Oszsza meg másokkal is

Azt, hogy mi fog történni, ha kormányra kerül a Fidesz, a jelenlegi miniszterelnök Kötcsén megmondta - emlékeztetett Lamperth hozzátéve: épp ezért nem érti azokat az embereket, akik most meg vannak lepve.mbr>
- Felszámolja az önkormányzatiságot az Orbán-kormány?

- Az alkotmány megalapozza ezt, ám hogy mi lesz a sarkalatos törvényekben, azt senki nem tudja. Bár az önkormányzatiság ma még alapjog, az új alaptörvényben erről már nem rendelkeznek. Ha pedig nincsen jogi védelem, akkor a kormány azt csinál majd, amit akar.

- Elképzelhető, hogy Budapesten vagy vidéken akár meg is szűntethetik az önkormányzatokat?

- Erre is lehetősége nyílik, hiszen - mint említettem - csak a még érvényben lévő alkotmány ad garanciát a települések polgárainak arra, hogy saját testületet válasszanak. Később bármi megtörténhet. Akár az is, hogy felszámolják a falusi önkormányzatokat.

- Pedig azt szokták mondani, hogy az önkormányzati rendszer a demokratikus jogállam egyik fontos alappillére. Mért gondolják azt, hogy ezt a kormány tényleg meg akarja semmisíteni?

- A legjobb bizonyíték erre az Orbán-kormány utóbbi egy éve. Olyan hatalom koncentrációt valósítanak meg, gondoljunk akár az alaptörvényre, vagy egyéb személyi döntésekre, amelyek ezt vetítik előre. De hát ezt Kötcsén Orbán meg is mondta. Nem értem azokat az embereket, akik most meg vannak lepve, tényleg nem értem őket. A Fidesz elnöke előre elmondta, ha kétharmadot kap, akkor ezt fogja csinálni.

Az önkormányzatok felett azért veszik át az uralmat, nehogy bármilyen politikai erő alakulhasson ki a kormánnyal szemben. Azt sem akarják, hogy az erős fideszes polgármesterek önálló érdekérvényesítésbe kezdjenek. Nem véletlenül lebegtetik azt, mi a szándékuk a fontosabb közfeladatokkal. Ha az oktatásügy az államhoz kerül, ha a fejlesztési ügyekben az önkormányzatoknak nem lesz mozgástere, akkor majd csupán papíron léteznek majd ezek a testületek a nagyvárosokban. Nem a polgármesterhez fognak menni az emberek, ha bármilyen problémájuk van, hanem fölfelé, a főszolgabíróhoz.

- Az erős Fideszes polgármesterek azonban a hírek szerint ezt nem akarják...

- Én is ezt hallom. Korábban egy szakmai konferencián a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára bejelentette, hogy a közigazgatás átalakítására vonatkozó reformelképzeléseket március 20.-a körül nyilvánosságra hozzák. Hát az már jócskán elmúlt. Azt sejtem, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra, mert nincs megegyezés. Azt tudom, hogy a nagyvárosi és az erős kerületi polgármesterek, Pokorni, Rogán és a többiek nem akarják adni a közoktatást. Ez a kérdés egyébként a falvak esetében talán még izgalmasabb. Gyakran mondják, hogy Magyarországon túl sok önkormányzat működik. Szerintem ez nem baj. Az, hogy minden közösségnek van saját maga által megválasztott polgármestere meg néhány fős testülete, nem drága dolog.

A drága az, hogy a legkisebb településnek is saját magának kell megszerveznie a legfontosabb közszolgáltatásokat: a közoktatást, a szociális ellátást. Mi erre találtuk ki a kistérségi rendszert. Azt mondtuk az önkormányzatoknak, hogy fogjatok össze, kedves polgármesterek üljetek le, beszéljétek meg, hogy ha fogy a gyerek, egyre kisebb az iskolai létszám, egyre több a magára maradó idős ember, akkor hogyan alakítjátok át az intézményrendszert. Egyezzetek meg abban, melyik településen működjön iskola, honnan biztosítjátok a szociális ellátást, a szocialista kormány pedig ehhez adott többlettámogatást. A kistérségi rendszer sikeres és jó. Ezt még a fideszesek is elismerik.

Ehhez képest most a kormánypárt azt mondja, hogy a kistérségi rendszert fölváltja majd a járással. Pontosabban ezt mondja az egyik államtitkár, a másik viszont azt hangoztatja, hogy mind a kettő megmarad egymás mellet. Az önkormányzatok pedig tanácstalanok, mert fogalmuk sincs arról, mit hoz számukra a jövő. Magam is szeretném tudni, hogy a két rendszer megmarad-e egymás mellett, hiszen a kistérség az önkormányzatok irányítása alatt működik, a járásokat azonban az állam tartja kézben. Egész más a kettő. Más például, ha az iskola önkormányzati és egész más, ha állami. Tehát nagyon sok a nyitott kérdés. Számomra egy dolog fontos, hogy ne romoljon a közszolgáltatások színvonala. Ehhez képest minden másodlagos.

- Az egyik utolsó pillanatban beadott alaptörvény-módosítással a kormányhivatalokat az önkormányzatok fölé rendelték. Az újságírók ezt csak lex Esztergom néven emlegetik. Mit hoz ez a gyakorlatban?

- Azzal, hogy az önkormányzat helyett a jövőben a kormányhivatal alkothat rendeletet, az 1990-ben megalkotott rendszer egyik fontos tartóoszlopát ütik ki. A még hatályos alkotmány szerint ha egy rendeletet nem alkot meg az önkormányzat, akkor bíróság kötelezheti erre. A jövő januárban hatályba lépő új alaptörvény viszont lehetőséget biztosít a kormányhivataloknak arra, hogy ilyen esetben önkormányzati rendeleteket alkossanak.

A lex Esztergomként elhíresült passzus érdekessége, hogy a kormányhivatalok látják el az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is, tehát adott esetben saját rendeletüket kell majd vizsgálniuk. A közigazgatási tárca tervei szerint ráadásul 2013-ra kialakul a járási közigazgatási rendszer is, amely újabb, főként jegyzői hatásköröket von majd el a helyhatóságoktól.

Ez az alaptörvény bilincs, amit a következő kormánynak készítettek most elő, és amit majd a sarkalatos törvényekkel fognak rákattintani a következő kormány csuklójára úgy, hogy a kulcs Orbán Viktor zsebében van. Ha úgy lesz, ahogy ők szeretnék, akkor akár feles, akár kétharmados módon, ezzel a kulccsal ők tudják a bilincset oldani. Demokráciákban az ilyesmi nem szokás.

- Tényleg nem lesz mozgástere a következő kormánynak?

- Tölgyessy Péter szeretném idézni. Talán az ő szavai hitelesek a kormányoldal számára, hiszen ott ült a Fidesz soraiban. Az elemző azt mondta, hogy az olyan alkotmányok, amelyek hallatlan hatalmat adnak, azok vannak leginkább kitéve annak, hogy erővel széttörjék. A technikát most még nem lehet megmondani, mert nem tudjuk, hogy közjogi és politikai értelemben milyen helyzet lesz néhány év múlva. De ma az internet korában, amikor a Facebookon már afrikai diktátorokat lehet buktatni, azt gondolom, hogy Magyarországon is meg fogjuk találni ennek a módját.

Annál is inkább, mert az emberek nem fogják sokáig tűrni, hogy a mindennapjaikat megkeserítsék, az érdekeikkel szembe menjenek. Kaposváron például az a szabály, hogy adott ügyben a lakosság érintett csoportja szót kérhet a képviselőtestület ülésén, a kérelemről azonban egy személyben a polgármester dönt. Jogorvoslat pedig nem létezik. Most, amikor a szabad szellemiségéről híres Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnáziumot egy másik iskolába akarják beolvasztani, és a szülők érdekérvényesítési lehetőségeit korlátozzák, a diákok és a szülők az utcán tiltakoztak.

Az embereket az ma még nem feltétlenül foglalkoztatja, hogy például a kormányhivatalok élére pártkatonákat ültettek. De amikor majd minden egyes jogorvoslatnál, a legegyszerűbb hatósági ügyek méltányos és törvényes elbírálásához is fideszes portekcióra lesz szükség, akkor rájön arra, hogy a kormány korlátozza a demokráciát.

- Tarlós Istvánt viszont vélhetően már foglalkoztatja, hogy a kormányhivatal irányítóját a nyakára ültették...

- A főpolgármester szerintem ezt már pontosan látja. Meg azt is - ami talán Budapesten látszik a legjobban -, hogy az ígéretek és a valóság Orbán Viktornál milyen messze van egymástól.

- A kormányhivatalok az emberekért vannak, vagy Orbán Viktorért?

- A Fidesz kommunikációja szerint az emberekért, a jogi szabályozás szerint azonban egyértelmű, hogy a miniszterelnökért. Az ellenkezőjének ugyanis még nem adták bizonyítékát.

- Mit tudnak tenni a szocialisták akár annak érdekében, hogy a sarkalatos törvények ne teremtsenek még rosszabb helyzetet?

- Izgalmas kérdés. A lakossági fórumokon a választóim mindig megfogalmazzák, mit várnak el, a többség azonban a parlamentben semmit nem enged a kisebbségnek. A Fidesznek kétharmados többsége van, ezért nem hajlandó egyeztetni. Úgy tesz, mintha süket lenne. Illúzió azt várni, hogy mi a parlamenti munkával bármi változást el tudunk érni. De akkor mégis miért kell csinálni - adódik a kérdés. Szerintem azért - és ez nagyon fontos -, mert az ellenzéknek nem csak az a dolga, hogy akár konkrét törvényjavaslattal, akár kormányprogrammal alternatívát mutasson. Hanem az is dolga, hogy állandó érvelésre kényszerítse a hatalmat.

Amikor mi egy törvényről elmondjuk a parlamentben, hogy az miért elfogadhatatlan, miért kellene megváltoztatni, az a nyilvánosságon keresztül remélem, eljut az emberekhez. Mert azért nem szabad lebecsülni a magyar embereket. Sokan még nem pártoltak el a Fidesztől, még friss a választás élménye, amikor bizalmat szavaztak Orbánéknak, de sokan már elhagyták őket. A csalódottak most még nem akarnak mást választani, de az MSZP-nek fontos, hogy olyan politikát folytasson, amiből az orbáni politika kárvallottjai érzik, van, aki gondol rájuk. Mert egyébként változtatni csak ők tudnak.

- Nem nehéz érvelni úgy, hogy közben a Fidesz nem érvel, csak hatalmi szóval él?

- Ez önmagában jelzésértékű. Itt van például a benzinár. Az előző kormány idején nem volt olyan hét, hogy Szijjártó Péter ne állt volna ki legalább egyszer, hogy az ár miatt durva mondatokkal a kabinetet támadja. Nem gondoljuk, hogy ugyanolyan durvának kéne lennünk, de azért kérdezünk. Szeretnénk rámutatni arra, hogy az előző ciklusban Szijjártó nem azért hangoskodott, mert a benzinár neki fontos volt, hanem azért, mert úgy gondolta, hogy politikailag ez nekik jó. Most a kormánynak van eszköze arra, hogy változtasson, ezt azonban nem teszik meg.

A magyar társadalomnak nagyon nagy árat kell fizetni azért, hogy a demokráciát valamennyire megtanulja. Igaz ez a választókra és a politikusokra egyaránt. Amíg a magyar emberek nem veszik tudomásul, hogy nem szabad feltétel nélkül mindent elhinni, csak azért, mert akivel szemben mondják, az éppen nem szimpatikus, addig a politikusok sok mindent megtehetnek.

- Nem túl nagy ár a tanulásért például az olyan alaptörvény, amilyet nemrég elfogadtak?

- De az. A Magyar Szocialista Párt azonban biztosan nem fog más lehetőséget kínálni, csak a demokráciát, csak az Európai Unió közösségében, egy demokratikus közösségben elfogadott értékrenden alapuló demokráciát.

forrás és szerző : Fazekas Ágnes / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.