Előtérben ! : Tölgyessy: a Fidesz plebejus demokráciát akar
Tölgyessy: a Fidesz plebejus demokráciát akar
2011.02.20. 07:17
Tölgyessy Péter szerint a jelenlegi alkotmányozási folyamat rövidítő, kizáró jellegű. A kormánypárt eszközként alkalmazza a jogot, a magyar pedig igazságot akar, nem jogot. Videó!
Oszsza meg másokkal is
Tölgyessy szerint a kormány csapdahelyzetet kreált, amelyből már nincs visszaút - mondta az alkotmányjogász a Matthias Corvinus kollégium konferenciáján, ahol arról is beszélt, hogy az alkotmányozás folyamata már elkerülhetetlen, a régi rendszer fenntartása nem alternatíva. Hozzátette azt is: az ellenzéknek remek alkalom a jelenlegi alkotmányozási folyamat, illetve az abból kimaradás arra, hogy láthatóvá tegye önmagát.
"Jelen pillanatban afelé haladunk, hogy a kormánypárt önállóan végzi az alkotmányozás munkáját, miközben az ellenzéki pártok kezdik kívül helyezni magukat az új alkotmányos berendezkedésen" - véli az alkotmányjogász. Ebbe a folyamatba Tölgyessy Péter szerint kódolva van az újabb és újabb rendszerváltás, hiszen a jelenleg ellenzékben lévő erők kormányoztak már a mostani kormánypártnál jóval nagyobb parlamenti hátszéllel is, bármikor fordulhat a kocka.
A politikai elemző kiemelte, a 89-es alkotmány sosem volt igazán népszerű, hiszen eleve „ideiglenes” alkotmányként fogadták el, dolgozták ki. A magyar közvélemény manapság hajlamos az elmúlt 20 évet kudarcként értékelni és ennek legkézzelfoghatóbb szimbóluma számukra az alkotmány. Tölgyessy szerint az egyik kitörési lehetőség ebből a csapdahelyzetből, ha az eredmény legitimálja az új alkotmányt és belátható időn belül sikeres lesz az ország. A rendszerváltó alkotmányjogász szerint ez nem lehetetlen, de nem is valószínű.
Az alkotmányjogász úgy véli, ami az eddigi alkotmánykoncepcióból kiderült, az azt támasztja alá, hogy egy mag-alkotmány készül, amely minél rövidebb, minél tömörebb akar lenni. Hozzátette, szerinte ez nem helyes, hiszen ismert problémákat kellene kezelni egy olyan felfogással, amely modernebb dolgokat is beletesz az alkotmányba és részletező, de nem terjengős.
Tölgyessy Péter emlékeztetett, 89-ben az ellenzék nem akart alkotmányozni. Az alapítók először szabad választásokat akartak és úgy hitték, majd az új parlament megalkotja az új alkotmányt. Ez végül sok eltérő tényező miatt meghiúsult. Éppen ezért a módosított 49-es alkotmányba csak ott nyúltak bele, ahol muszáj volt. Ugyanakkor a békés átmenet, - amely Magyarország történelmében előzőleg csak 1905-ben és 1910-ben fordult elő - valamint az elmúlt húsz év alkotmányos működése az alkotmányjogász szerint legitimálja a jelenlegi alkotmányt.
Tölgyessy Péter kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, jelen van Magyarországon egyfajta keleties viszonyulás a jogrendszerhez, amely nem egy normatív jogrendszert, hanem inkább egy materiális igazságosságot szeretne. Ez ellentétes a nyugati felfogással és inkább a keleti bölcs vezetőkre bízza az igazságosztást a jogrendszer helyett.
Orbán Viktor Tölgyessy szerint remekül érzékeli a közvélemény minden rezdülését, hogy mit akarnak a választók. Példaként hozta fel a megszorítások elvetését. A volt fideszes politikus szerint a Fidesz a választások után többször is hangsúlyozta, hogy szakítani akar ezzel a húsz zavaros évvel. Ugyanakkor a jelenlegi kormánypárt Tölgyessy szerint eszközként használja a jogot. Erre jó példa szerinte a különadók rendszere, amelyet mintha külön cégekre írtak volna, valamint idesorolta a médiatörvényt is.
A konferencián felszólalt még Kukorelli István alkotmányjogász, Paczolay Péter alkotmánybíró, Lenkovics Barnabás az állampolgári jogok volt országgyűlési biztosa, jelenlegi alkotmánybíró, valamint Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke.