Oszsza meg másokkal is

Az elmúlt hét során jó néhány - sok esetben - visszhangoktól sem mentes látogatáson vettek részt magyar kormánypárti politikusok a szomszédos országokban. Elsősorban a magyar kisebbség helyzete volt a terítéken: az erre vonatkozó nyilatkozatokat erőteljes provokációként értékelték a szomszédok.

Szerbia: érdekekből jó szomszéd

Orbán Viktor belgrádi látogatását Deutsch Tamás néppárti európa parlamenti képviselő és B. Nagy László kormánymegbízott horgosi és szabadkai látogatása előzte meg. A hamarosan megépülő horgosi ipari park bemutatása, valamint ezt követően a szabadkai magyar konzulátuson lezajlott ünnepélyes állampolgársági eskütétel alkalmával B. Nagy megerősítette a kormány azon álláspontját, miszerint a választójog az állampolgárság természetes velejárója - így már csupán a sarkallatos törvényeket kell megvárni, hogy a határon túli magyarok is élhessenek ezzel a joggal.

A Magyar Szó beszámolója alapján Deutsch Tamás emellett felhívta a figyelmet, hogy az ősszel meginduló Szeged Plusz program hatalmas lehetőségeket rejt Szerbia, és különösen a szerbiai magyarság számára. Az összesen hat millió eurós alap a magyar és a nyugat-balkáni országok kis- és középvállalkozásainak fejlesztését és együttműködését fogja célozni, így nemzetpolitikai szempontból is óriási jelentőséggel bír majd.

Mint arról már beszámoltunk, Orbán Viktor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, Pásztor Istvánnal is egyeztetett. Mindennek nagy szerepe volt a belgrádi tárgyalásokat megelőzően, hiszen a két fél szerint a vajdasági magyarok oktatási és művelődési ügye, amelyet a Vajdasági Autonómia elvileg biztosít, nagy szerepet játszik a szerb-magyar kapcsolatokban.

Szövetségesek
 

A magyar kormányfő ezek után kedden (június 14.) érkezett Belgrádba, ahol a szerb miniszterelnökkel Mirko Cvetkoviccsal, valamint Borisz Tadics elnökkel folytatott megbeszéléseket - írja a Vajdaság MA. Ezek során az aktívabb gazdasági kapcsolatok, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése mellett a két fél elisméressel beszélt az egymás kisebbségeinek védelme és megbecsülése terén tett lépésekről. Mint azt minden magyar politikus, Orbán is megerősítette, hogy Magyarország támogatja Szerbia uniós csatlakozási kérelmét, és hozzátette, hogy nem kíván beavatkozni Koszovó kérdésének rendezésébe.

Románia: kezd felébredni aléltságából

A csíksomlyói zarándoklattal kapcsolta össze a KDNP néhány politikusa az erdélyi magyar pártokkal és szervezetekkel történő egyeztetést, elsősorban a helyi magyar politikai helyzet és az állampolgársági ügyek áttekintése végett. A Magyar Polgári Párttal (MPP) és a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) folytatott tanácskozások után Semjén Zsolt delegációja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) is találkozott Székelyudvarhelyen.

A tárgyalások során a román aktuálpolitika terén természetesen a régiós átszervezés témája is szóba került, minek kapcsán a magyar miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az RMDSZ javaslatától eltérő megoldás - nevezetesen a PDL nyolc régiós verziója - az etnikai arányok tudatos megváltoztatásához fog hozzájárulni. A három székelyföldi megye egy régióvá szervezése így az ott élő magyarság élet-halál kérdése.
 

KNDP-s zarándoklat (forrás: semjenzsolt.hu)
 

Erre már - mint Gasparovics, szlovák államfő fogalmazott - Románia is feléledt aléltságából, és ismét bekérette a bukaresti magyar nagykövetet - olvasható a Krónikában. Keleti szomszédunk szerint a területi átszervezés pusztán belpolitikai kérdés, így nem tűrnek el kioktatást magyar részről. Sőt, Teodor Baconchi román külügyér szerint egyre sokasodnak magyar részről a nem helyénvaló nyilatkozatok, amiket már nem tűrhetnek. Bár a román-magyar megbékélés mellett mindkét fél elkötelezett, Románia az effajta magyar hozzáállást nem hajlandó elfogadni.

A Kövér-nyilatkozat egész Szlovákiát felbőszítette

Jóval nagyobb port kavartak - érthető okokból - Kövér László magyar házelnök kijelentései a Hospodárske Novinyi gazdasági lapnak a magyarság szellemi és kulturális egységéről, a bős-nagymarosi vízerőmű határokat érintő kérdéséről, valamint arról, hogy minden szlovákban van egy kis Slota.
 

Kattintson és nézegessen képeket Pozsnyról is!

Erre a szlovák kormány kivételével szinte mindenki hevesen válaszolt, még Gasparovics elnök is, aki szerint Szlovákia nem dughatja homokba a fejét a külpolitika terén. Szerinte ugyanakkor a feszült viszony megoldása lehetne a szlovák-magyar vegyesbizottságok aktívabbá tétele és sűrűbb találkozása, ehhez azonban, mint mondta, mind a két félre szükség van. Megjegyzendő, hogy általában nem a magyar félen múlik a dolog...

A fenti példák igen jól mutatják, hogy a magyar kormány egyre határozottab retorikája a nemzetpolitika terén nem mindenütt arat osztatlan sikert: azok az államok, ahol nem keletkeznek heves ellenreakciók, jól felfogott és reális érdekeikből teszik mindezt. A kérdés mindössze annyi, hogy meddig hallgatnak és bólogatnak?

forrás és szerző : kitekinto.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.