Oszsza meg másokkal is

"A Fidesz jelentősen nagyobb szavazati aránnyal nyerhet 2012-ben, az új alkotmány elfogadását követően, mint 2014-ben a ciklus végén" - mutatott rá Boros Tamás a Policy Solutions igazgatója, aki szerint az nem valószínű, hogy idén jelentősen esik a Fidesz népszerűsége. "Az előző időszakhoz képest ugyanis jelentősebb, 2-3 százalékos gazdasági növekedés várható, ráadásul a kormány nem hozott és várhatóan nem is hoz olyan intézkedést, amelyet az aktív szavazók megszorításként értékelnek" - mondta.

Boros Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy új - immár 200 fő alatti - országgyűlésben még így is jóval kevesebb fideszes képviselő foglalhat helyet, mint a jelenlegiben, így igen erős párton belüli ellenállásba ütközhet Orbán Viktor, ha az előre hozott választások mellett dönt. "Véleményem szerint politikailag nem éri meg a miniszterelnöknek az előre hozott választások okozta bizonytalanság, a Fidesz kampány-üzemmódba való átállásának terhei és a törvényhozás ideiglenes szüneteltetése. Ráadásul mindezzel az eddig ügyesen kialakított hatékony, erős Fidesz-kormányzás képét rongálná" - húzta alá az igazgató.

Az Unió az alkotmányt is megtámadja?

Boros Tamás szerint az alkotmányozás folyamata jól mutatja, hogy a Fidesz továbbra sem a politikai párbeszéd és a konszenzuális demokrácia híve, de jogilag nem vethetőek fel aggályok. Ennek következtében az sem valószínű, hogy a nemzetközi szervezetek komolyabb kritikát fogalmaznak meg az új alkotmány jelenleg ismert szövegével kapcsolatban.

Az igazgató szerint a következő aggályos törvény inkább az új választójogi törvény lehet, beleértve az új választási rendszer kialakítását és a határon túli magyarok szavazati jogát. Ha a Fidesz nem körültekintő és visszafogott, akkor a médiatörvényhez hasonló itthoni és külföldi kritikaáradat érheti a kormányt - figyelmeztetett Boros, aki szerint várhatóan Orbán Viktor is követi azt a politikai logikát, hogy minden fontosabb, rendszerszintű változtatást kormányzásának első két évében lép meg, így a 2014-es választások előtt nem kell jelentősebb társadalmi konfliktusokat vállalnia.

A magyar jogrendszer nem ismeri az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalmát

Az alkotmányozó nemzetgyűlés csak retorikai fordulatnak tekinthető, valódi tartalommal nem rendelkezik - jelentette ki Hack Péter alkotmányjogász, aki szerint emiatt nincs semmiféle jogi többlete annak, hogy március 15-től átalakul a parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé, s kizárólag az alaptörvénnyel foglalkozik majd.

"Ráadásul a Fidesz tervének nincs politikai legitimációja sem. Az alkotmányozó nemzetgyűlés akkor lehetett volna hiteles, ha a választók dönthetnek arról, hogy az egyes elképzelések képviselői milyen arányban vehetnek részt az új alaptörvény megalkotásában. Ezzel szemben a választások előtt egyetlen elképzelést sem hoztak nyilvánosságra, így csak utólag derült ki, mit akar a Fidesz" - fejtette ki Hack Péter, aki szerint ez olyan, mintha valaki autót akarna vásárolni, de csak egy háromkerekű kocsit kap. "Ráadásul még a kereskedőnek áll feljebb: mit érdekli a vásárlót, hogy milyen autót kap? Pedig ebben a Fidesz saját szavazóinak is lett volna véleménye" - fűzte hozzá.

Az alkotmányjogász kiemelte, hogy hamis az a gyakran hangoztatott érvelés, miszerint a Fidesz kétharmados felhatalmazást kapott, hiszen a választóknak csak alig több mint a fele szavazott rájuk. A most készülő alkotmány csak úgy lehetne demokratikusan elfogadott, ha valamilyen szinten a választók dönthetnének róla, azaz a választásokat megelőzően mindenki világossá tenné, hogy hogyan képzeli el az alkotmány megújítását.

Hack Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy veszélyes lehet az alaptörvényről tartott utólagos népszavazás. "A választók ilyenkor gyakran belpolitikai kérdésekről nyilvánítanak véleményt, így viszont elsikkadna a lényeg" - jegyezte meg.

Az is nonszensz, hogy ha a jelenlegi tervezetet fogadják el, akkor könnyebb lesz új alkotmányt készíteni, mint módosítani. Emiatt a későbbi alkotmánymódosításokkal formálisan új alaptörvények születnek majd - hívta fel a figyelmet Hack Péter.

Egyedülálló a Fidesz alkotmányozása

A régióban még sehol sem fordult elő, hogy egyetlen pártszövetség más parlamenti pártok "igen" szavazata vagy népszavazás nélkül fogadjon el új alaptörvényt - derül a Policy Solution elemzéséből. Mint írják, ha a Fidesz-KDNP-n kívül más párt nem szavaz igennel az új alkotmányra és népszavazásra sem bocsátják az új alaptörvényt, akkor a húsz posztkommunista ország alkotmánya közül a magyar alkotmány mögött állhat arányaiban a legkisebb társadalmi/politikai támogatottság.

Az elemzéséből az is kiderül, hogy a húsz régióbeli posztkommunista országból csak Magyarországon és Lettországban nem született még új alkotmány a rendszerváltás után, s egyedül Magyarországon van érvényben a kommunizmus időszakára datálható alaptörvény.

Az új alkotmányokat népszavazással (Albánia, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szerbia) vagy parlamenti szavazással legitimálták. Bulgáriában és Észtországban speciális alkotmányozó gyűlést hívtak össze, míg Bosznia-Hercegovinában egy többoldalú nemzetközi szerződés, a Daytoni megállapodás által megfogalmazott alaptörvény van érvényben.

Azon tíz ország közül, ahol parlament fogadta el az új alkotmányt, mindenütt többpárti támogatással és minimum 70 százalékos parlamenti többséggel hagyták jóvá az alaptörvényt. A környező országok közül Horvátországban 98, Szlovákiában 76, Ukrajnában 70 százalékos szavazati aránnyal, többpárti támogatással fogadták el a törvényhozás elé terjesztett tervezetet.

Magyarországon viszont még az alkotmányozó nemzetgyűlés is csonka lesz: az MSZP már korábban bejelentette, hogy távol marad a nemzetgyűléstől, miután kifogásolják a Fidesz antidemokratikus hozzáállását. A Jobbik részt vesz az egyeztetéseken, az LMP pedig csak februárban alakítja ki az álláspontját. Schiffer András lapunknak azt azonban elárulta: nem kívánnak asszisztálni ahhoz, hogy Orbán Viktor saját magának emeljen emlékművet.

forrás és szerző : nepszava.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.