közérdekű ! ? : Segíteni "nem éri meg" - a Mikulásgyárat már csak a szív melegíti |
Segíteni "nem éri meg" - a Mikulásgyárat már csak a szív melegíti
2010.12.18. 08:26

A gyártulajdonos
Fotó: STOP/Bencsik Gyula
Gyárlátogatásra indult advent második szombatjának délelőttjén a STOP riportere. Az idén harmadik napja üzemelő Mikulásgyárban persze nem Mikulásokat gyártanak, hanem adományokat és ajándékokat gyűjtenek a rászorulóknak a Magyar Vöröskereszt munkatársai. Egyesek szerint a vállalkozás marketingszempontból érdektelen.
Oszsza meg másokkal is
Hamisítatlan téli hangulatban, szitáló hóesésben érkezem a szombati munkanapon az egykori Felvonulási térre, a Műcsarnok oldalában hatodik éve felállított Mikulásgyárba. Kisebbfajta tömeg zsúfolódik a színpad köré, ahol épp megasztáros előadók énekelnek szívhez szóló dalokat. Egy erősen ittas apuka többek megütközésére igyekszik túlharsogni a sztárokat, míg gyermeke lepényt tömköd magába.
Az ingyenes mobil jégpályán gyermekek és ifjú párok korcsolyáznak lendületesen és ügyetlenkedve, a riporter az utolsó pillanatban kapja fel a palánk tetejére helyezett forralt borát az odacsapódó jégtáncos elől. A bor ízletes és 150 forintért még megfizethető, nem úgy, mint a hagyományos ételek: a kocsonyának 700, a töltött káposztának 900 forint adagja a roppant szellemes nevű Mangal Ilona Fogadóban.
De hát elsősorban nem is evés-ivás, hókamóka miatt érkeznek ide a népek, hanem az áldott szívük szólítja őket a Mikulásgyárba, hogy adományaikkal bearanyozzák azon családok karácsonyát is, amelyek nemhogy fenyőfát nem tudnak állítani, de a legalapvetőbb élelmiszerek, liszt, cukor, olaj beszerzése is gondot okoz számukra, a gyermekek ajándékáról nem is beszélve.
Kardos István, a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezetének igazgatója biztatónak tartja az első három nap forgalmát. "A közelmúlt katasztrófái ellenére nincs baj az adakozókedvvel. Többnyire családi kötelékben érkeznek az emberek, elsősorban fővárosiak. Fontos, hogy a gyerekek találkoznak azzal az élménnyel, hogy adni jó. Talán adakozóbbak azok, akik maguk is megtapasztalták a nélkülözést. Az adományok zöme hagyományosan az utolsó két napon érkezik" - mondja az igazgató.
A vöröskeresztes vezető egyik legmeghatóbb mikulásgyári élményeként azt idézi, amikor egy kislány azzal adta át sírva kedvenc maciját, hogy tudja, ez olyan kisgyerekhez kerül, akinek egyetlen játéka sincs. A tavaly érkezett raklapnyi plazmatévé "szétosztása" mindenesetre komoly fejtörést okozott a Vöröskereszt munkatársainak.
Arról már nem Kardos Istvántól, hanem a szervezet önkénteseitől értesültem, hogy a gyár fűtéséhez szükséges gázolajjal hétfőig tudják biztosítani a sátormeleget, utána már csak a szív és a lélek melege fűti a gyárat, ugyanis a segítségül hívott MOL és ELMŰ illetékesei elzárkóztak a "marketingszempontból érdektelen" misszió támogatásától. A Vöröskereszt az áramot piaci alapon veszi a szolgáltatótól.
Mindez persze ne riassza el az adakozni vágyókat és a karácsonyi hangulat szerelmeseit. Segíteni jó, a legfrissebb budapesti bevásárlóközpont kihelyezett melegedő sátrában nincsenek energiagondok, a forralt bor, a pálinkapuncs és tea fűti a testet, a koncert pedig a lelket melengeti. Aki pedig további kulturálisnak beharangozott kikapcsolódásra vágyik, az elsétálhat a néhány méterrel arrébb telepített Angyalok Erdejébe, ahol többek között Schobert Norbert és Rubint Réka, a Zoltán Erika Táncstúdió és maga Holle anyó szórakoztatja szombaton a nagyérdeműt. Áldott karácsonyt!
forrás és szerző : STOP / Bencsik Gyula
Az eredeti írás itt olvasható
|