Oszsza meg másokkal is

Nem lehet azon csodálkozni, hogy elmaradt a roham a nyugdíjigazgatóságokon: eddig csak 15 ezren nyilatkoztak arról, hogy maradnak a nyugdíjpénztárukkal. Pedig a döntésre szánt idő vészesen fogy, már csak 11 nap van a határidőig. Valószínűleg a magyarok többsége az utolsó napokra halogatja a döntést, mivel még mindig nagyra tehető a bizonytalanok száma. Ami nem is csoda, hiszen a döntés alapjául szolgáló nyugdíjtörvény számos kérdést nem szabályoz, ráadásul nap, mint nap derülnek ki olyan újabb fejlemények, ami a döntést befolyásolhatja.

Kiskapu vagy totális nyugdíjvesztés?

A magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításáról szóló törvény alapján ugyanis nem világos, hogy a későbbiekben bármilyen okból vissza lehet-e lépni a most maradóknak az állami nyugdíjrendszerbe. Azt Selmeczi Gabriella nyugdíjbiztos többször leszögezte, hogy január 31-ig lehet csak áttérni, többször nem fogják lehetővé tenni.

Csakhogy a törvény alapján marad egy kiskapu, ami éppen egy joghézag miatt rendkívül kockázatosnak tűnik azoknak, akik mégis erre játszanának. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabály 22. és 23. paragrafusa szerint ha egy pénztár megszűnik, akkor a végelszámolás során a tagoknak kétszer 30 napjuk van arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy melyik kasszába lépnek át. Ha egy tag ezt nem teszi meg a jelzett határidőig, akkor a befizetéseivel együtt automatikusan visszaléptetik az állami rendszerbe.

Első olvasatra tehát január 31-e után is lehetőség van a maradóknak a visszalépésre, a kasszatagok többsége pedig valószínűleg a bőrén is megtapasztalja mindezt, hiszen az kijelenthető, hogy nem marad fenn mind a 18 nyugdíjpénztár. Mint arról a Hírszerző korábban írt, legfeljebb a harmaduk marad meg, több összeolvad, vagy végelszámolással megszűnik. Biztonságosan ennyi taggal nem tudnak működni, és azt a törvény is előírja, hogy legalább kétezer taggal működhetnek csak.

A nyugdíjtörvény azonban azt nem szabályozza, hogy milyen feltételekkel térhetnek vissza az állami rendszerbe. A joghézag miatt ezért több forgatókönyv is elképzelhető. A legoptimistább értelmezés szerint, ha a jövőben ilyen előfordul, akkor ugyanazon az elv szerint szerződik vissza a társadalombiztosításba, mintha január 31-ig tette volna meg mindezt: azaz a befizetései visszakerülnek az állami nyugdíjalapba és ugyanúgy jogosult lesz a teljes tb-nyugdíjra.

Ennek egy kicsit pesszimistább változata, hogy az állami nyugdíj kiszámolásához szükséges szolgálati időbe nem számít bele a pénztári tagsággal töltött idő. Ha például egy tag most marad, de a pénztára mondjuk 2014-ben dobja be a törülközőt, elképzelhető, hogy két évet (mivel 2011. december 1-ig a maradók sem szerződnek ki még a nyugdíjközösségből és addig szerezhetnek szolgálati időt a tb-rendszerben is) veszítenek.
 

Fotó: Túry Gergely
 

Ám vannak ennél sokkal borúlátóbb értelmezések is: mivel a törvény szerint január 31-ig a nyilatkozók kiszerződnek a nyugdíjközösségből, s bár kacifántos úton visszakerülnek az állami rendszerbe addigi megtakarításaikkal együtt, mégsem részesülhetnek tb-nyugdíjban. Azaz mindent elbuknak.

Nem tudni, ki az illetékes

A Hírszerző megpróbált utánajárni, hogy mi vár azokra a tagokra, akik alól kimennek a pénztárak, és így kerülnek vissza az állami rendszerbe, ám értelmezhető választ nem kaptunk sehol. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) több napon keresztül egymásra mutogatott, mindkét intézmény szerint a másik az illetékes.

Az ONYF-től első körben azt a választ kaptuk, hogy „abban az esetben, ha valaki pénztárttagságának fenntartásáról nyilatkozik, 2011. január 31-ét követően már nem lesz lehetősége arra, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépjen. Ha utóbb a pénztára megszűnik, a jelenleg hatályos rendelkezések szerint másik magánnyugdíjpénztárba kell átlépnie”. Ám a hatályos törvény szerint nem kötelező átlépnie egy másik pénztárba, visszakérdezésünkre viszont már azt közölték, a minisztérium az illetékes, ahol viszont azt mondták az ONYF.

Kormányzati forrásaink szerint egyébként ezzel a kérdéskörrel eddig nem foglalkozott senki a törvény készítése folyamán, ezért sincs válasz rá. Többen azt valószínűsítik, hogy majd a későbbiekben, kormányrendeletekben szabályozzák ezt is. Kérdés az, hogy ez mennyire fogja majd hidegzuhanyként érni a maradókat, vagy éppen az átlépőket.

A meglepetések hete

A napokban az Index cikke nyomán az átlépési időszak közepén derült ki, hogy még az adóelkerülők is könnyebben kapnak rokkantsági nyugdíjat, mint a pénztártagok. A szabályok szerint ugyanis csak 2011. november 30-ig szerezhetnek szolgálati időt, emiatt a fiatalok el is bukják ezt a lehetőséget, a rokkantsági nyugdíj jogosultsághoz ugyanis életkorhoz kötött szolgálati idő megszerzése szükséges.
 

Fotó: Túry Gergely
 

A szabályok szerint a pénztártag rokkantság esetén két lehetőség közül választhat: kérheti a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatást, ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíj megállapítását. ebben az esetben viszont csak a járandóság 76 százalékát kapja. (Márha megvan a megfelelő számú szolgálati ideje.)

De vissza is térhetnek az állami rendszerbe, ám szintén a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati idő és keresetek alapján fogják megállapítani a járadékukat. Kiderült az is, hogy a kasszatagok örököseit is bünteti a kormány. Ha ugyanis egy pénztártag nyugdíjazása előtt meghal, és házastársára vagy gyermekeire hagyja az összeget, akkor jóval kevesebb özvegyi nyugdíjat és az árvasági segélyt kapnak, mint azok, akik az állami rendszert választották. ( Erről részletesebben itt olvashat.)

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Neizer Anita


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.