Oszsza meg másokkal is

Az előzetes tervek szerint nem határoznak meg kritériumokat az új alkotmányban arra vonatkozóan, hogy mit kell érteni alkotmányos válsághelyzet alatt – ezt Salamon László nyilatkozta lapunk érdeklődésére. E kérdésfelvetésnek azért van jelentősége, mert a parlamenti alkotmányelőkészítő bizottság által kedden elfogadott alkotmánykoncepció erősítené az államfő jogkörét: a köztársasági elnök jogosult lenne a parlament feloszlatására, ha az súlyos bizalomvesztés okán előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálná. A bizottság KDNP-s elnöke megerősítette: a mindenkori államfő maga mérlegelheti, hogy fennállnak-e az alkotmányos válsághelyzetet kialakító tényezők.
 

A mindenkori államfő maga mérlegelheti, hogy fennállnak-e az alkotmányos válsághelyzetet kialakító tényezők, Móricz Simon
 

– Nyilvánvalóan egy szigorúan alkotmányos érzéken alapuló államfői szerepfelfogásra van ehhez szükség

– közölte Salamon László. Arra, hogy egy ilyen helyzetben nem lenne-e zavaró, hogy Schmitt Pál nem jogász, a KDNP-s politikus egyértelmű nemmel válaszolt, hozzátéve: „ennek nincs jelentősége, a köztársasági elnöknek ugyanis van hivatali szervezete, s azon belül vannak alkotmányjogászok is. Így kikérheti az alkotmányjogászok véleményét”. Szerinte, ha az államfő jogász lenne, akkor is indokolt volna kikérni más alkotmányjogászok véleményét egy ilyen súlyú döntés előtt. Arra a közbevetésünkre, hogy az „elnöki parlamentoszlatás” alaptörvénybe emelésével lehetőséget adnak arra, hogy nagyon kényes politikai helyzetben az államfő az ország sorsát befolyásoló döntést hozzon, Salamon László úgy reagált: kivételes helyzetekben kivételes döntések születnek.

Salamon László szerint azért került az államfő hatáskörének erősítése az új alkotmány koncepciójába, mert így vonták meg az őszödi beszéd politikaialkotmányjogi tanulságait.

„Indokolatlan. Szerencsétlen.” Ez viszont már Gulyás Gergelynek, az alkotmányelőkészítő bizottság fideszes alelnökének, az alapjogi munkacsoport vezetőjének a „szigorúan” személyes véleménye. A fideszes politikus lapunknak azt mondta: e véleményét szavazatával is kifejezte kedden, vagyis nem támogatta, hogy e passzus szerepeljen a koncepcióban.

– Ezzel a szabályozással nem azért nem értek egyet mert ezzel a félelnöki rendszer felé haladnánk, hanem azért, mert bizonytalanságot okozna. Nehéz ugyanis meghatározni egy jogi normaszövegben, hogy mi minősül politikai-alkotmányos válsághelyzetnek –mondta kérdésünkre Gulyás Gergely, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy az „Őszöd-klauzula” nem lesz része az új alkotmánynak. Szerinte az alkotmányelőkészítő bizottság által megszavazott koncepció viszont „önmagában jó és méltó” egy új alaptörvényhez. De ha például már az Antall-kormány idején lett volna ilyen hatásköre az államfőnek, „Göncz Árpád valószínűleg a taxisblokád miatt feloszlatta volna az Országgyűlést” –, vélekedett Gulyás Gergely.

"A köztársasági elnök tetszése szerint léphetne..."

Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője úgy emlékszik: az alkotmányozási folyamatból a szocialisták már azt megelőzően kiléptek, hogy a köztársasági elnök hatáskörének bővítése érdemben felmerült volna.

Ezért legfeljebb találgatni tud azzal kapcsolatban, hogy mit is akarhat elérni a Fidesz. Valószínűnek tartja, hogy az ötlet valamilyen aktuálpolitikai megfontolásból került bele az alkotmánykoncepcióba. Szerinte elképzelhető, hogy a kitűnő hatalomtechnikusnak tartott miniszterelnök-pártelnököt kell keresni a háttérben. Orbán Viktor talán arra készül – osztotta meg egy feltételezését –, hogy a kormánypárti frakció széthullik, hiszen egyes szakpolitikai kérdések kapcsán máris repedezni látszik. Ebben az esetben jól jöhet – véli –, ha azzal fenyegethetik a renegát párttársakat, hogy ha nem sorakoznak fel mögé, az államfő feloszlatja a parlamentet. Schmitt Pál pedig azt teszi, amit a miniszterelnök kér tőle – így Lamperth Mónika.

Halmai Gábor alkotmányjogász úgy látja, a 2006-os őszi események jó ürügyként szolgálnak az államfői hatáskörök efféle módosításához. De a ma regnáló hatalom nyilván előretekint. Vagyis: szerinte most nem abból indulnak ki, hogy milyen jó lett volna, ha Sólyom László feloszlathatja a parlamentet, hanem arra gondolnak, mire lesz használható ez a lehetőség a jövőben. Miután ma olyan államfő van hivatalban, aki deklaráltan nem kíván alkotmányos ellensúlyként fellépni – hangsúlyozza Halmai Gábor –, a parlament feloszlatásának lehetősége a kormány kezébe kerülhet. Tehát bármikor teremthetnek olyan helyzetet, amely előre hozott választást jelent. Az elnöki hatalom ilyen kiterjesztése felborítja a hatalomgyakorlás, a fékek és ellensúlyok jelenlegi rendszerét – állítja az alkotmányjogász.

A köztársasági elnök jogosítványairól már 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalnál is heves viták folytak, s bár az MDF hajlott volna a megegyezésre a szocialistákkal arról, hogy a mostaninál szélesebb körű felhatalmazással rendelkező államfőt közvetlenül válaszszák, a népszavazás végül más eredményt hozott – emlékeztet Hack Péter egykori szabad demokrata politikus.

A tervezett alkotmánymódosítás ellentétes az akkori konszenzussal, és szerinte nem több, mint a 2006-os helyzet kapcsán a jobboldalnak tett gesztus. Ha az új alkotmány valóban tartalmazza majd, hogy az államfő feloszlathatja a parlamentet, a jövőbeni köztársasági elnök kizárólag lojális pártkatona lehet, és akinek önálló gondolata van, az diszkvalifikálja magát – állítja. Senki nem kockáztatja ugyanis, hogy a saját elnöke fordul ellene – valószínűsíti az alkotmányjogász –, miközben súlyos alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, ha az államfő a következő ciklusban dönt az Országgyűlés feloszlatásáról. Azt ugyanis egyelőre senki nem tudja, hogy mit jelent a súlyos bizalomvesztés és alkotmányossági-politikai válság, a köztársasági elnök tehát saját tetszése szerint léphet.

„A taxisblokád idején vagy a 2002-es parlamenti választás után, amikor hídfoglalással tiltakoztak, mert más volt az eredmény, mint amire sokan számítottak, vajon volt-e válsághelyzet?”, kérdi Hack. És a francia nyugdíjszabályok változása vagy az angliai tandíjak emelése ellen folyó tüntetések, a görög megszorító intézkedések kiváltotta megmozdulások alapul szolgálhatnának-e efféle lépéshez? A választ maga sem tudja, csak annyit: ha a politikusok hibáznak, előbb-utóbb belebuknak.

forrás és szerző : nol.hu / Csuhaj Ildikó–Lencsés Károly


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.