Oszsza meg másokkal is

Mindezt Orbán Viktor és pártja saját alkotmányával koronáznák meg. Az elmúlt alig több mint fél év során a kormányzat csökkentette a független intézmények hatalomkorlátozó szerepét, a jogállamiságot sértő döntések sora született - állapították meg hazai jogvédő szervezetek. A második hullám - a jogállam lebontása címmel adott közre közös elemzést az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Transparency International Magyarország. A civil szervezetek abból a szempontból vizsgálták az Országgyűlés tevékenységét, hogy melyek azok az intézményes fékek és ellensúlyok, amelyeket 2010 májusa óta a kormányzat közhatalmi döntéssel kiiktatott vagy jelentősen meggyengített.

Schmitt aláírt és aláír
Aláírta az államfő a Költségvetési Tanács feladat- és hatáskörének változásáról is szóló törvényt, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényről azonban még nem döntött - jelentette ki Schmitt Pál pénteken Kijevben.

A jogállamiság meggyengülésére már nem csupán a jogvédők, hanem az Európa Tanács főtitkára is felhívta a figyelmet. A civilek ugyanis levélben kérték a Velencei Bizottság állásfoglalását az Alkotmánybíróság jogkörét érintő alkotmánymódosítással kapcsolatban. A főtitkár tájékoztatást kért a kormánytól az alkotmányozási folyamatról, s Martonyi Jánoshoz írt levelében arra is biztatta a kormányt, hogy az új alkotmány megalkotásakor támaszkodjon a bizottság szakértelmére.

Intézményrendszer

Miután a kétharmados többséget igénylő törvények 2010 májusa óta már nem gátolják a kormánytöbbséget, így a kormányzat felett a legerősebb alkotmányos felügyeletet a független intézmények adják: az Alkotmánybíróság (Ab), a Magyar Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás. Ide sorolható a köztársasági elnök intézménye is, a kormánypártok azonban Schmitt Pált, a Fidesz volt EP- és országgyűlési képviselőjét, a párt volt alelnökét választották államfővé.

A magyar köztársasági elnök nemzetközi összehasonlításban gyengének minősülő hatáskörei is fontos ellensúlyát képezhetnék a törvényhozásnak, hiszen az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények alkotmányossági kontrollját kérheti az Ab-tól, vagy visszaküldheti azokat az Országgyűlésnek megfontolásra. Schmitt azonban már parlamenti meghallgatása során deklarálta, hogy "nem a gátja, hanem a motorja" lesz a törvényhozásnak. Ma már az elnök honlapján nincs "Alkotmánybírósági indítványok" menüpont sem. Vagyis a parlamenti többség olyan személyt választott a legmagasabb közjogi pozícióba, aki nyilvánosan ígéretet tett saját pártjának arra, hogy megválasztása esetén nem fog élni alkotmányban biztosított hatásköreivel - hívták fel a figyelmet a szervezetek.

Az alkotmányos fékek közül az Ab szerepe a legkiemelkedőbb, hiszen bármilyen jogszabályt megsemmisíthet alkotmányellenesség esetén. Éppen ezt tette a testület a 98 százalékos különadó ügyében, amire válaszul az Ab hatáskörét úgy módosította a Fidesz-KDNP, hogy a költségvetésről vagy a központi adónemekről szóló törvényeket csak meghatározott esetekben vizsgálhatják felül.

Az kormánypártok javaslatára ezentúl a legfőbb ügyészt az Országgyűlés nem egyszerű többséggel, hanem a parlamenti képviselők kétharmadával választja, megbízatásának időtartama hat évről kilenc évre emelkedett, továbbá az új törvény szerint ha nem választják meg utódját, hivatalban marad. Megszűnt továbbá a legfőbb ügyész képviselők általi interpellálhatósága is. Nemrég meg is választották a volt fideszes képviselőjelölt Polt Pétert a posztra.

De nemcsak ezek az intézmények estek áldozatul az Orbán-kormánynak. Nyár elején Domokos László fideszes képviselőt, a Békés megyei közgyűlés elnökét választották az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökévé. Az Ab tagja lett Bihari Mihály és Stumpf István is, miután az erre vonatkozó törvényt úgy módosították: a mandátumok arányában jelölhessenek tagot az Ab-ba. Új Országos Választási Bizottság (OVB) is alakult, miután a választási törvény átírásával ugyanezt a módszert követték. A kormánypárti többség először 2011-re a Költségvetési Tanács (KT) költségvetését 835,5 millió forintról összesen nulla forintra csökkentette, így lehetetlenné téve működését. Majd a tanács összetételét is megváltoztatták. Kopits György, a KT eddigi elnöke többször kritikát fogalmazott meg a jövő évi büdzséről. A jogvédők szerint a szervezet eltüntetése a kormány hatalmát, a költségvetéssel kapcsolatos információs erőfölényét növeli.

Alkotmányozás

Önmagában alkotmányoz a két kormánypárt, miután az egyeztetések hiánya és a jogállamiságot sértő politizálás miatt kivonultak az ellenzéki pártok az alkotmány-előkészítő eseti bizottságból. A kormány arra készül, hogy jövő év márciusában új alaptörvényt fogadjon el. A civil szervezetek szerint ez a rohamtempó nem ad lehetőséget a nyilvános társadalmi vitára, ráadásul az idő rövidsége miatt az alaptörvénynek azokat a garanciális szempontból fontos elemeit, amelyek kidolgozása hosszabb időt venne igénybe, egyszerűen kihagyják a szövegből és úgynevezett sarkalatos törvények szabályozási tárgykörébe utalják. Ez a jogvédők álláspontja szerint több szempontból is veszélyezteti az alkotmányos berendezkedés stabilitását.A már elkészült koncepció gyakorlatilag módosíthatatlanná tenné az új alkotmányt; két egymást követő Országgyűlés kétharmados többségéhez kötve annak változtatását. Nem utolsósorban új jogkörrel ruháznák fel az államfőt is, hogy az saját jogkörében döntve szabadon feloszlathassa a neki nem tetsző parlamentet.

Jogbiztonság

Alkotmányos alapjogokat sértő törvényeket hozott a kétharmados kormánytöbbség az elmúlt fél évben. Talán a legnagyobb visszhangot kiváltó lépés az volt, hogy az állampolgárok magán-nyugdíjpénztári tagsága megszűnik, és a tulajdonukat képező megtakarítások az állami nyugdíjrendszerbe kerülnek át. A tagsági jogviszonyukat fenntartók a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt annak ellenére sem szereznek, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozásához az átlépő személyekkel azonos mértékben járulnak hozzá. A jogvédők felhívták a figyelmet: az Ab már 2003-ban kimondta, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket tulajdonjogi védelem illeti meg. Az Orbán-kormány törvénye tehát sérti a tulajdonhoz való jogot, hiszen a jogalkotó nem hagy valódi mérlegelési lehetőséget, mivel a tagsági jogviszony fenntartása a majdani állami nyugdíj elvesztésével jár. Sérti továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmát az, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozásához azonos mértékben hozzájáruló személyek között a nyugdíjjogosultság szempontjából különbséget tesz a jogalkotó.

A kormánytöbbség többször áttörte a jogállamisági minimumként számon tartott visszaható hatályú szabályozás tilalmát - fogalmaztak a civil szervezetek a végkielégítéseket sújtó büntetőadó ügyében. A novemberi - Ab határozat ellenében elfogadott - alkotmánymódosítás nyomán bármilyen jövedelem, amely a költségvetésből vagy állami tulajdonú szervezettől származik (a fizetéstől a nyugdíjon és ösztöndíjakon át a gyedig), öt évre visszamenőleg, különadó formájában elvonhatóvá vált.

A magántulajdon védelmébe vetett bizalmat alapvetően kérdőjelezi meg, hogy maga az alkotmányszöveg teszi lehetővé jövedelmek több évre visszamenőleges megadóztatását, ráadásul olyan különadóval, amelynek egyetlen korlátja, hogy nem érheti el a jövedelem teljes összegét - de 99 százalékát igen. Ez a szabály sérti a jogállamiságot, az egyén számára kedvezőtlen visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, a tulajdonhoz való jogot és az arányos közteherviselés elvét - emlékeztettek a jogvédők.

Területfoglalás

"A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz" - állt a Fidesz választási programjában. Az Orbán-kormány megalakulását követő hetekben többszáz állami vezető távozott posztjáról, egy részük önszántából, mások kényszernek engedve. A leváltások érintették a Magyar Fejlesztési Bank első emberét, a pénzintézet alá tartozó legalább négy tucat cég vezetőségét, de leváltották a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., a MÁV, az APEH, a PSZÁF vezetőit is. Több, politikailag fontos intézmény vezetőjét cserélték le, új ember került a KSH, a Magyar Energia Hivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Államkincstár, az ÁNTSZ és a fogyasztóvédelmi hatóság élére. A pozíciófoglaláshoz törvényt is hoztak: az indokolás nélküli felmondás lehetőségét megteremtve a közszférában.

A kormánytisztviselők indokolás nélküli felmondásáról szóló törvényhez fűzött indokolás szerint erre azért van szükség, mert "az állam, mint munkáltató csak valós és okszerű indokolással alátámasztottan, meghatározott esetekben és olyan jogcímen (alkalmatlanság) szüntetheti meg a közszolgálati jogviszonyt, amely a mai bírói gyakorlat szerint lényegében alkalmazhatatlan". Vagyis a törvényhozó szerint a bíróságok rosszul végzik a munkájukat, helytelen gyakorlatot alakítottak ki, ezért szükséges, hogy a kormány indokolás nélkül menthesse fel alkalmazottait. Ezzel a kormányzat kiiktatta a hatékony jogorvoslatot, ráadásul az indokolás nélküli felmondás a közeljövőben az összes köztisztviselő esetében lehetővé válhat, így az önkormányzati szférát is sújthatja majd.

Mindent megtesznek a fölény bebetonozásáért

A jogállamiság ma Magyarországon egy olyan, romokban lévő bevett várhoz hasonlít, amelyre szinte mindenhová kitűzték már a narancsos lobogót, csak egy-két rogyadozó bástya áll még - vont mérleget Debreczeni József. A közíró lapunknak azt mondta: a demokratikus jogállam legfontosabb alappilléreinek mindegyikét súlyos támadás érte a kormány részéről. Ide sorolta a fékek és ellensúlyok rendszerét, a független intézményeket, a sajtó- és szólásszabadságot és a visszamenőleges törvényhozás tilalmát. Hozzátette: a szabad választás jogának csorbítása irányába is érezhetők lépések. A közíró szerint a független intézmények többségét vagy elfoglalták, vagy ellehetetlenítették, vagy megszüntették. Itt említette az OVB-t, az Ab-t, az ÁSZ-t és a KT-t.

Megjegyezte: talán már csak a jegybank "van talpon", de ott is új helyzetet teremthet, hogy februárban négy új tagot delegálnak a monetáris tanácsba. Azt, hogy a jogállam romokban hever Debreczeni szerint az is jól példázza, hogy a kormány a "visszamenőleges jogalkotást futószalagon űzi." Emlékeztetett: a sajtószabadság "halálos ítéletére" a jövő héten tehet pontot az Országgyűlés a médiatörvény elfogadásával. Ami pedig a szabad választásokat illeti, szerinte az önkormányzati választási törvény módosítása már világossá tette, hogy a hatalom mindent megtesz a maga fölényének bebetonozására, s még csak ezután következik a választójogi törvény módosítása. Kritikus pontnak nevezte továbbá azt, hogy Polt Pétert nemrég választották újra legfőbb ügyésszé és aggasztónak azt, hogy például az UD Zrt. ügyében Dávid Ibolya és más politikusok ellen "politikai bosszúperek" folynak.

forrás és szerző : Népszava-összeállítás


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.