Oszsza meg másokkal is

Csütörtökön este újabb szakaszába lépett a kormány jegybank elleni háborúja: a parlament, figyelmen kívül hagyva az Európai Központi Bank ellentétes állásfoglalását, megszavazta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását, mellyel kétmillió forintra vágta a jegybankelnök bruttó nyolcmilliós keresetét. A döntés megnyirbálja az MNB alelnökeinek, a monetáris tanács tagjainak, illetve a felügyelő bizottság tagjainak jövedelmét is, mert ezeket a törvény a jegybankelnök fizetéséhez köti.

Az Európai Központi Bank (EKB) múlt hétfői állásfoglalása alapján az Orbán-kabinet nem csökkenthette volna a jelenlegi jegybanki döntéshozók fizetését, ugyanis ezt a jegybanki függetlenség megsértéseként értékelte az európai intézmémy. A kormánynak az uniós szabályok szerint összhangba kellett volna hoznia az MNB-törvény módosítását az EKB véleményével, ez azonban nem történt meg. (Mint korábban írtuk, múlt héten részben azért szakadtak meg a tárgyalások az IMF és az EU képviselőivel, mert a miniszterelnök ragaszkodott a presztízskérdéssé vált jegybankelnöki fizetéscsökkentés végigviteléhez.)

Perre megy az EKB?

Különösen érdekes ebben a helyzetben, hogy az unió eddigi történetében nem igazán fordult még elő, hogy egy tagállam Magyarországhoz hasonlóan nyíltan és szándékosan megsértette az uniós szabályokat. A kialakult helyzet fél év múlva még érdekesebb lesz, hiszen 2011-től a Brüsszellel háborúban álló Magyarország fogja betölteni az unió soros elnöki tisztségét.

Simor ragaszkodik a függetlenséghez - és a fizetéséhez is
(Fotó: MTI)
 

A történet várhatóan a következőképpen folytatódik: az EKB értesíti az Európai Bizottságot arról, hogy a jegybank függetlenségét védelmező állásfoglalásával ellentétes törvényt fogadott el a magyar országgyűlés. A bizottság az Európai Bírósághoz fordul, az pedig felkéri az EKB-t, hogy vizsgálja meg valóban sérült-e a magyar központi bank függetlensége. A felállás alapján borítékolható a bíróság ítélete.

Ha az Európai Bíróság megállapítja, hogy Magyarország a jegybanktörvény módosításával megszegte az Európai Unióról szóló szerződésben vállalt kötelezettségét, az Orbán-kabinet köteles lesz visszavonni a csütörtökön megszavazott változtatást. A bírósági határozat végrehajtását az Európai Bizottság is értékelni fogja, és amennyiben nem találja megfelelőnek ismételten az Európai Bírósághoz fordulhat, amely bírság megfizetésére kötelezheti hazánkat.

Szerződést szegett a magyar parlament

A Magyar Nemzeti Bank az unióhoz való csatlakozásunkkal a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjává vált, ezért Magyarországnak biztosítania kellett, hogy a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetők legyenek az Európai Unióról szóló szerződéssel és a KBER Alapokmányával. Ezt a követelményt egyébként éppen az első Orbán-kormány által 2001-ben megalkotott jegybanktörvény teljesítette, melyben újrafogalmazták a jegybank működésének elsődleges célját (az árstabilitást), az intézmény feladatait, szervezeti felépítését, döntési mechanizmusait, és az új törvény keretében biztosították az MNB függetlenségét.

Az első Orbán-kabinet ezzel többek között az Európai Unióról szóló szerződés jegybanki függetlenségről szóló passzusának (a szerződés legfrissebb változatában ez a 130. cikk) igyekezett megfelelni. A passzus elfogadásával a tagállamok kormányai kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszteletben tartják a jegybankok függetlenségét, és nem kísérlik meg döntéshozóik befolyásolását feladataik ellátása során.

Amennyiben egy kormány módosítani akarja a központi bankról szóló törvényt, akkor előzetesen egyeztetnie kell az Európai Központi Bankkal, amely megvizsgálja, hogy a tervezett változtatások megfelelnek-e az unió említett alapszerződéseiben rögzített elveknek. Az EKB állásfoglalásában követelte a szerződés említett passzusának tiszteletben tartását, és közölte, hogy egy központi bank nem hozható olyan helyzetbe, amelyben semmilyen vagy csak korlátozott ellenőrzéssel bír a munkavállalói fölött, vagy amelyben egy tagállam kormányának a jegybanki fizetések csökkentésén keresztül módjában áll a központi bank munkavállalói kérdésekkel kapcsolatos politikájának befolyásolása.

Az MNB-törvény módosítása nem változtathatta volna meg a most hivatalban lévő jegybanki döntéshozók kinevezésekor érvényes feltételeket, ezért az EKB álláspontja szerint a jegybankelnök fizetésének csökkentése csak jövőbeni kinevezésekre (jelen esetben a következő jegybankelnökre) vonatkozhat. Mint korábban írtuk a közösségi jog szerint megváltoztatható egy jegybankelnök fizetése, de mindig csak a következőé, mégpedig azért, hogy egy kormány ne manipulálhassa a jegybankelnök bérén keresztül egy ország monetáris politikáját.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.