közérdekű ! ? : "Ide a lakásod" - kinek áll érdekében kitenni a bajba jutott lakáshitelest? |
"Ide a lakásod" - kinek áll érdekében kitenni a bajba jutott lakáshitelest?
2009.09.14. 05:20

Sokan összemossák a bankokat és a pénzügyi vállalkozásokat, ám utóbbiak azok, akik bárkinek adnak hitelt, de csak opciós szerződés keretében. Azaz ha valaki két hónapon át nem fizeti a törlesztőrészletét, áron alul oda kell adnia ingatlanját. A tapasztalatok szerint a kereskedelmi bankok mára eljutottak odáig, hogy együttműködjenek ügyfeleikkel.
Néhány hónapja kavart botrányt az, hogy egy családot egyik percről a másikra kilakoltattak, a gyerekek bútorait pedig elégették, mert a szülők nem tudták fizetni hitelük törlesztőrészletét. A hír után többen tízezres kilakoltatásokat emlegettek, a sajtó, a politikusok és civil szervezetek pedig a bankokat hibáztatták.
A tények és az adatok azonban mást mutatnak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke badarságnak nevezte ezt a felvetést; mint mondta, tavaly 236 kilakoltatás volt. Igaz, ezek törvényes bírói úton történtek, arról azonban nincs adat, hogy hány családot tettek ki kvázi törvénytelenül az utcára, mert bedőlt a hitelük.
Miért ne írjunk alá opciós szerződést?
A gyakorlat szerint azonban mindezeket nem a nagy hazai bankok rendelik el, hanem a pénzügyi vállalkozások, amelyek újsághirdetésben kínálnak BAR- listásoknak, alacsony jövedelműeknek hitelt, azaz olyanoknak, akiknek a kereskedelmi bankok nem nyújtanak hitelt.
Erre utal az is, hogy a pénzügyi vállalkozások vételi opciót tartalmazó szerződést íratnak alá az úgynevezett adóssal, ami azt jelenti, hogy ha felmondják a szerződést, akkor a hitelező cégnek joga van megvásárolni a lakást. Ezek a vállalkozások általában a nemfizetéstől számított 60 nap után teszik rá a kezüket a lakásokra, áron alul.
Vegyünk egy példát: egy 15 millió forintot érő lakásra a pénzügyi vállalkozó adott 8 millió forintos hitelt, a szerződésben pedig 10 millió forintos vételi opciót írtak. Tegyük fel, hogy az adós két hónapon keresztül nem tud fizetni, ezért a hitelező a 61. napon felmondja a szerződést. Ezek után él elővásárlási jogával, 10 millió forintért megveszi a 15 millió forintos ingatlant, illetve visszafizeti a hitel megmaradt részét. Az adósnak pedig el kell hagynia a lakását.
Sok esetben azonban a cégek a kilakoltatással sem törődnek, áron alul értékesítik a lakást, így pedig már az új tulajdonosnak kell valahogy kitennie a régi tulajdonosokat.
Mi kell a banknak?
"A végrehajtások 90 százalékát nem a bankok kezdeményezik, hanem pénzügyi vállalkozók, vagy adótartozás miatt az APEH. A kereskedelmi bankok által indított végrehajtások is csak ritkán végződnek kilakoltatással" - mondta a Hírszerzőnek Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. A klasszikus kereskedelmi bankoknak ugyanis nem a lakás megszerzése a céljuk, hanem hogy az adós sokáig tudja fizetni a hitelét.
Amikor a bank nem ad hitelt: jó ez a megoldás?
(Fotó: Magócsi Márton)
A bankokkal kötött szerződésben nem szerepel vételi opció, hanem az egy jelzálogon alapuló szerződés. A kereskedelmi bankok általában 90 napos nemfizetés esetén mondják fel a szerződést, már ha ezt teszik, hiszen nekik az az üzlet, ha az adós évekig tudja törleszteni a hitelét. Amennyiben mégis felbontja a szerződést, akkor a követelést eladja egy faktoring cégnek. Ezek a cégek és a bankok azonban nem vehetik el a lakást csak bírósági úton keresztül.
"És ez a normális. Azt mindenképpen tisztázni kell, hogy azok, akik különböző pszichikai eszközökkel - naponta becsöngetnek, figyelik őket - tesznek ki családokat a házukból, azok nem a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tagjai" - hangsúlyozta Krejniker Miklós, a kamara elnöke. Szerinte az egyetlen megoldás az lenne, ha a Ptk.-ban megtiltanák, hogy a bankok, pénzintézetek, pénzügyi vállalkozók maguk értékesíthessék az ingatlanokat. "Csak a bíróságon keresztül lehessen ezt megtenni, mert akkor kontrollálni lehet ezt" - tette hozzá.
"Azok a kilakoltatások, amelyek a híradásokban is megjelennek, csak a jéghegy csúcsai. Még messze nem tartunk ott, hogy több tízezren kerüljenek az utcára" - mondta a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének vezetője. Lénárd Mariann tapasztalata szerint is különbséget kell tenni a bankok és a pénzügyi szolgáltatók között. Utóbbi cégek azok, akik kiteszik a lakásból a bajba jutott adóst , a kereskedelmi bankok most már inkább segíteni akarnak ügyfeleiken.
"A válság kirobbanásakor a bankok valóban nem úgy álltak az ügyfelekhez, hogy segítsenek. De mára rájöttek, közös érdekük, hogy megállapodjanak az adóssal akár a törlesztőrészlet csökkentésében, moratóriumban vagy a futamidő kitolásában" - magyarázta Lénárd. Mint mondta, a pénzügyi vállalkozók azonban nyíltan a lakást akarják megszerezni, nem egyezkednek.
90 napig várnak
Gyors körképünkből is ez derült ki, a nagy kereskedelmi bankok csak legvégső esetben kérnek végrehajtást és kilakoltatást. Az Erste banknál a Hírszerzővel azt tudatták, hogy a pénzintézet nem foglalkozik lakások elárverezésével, a bank célja az, hogy az ügyféllel közösen minden esetben megtalálja a mindkét fél számára megfelelő megoldást. Az intézetnél hétféle konstrukció közül választhat az az adós, akinek a válság óta megemelkedett a törlesztőrészlete.
A K and H-nál bár a válság előtti állapothoz képest megnövekedett a késedelmes hitelek aránya, a 150 ezer ingatlanfedezetű hitelből mindössze 600 esetben bontották fel a szerződést, kilakoltatás viszont egyetlen esetben sem történt. Kérdésünkre elmondták, hogy először megpróbálnak megegyezni valamilyen konstrukcióban a bajba jutott adóssal, és ha ez nem sikerül, akkor bontják fel a szerződést. Ezek után követeléskezelő partnereket is bevonnak, majd ha ez sem segít, akkor faktoring cégek részére, pályázat útján értékesítik a követelést.
A CIB Bank 2008 augusztusában állította le az ingatlanhitel-szerződések felmondásának folyamatát, néhány hete azonban újraindult, de tavaly augusztus óta mindösszesen 44 szerződést mondtak fel.
Mint kérdéseinkre elmondták, a válság kirobbanása óta egyetlen esetben történt ingatlan-birtokbavétel, ám senki sem lakott ott. A bank üzletpolitikája szerint a 90 napot meghaladó késedelem esetén mond fel szerződést, de mint mondták, "ez csak nagyon kevés esetben fordult elő és csak akkor, ha az ügyfél nem mutatkozik együttműködőnek, illetve a hitel fizetésének visszaállítására semmilyen reális lehetőség nem mutatkozik".
Az UniCredit Banknál sem lakoltattak ki senkit, a bajba jutott adósoknak különböző hitelkönnyítő konstrukciókat kínálnak.
A Raiffeisen Bank viszont üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy a válság kirobbanása óta hány végrehajtást és kilakoltatást hajtott végre.
Még előttünk egy krach
Lénárd szerint egyébként nem a kilakoltatás okozza a legnagyobb gondot, hanem a megemelkedett törlesztőrészlet . Mint mondta, a munkájukat elvesztetteknek az állam dobott valamiféle mentőövet . "A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek még megvan a munkájuk, ám a fizetésükből nehezen tudják törleszteni a lakáshitelüket" - mondta. Prognózisuk szerint egyébként szeptember végén, október elején várható még egy nagy bedőlés. A hitelesek ugyanis szembesülnek majd a megemelkedett rezsivel, illetve a beiskoláztatás költségeivel.
A cikk megírásában Máriás Leonárd közreműködött.
forrás : hirszerzo.hu
|