentése szerint az érintett helyhatóságok csak nem egészen tíz százaléka fordította működési kiadásokra –, hanem beruházások finanszírozására fordították.
 

A szolnoki új híd – az adósság ellenére futotta fejlesztésre
Népszabadság - Reviczky Zsolt

A kötvények legnagyobb részét 2006 és 2008 között bocsátották ki, s körülbelül háromszáz önkormányzat jutott így hatszázmilliárd forinthoz. Ezeknek a három- vagy ötéves türelmi idő alatt csupán a viszonylag alacsony kamatot kellett fizetniük, ám hamarosan eljön a tőketörlesztés ideje is. Számos helyhatóság azonban a kötvénykibocsátásokból származó pénznek csak kisebb hányadát használta fel, de olyan is akad, amely máig egyetlen fillért sem költött el belőle. Tehát valószínűleg csak olyan tartalékhoz akartak jutni, amelyet később tetszőleges célra használhatnak fel. Ráadásul a folyamatot különös módon felgyorsította, hogy a második Gyurcsány-kormány korlátozni akarta az önkormányzatok hitelfelvételeit, ezért szigorúbb szabályokat vezettek volna be.

A Rétvári Bence által most kívánatosnak tartott állami beavatkozásmégis elmaradt,mert az akkori ellenzék ezt az elképzelést elutasította, és így esély sem volt a kétharmados önkormányzati törvény módosítására. A próbálkozás viszont akkora riadalmat váltott ki, hogy települések sora bocsátott ki kötvényt, s ebben épp a Fidesz vezette önkormányzatok jártak az élen. A pénz egy része – egyes becslések szerint akár harmada-fele – így máig rendelkezésre áll. Azt persze most senki nem tudja megmondani, hogy az efféle „spájzolás” mennyibe fog kerülni az adófizetőknek, hiszen a pillanatnyi helyzet arra figyelmeztet: óriási árfolyamveszteséget kell majd elkönyvelni.

Az ÁSZ idejekorán figyelmeztetett rá, hogy „a forint euróhoz, illetve svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az önkormányzatok számára a devizában történő hitelfelvétel, illetve a devizában történő kötvénykibocsátás kockázatot jelent”. Egy önkormányzati ülés jegyzőkönyve szerint ezt optimistán értelmezte: „ebben az is benne van, hogy van, amikor – a piac ingadozásai miatt – árfolyamnyereséget ér el a kötvénykibocsátó”. Az akkori optimista hangulatot jellemzi, hogy még 2008-ban is tartósan 160–165 forint körüli svájci frankkal számoltak.

Ezzel szemben kedden az alpesi valutáért 240 forintot kértek. Egy svájci frankban jegyzett milliárdos kötvény után most tehát másfél milliárdot kellene visszafizetni. A képet tovább árnyalja, hogy a kötvénykibocsátásból származó pénzt számos önkormányzat igyekszik megforgatni. Állampapírokat vásárolnak, hozam- vagy legalább tőkegarantált betétekbe helyezik el a fel nem használt összeget, demég határidős devizaügyletekkel is próbálkoznak. Így igazából csak a futamidő végén – 2027–2028 körül – derül ki, hogy mennyit nyertek vagy veszítettek.

forrás és szerző : nol.hu / Lencsés Károly


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.