Oszdmeg másokkal is

Nem írta alá a magánnyugdíjpénztárak átalakításáról szóló törvényt Sólyom László: a köztársasági elnök szerint sérti az Alkotmányt a nemrég elfogadott jogszabály, ezért az Alkotmánybírósághoz küldte véleményezésre.

 

A törvény parlamentbeli megszavazása után már a Fidesz és több kis pénztár is jelezte alkotmányos aggályait a nyugdíjkasszák kötelező átalakítása kapcsán. A Fidesz pedig már azt is bejelentette: kormányra kerülve mindenképpen megszünteti a karácsony előtt elfogadott rendszert, és erre előre figyelmezteti a befektetést tervezők figyelmét.

A magánnyugdíjpénztárak átalakításának fő eleme, hogy a pénztáraknak legkésőbb 2013-ig át kell alakulniuk biztosító-részvénytársasággá. Az érintettek 2011-ig dönthetnek: vagy beolvadnak egy engedéllyel rendelkező magán-nyugdíjbiztosítóba, vagy végelszámolással beszüntetik működésüket. Ha nem lépnek semerre, akkor felszámolás vár rájuk.

Az átalakítással együtt pedig a biztosítókhoz és bankokhoz hasonlóan az új részvénytársaságoknak is szavatolótőkét kell felhalmozniuk arra az esetre, ha rosszra fordulna a pénzügyi helyzetük, vagy sokkal tovább kellene fizetniük a járadékot ügyfeleiknek, mint arra korábban számítottak.

Emellett a tagság mértékének arányában biztonsági tőkét is előír a törvény az új biztosítók számára. Tehát az átalakulásra mindenképpen jelentős összegeket kell szánniuk a jelenleg működő pénztáraknak. Ez a nagyok esetében nem jelenthet gondot, hiszen mögöttük most is tőkeerős pénzintézetek, biztosítók állnak, arról nem is beszélve, hogy mindegyikük rendelkezik is az átalakuláshoz szükséges infrastruktúrával. Gondban az ágazati pénztárakból kifejlődött független pénztárak lehetnek, hiszen nem biztos, hogy a MÁV vagy a Magyar Telekom hajlandó százmilliókat vagy milliárdokat áldozni arra, hogy biztosítóvá alakítsa magánnyugdíjpénztárát.

A kicsik esetében az a kérdés, lesz-e tőke és akarat az átalakulás véghezvitelére: a 19 működő pénztárból 11 taglétszáma nem éri el az ötvenezret: ezeknek az intézményeknek kapásból 100 millió forintot kellene letenniük az átalakuláshoz. Ráadásul a törvény megtiltja az adminisztráció kiszervezését, és 4,5 százalékban maximalizálja a működési költséget. A kicsik szerint ez kevés ahhoz, hogy a nyilvántartási elszámolási rendszert házon belül működtessék.

A kormány azzal érvel: a rendszer egyik legnagyobb hiányosságát pótolta a szabályozással, hiszen a pénztárak tőke hiányában jóformán semmiféle biztosítékot nem tudtak nyújtani arra, hogy a jogosultak mindig meg fogják kapni a járadékukat. Eddig, ha bajba került volna egy pénztár, akkor csak a tagok befizetéseiből képzett tartalék, valamint a magán-nyugdíjpénztári alap állt volna rendelkezésre.

Az új rendszerben viszont a biztosító-részvénytársaság tényleges tulajdonosa a pénztárba jelentős saját tőkét visz be, amivel szintén helytáll, ha arra szükség lenne. A működési költség maximalizálásával pedig a kormány indoklása szerint azt a gyakorlatot akarják megszüntetni, hogy a pénztárak ilyen módon vigyenek ki profitot az elvileg nonprofit pénztárakból.

A köztársasági elnök alkotmányos aggálya abból adódik, hogy a pénztárak átalakulása során a tagok elveszítenék jelenlegi tulajdonosi státuszukat. Az államfő úgy érvel, a tulajdon csak akkor korlátozható alkotmányosan, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel. Sólyom László szerint a magánnyugdíjrendszer hosszú távú fenntartása ilyen közérdek, de az érintetteknek az alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, hogy a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket. A törvény azonban ezt a lehetőséget nem biztosítja, így sérül a tulajdonhoz való, az Alkotmány által védett jog.

Az alkotmányossági aggályokat felvetők másik érve, hogy a tulajdonosi státusz elvesztésével megszűnne a pénztár működésének tagok általi ellenőrzési lehetősége. A kormány szerint viszont sok ezer vagy több százezer ember ténylegesen képtelen gyakorolni tulajdonosi jogait (jelenleg 3 millió ember tagja a magánnyugdíjpénztáraknak), a kasszák így a vezetés kezében, ellenőrizetlenül működnek.

Másképp, de szintén a kontroll megszűnését látja az átalakítás veszélyének Matits Ágnes független szakértő. Szerinte a kicsik eltűnése indokolatlanul csökkenti a versenyt, és ezzel elvész a nagyok teljesítményének ellenőrzési lehetősége. A szakértő kiszámolta: tíz év alatt harminc százalék volt a hozamkülönbség a második legjobb és második legrosszabb pénztár között, és a legjobbak között nincs nagy banki és biztosítói hátterű. Nem ért ezzel egyet Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Szerinte más számítási módszerrel kimutatható, hogy a hozamok terén a nagy pénztárak egyáltalán nem maradnak el lényegesen a független pénztáraktól, sőt, a bruttó hozamokban még meg is előzik őket.

 

A legtöbb támadás - és félreértés - az új törvény kapcsán a megtakarítások örökölhetősége kapcsán érte a jogalkotót. A magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetésekor a legjobb reklámfogás ugyanis az volt, hogy a megtakarítás örökölhető. Ez a valóságban csak meghatározott esetekben volt igaz, és e tekintetben nem történt változás - figyelmeztet Holtzer Péter, a Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal elnöke. Ha a felhalmozási időszakban hal meg valaki, az addig a számláján összegyűlt összeg továbbra is örökölhető. Ha viszont a nyugdíjszolgáltatás megnyílása után hal meg - akár egy nappal is -, akkor nincs szó öröklésről - mondja Holtzer.

Kétségtelenül szűkült a módosítással annak a lehetősége, hogy a pénztártagok egy összegben jussanak hozzá megtakarításaikhoz. Választani ezt mostantól már nem lehet, hanem automatikusan bekövetkezik, ha nagyon kevés vagy nagyon sok pénz gyűlt össze. A nagyon kevés pénz esetén ugyanis értelmetlen lenne az élethosszig tartó feldarabolás. A csúcsnyugdíjasok esetében pedig azok számíthatnak egyösszegű kifizetésre, akiknek a magán-nyugdíjjáradék és a társadalombiztosítási nyugellátás havi összege a minimálbér hatszorosát meghaladná, vagy ha a tb-nyugellátás meghaladná a minimálbér négyszeresét, esetleg ha a magánnyugdíj-járadék több, mint a minimálbér másfélszerese. A többieknek viszont marad a járadék formájában juttatott havi apanázs, amelyen belül a magánnyugdíjjáradék arányát fokozatosan emelné a kormány.

________________________________________ MIT KAPNAK A JÖVŐ NYUGDÍJASAI?

A járadékszolgáltatási jogosultság elérésekor a biztosítottak választhatják az inflációkövetésen alapuló járadékmegállapítást. Ez az inflációindexált járadék, ami azt jelenti, hogy magán-nyugdíjpénztári rendszerből kapott ellátásuk folyamatosan megőrzi reálértékét. Ezenkívül lehetőség van nagyobb kockázatok vállalására is, amit a garantált összegű járadék megállapítása jelent. A járadékosok továbbá azt is megválaszthatják, hogy csak saját maguk részére, vagy két életre (személyre) szóló járadékot kérnek. Ez utóbbi esetben a járadékos halála után egy közvetlen hozzátartozó - az özvegyi nyugdíjhoz hasonlóan - kaphatja járadékának legfeljebb harminc százalékát. A járadékszolgáltatás során a férfiak és a nők egyenlő életjáradékot kapnak, és a járadék nominális értéke nem csökkenhet. Ha a biztosított nincs megelégedve a piaci szolgáltatók kínálataival, akkor az állami, úgynevezett kijelölt járadékszolgáltató inflációkövető ellátását veheti igénybe.

________________________________________ KI JÁR JÓL?

Az élénk vitákat és az alkotmányossági aggályokat is figyelembe véve jogosan vetődik fel az emberekben a kérdés: vajon egy ekkora horderejű, a nyugdíjrendszert gyökeresen megváltoztató döntést miért ilyen villámgyorsasággal hozott tető alá a kormány? Szakmai vélekedések szerint a pénztárak átalakításával elsősorban a nagyobb bankok és biztosítók járnak jól, hiszen akár olcsón felvásárolhatják a kisebb pénztárakat, vagy magukba olvaszthatják azok tagságát. A megszűnésre kényszerített kis pénztárak tagjai pedig szintén új ügyfelei lehetnek a nagyoknak. A kormány ráadásul a törvényt előkészítő szakmai egyeztetések során érdemben igazán csak a nagyokkal egyeztetett: a kis pénztárakkal már csak az előterjesztendő törvényszöveget ismertették.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.