Oszsza meg másokkal is

Heves tiltakozást váltott ki a KDNP azzal, hogy beváltotta az ígéretét és benyújtotta karácsony előtt a vasárnapi munkabeszüntetésre vonatkozó javaslatát.

A tervezet szerint a benzinkutatok, mozikon, a szórakozási lehetőségeket biztosító üzleteken kívül nem tarthatna nyitva egyetlen üzlet sem. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert Európában kiharcolt jog a szabad vasárnap, azoknak a munkavállalóknak rosszabb az egészségi állapotuk, akiknek vasárnap is dolgozniuk kell. A kisebbik kormánypárt szerint ráadásul családellenes, „rendszeresen vasárnap végzett munka számos esetben tönkreteszi a családi és társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltődést”.

A törvény indoklásában az is szerepel, hogy a vasárnapi munka a gazdasági társaságoknak sem tesz jót, „a felmérések szerint a heti kiskereskedelmi forgalom mindössze 4 százaléka zajlik vasárnaponként . A kis- és közepes vállalkozások esetében ez a forgalom mindössze 1- 2 százalékos, az ő számukra a vasárnapi nyitva tartás egyértelműen veszteséges”.

Kirúgásokkal jár a szabad vasárnap

A munkaadók és üzlettulajdonos szerint azonban sokkal több gazdasági bajjal járna a szabad vasárnap, mint amennyi társadalmi előnye van. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) számításai szerint az államháztartásnak direkt módon 250 milliárd forint bevételkiesést jelentene évente, és 20-25.000 fő elbocsátásával járna a kereskedelmi szektorban, ha megszüntetnék a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartását - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

Dávid Ferenc hangsúlyozta: a kiskereskedelmi forgalom csökkent az utóbbi négy évben, így most, amikor még különadóval is sújtották a kereskedők jelentős részét, akkor "nehezen magyarázható meg az, hogy válsághelyzetben, belső fogyasztást élénkítő politika mellett bezárjanak élelmiszer-, műszaki és ruházati áruházakat, amelyek egyébként áfát, ágazati különadót, iparűzési adót, társadalom biztosítási járulékot fizetnek és legfőképpen munkahelyeket biztosítanak". Dávid Ferenc elmondta, hogy a kormánynak közvetlenül is jelezték ezzel kapcsolatos aggodalmaikat.

Hasonló érveket hozott fel a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke is. Mint Rolek Ferenc mondta, lehet érvelni azzal is, hogy sok, sőt egyre több ember igényli a vasárnapi családi bevásárlást, az ezzel egybekapcsolható szórakozást.

A kérdés gazdasági oldalát vizsgálva felvetődik a versenyképesség problémája, hiszen az Európai Unióban sem kizárt a vasárnapi munkavégzés, az unión kívül pedig szinte fel sem vetődik a kérdés, így, ha Magyarországon bevezetik annak tilalmát, akkor bizonyos gazdasági szereplők versenyképességi hátrányba kerülnek - figyelmeztetett az MGYOSZ alelnöke.

A gondolatmenetet folytatva elmondta: ez nemcsak a kereskedelmet érinti, hiszen például a nemzetközi hálózattal rendelkező, betelepült szolgáltatók által működtetett központok (call-centerek) akár el is költözhetnek az országból, ha a vasárnapi munkavégzés lehetetlenné válik. Márpedig ezek a cégek magas szaktudású, jól fizetett álláshelyeket hoztak létre.

Harrach: ez csak fenyegetőzés

A törvényjavaslatot benyújtó Harrach Péter megérti a munkaadók szempontjait, érdekeit, tudja, hogy profit-maximalizálásra törekednek, hiszen ez a dolguk. A kormánynak azonban kötelessége, hogy a munkavállalók, a kereskedelmi dolgozók érdekeit is figyelembe vegye, szociális szempontokat érvényesítsen.
Mint mondta, a kereszténydemokrata kezdeményezésre a parlament elé kerülő törvénymódosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak ezen a napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van. Tehát szó sincs általános munkavégzési tilalomról - közölte.

Harrach Péter méltánytalannak nevezte, hogy elbocsájtásokkal fenyegetőznek a munkaadók, majd megjegyezte: köztudomású, hogy a kereskedelmi dolgozók jelentős részét a törvényben megengedettnél többet dolgoztatják. A jövőben egy jól működő munkaügyi felügyeletnek ezeket a munkavállalói sérelmeket is orvosolnia kell. A rendezett körülmények létrehozása tehát többlet munkaerőforrást igényel és nem elbocsátást - hangsúlyozta.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.