A hazai privatizáció immár hivatalosan is aligha nevezhető sikersztorinak: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) büntetőeljárást indított a Bábolnai Élelmiszeripari Rt., a Mol Rt., a Földhitel és Jelzálogbank (FHB), valamint a Lóversenyfogadást Szervező Kft. privatizációjával kapcsolatban.

A nyomozás az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult, melyek szerint a most vizsgált ügyek 2004 és 2007 között legalább 15 milliárd forint kárt okoztak az államnak. A nyomozás hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt indult, ismeretlen tettes ellen, vagyis nincs gyanúsított.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), amennyiben lehetséges, kerülné az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV Zrt.) működésének minősítését, tekintettel arra, hogy a megszűnt szervezet az MNV Zrt. jogelődje - közölte lapunkkal a MNV Zrt. szóvivője. Száraz Gábor hangsúlyozta, annak érdekében, hogy tiszta kép alakuljon ki, maximálisan együtt fognak működni a hatóságokkal és betekintést nyújtanak a szükséges dokumentumokba.

> HOGYAN LETT AZ ÁPV-BŐL MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ?<

Az Országgyűlés 2007. szeptember elején fogadta el az állami vagyonról szóló úgynevezett vagyontörvényt, ami 2007 végéig nem szüntette meg az ÁPV Zrt. szervezeti önállóságát, miközben 2007. október 17-étől már az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) irányította a Társaság működését, ami az MNV Zrt. ügyvezető szerve.

A vagyontörvény előírásai 2007. szeptember 25-én, illetve egyes szakaszai 2008. január 1-jén léptek hatályba. Az állami vagyonnal kapcsolatos különböző feladatokat ellátó ÁPV Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalap (NFA) 2007. december 31-én megszűnt, jogai és kötelezettségei ettől az időponttól a 2007. október 16-án megalapított új szervezetre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re (MNV Zrt.) szálltak.

Az számvevőszék szerint az ÁPV Zrt. működése a vagyontörvény hatályba lépése után nem volt átlátható. A vagyonkezelés átszervezése csak részeredményeket hozott, ugyanakkor a törvény és az átszervezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása nem volt megfelelően előkészítve.

Nem volt felhőtlen az ÁSZ és az ÁPV viszonya

A nyomozást kiváltó számvevőszéki jelentés kapcsán az MNV Zrt. szóvivője elmondta: a jelentés publikálásakor elküldték szakmai észrevételeiket az ÁSZ-nak és tájékoztatták együttműködési hajlandóságukról. Nem titok egyébként, hogy a számvevőszék és az ÁPV Zrt. menedzsmentje között nem volt felhőtlen a viszony - jegyezte meg a szóvivő.

Az ÁSZ jelentéséből kiolvasható, a két intézmény viszonya nemcsak úgy általában véve volt borús, az egyik fő probléma éppen az volt, hogy az ÁSZ konkrét javaslatai süket fülekre találtak az ÁPV Zrt.-nél. Például a Bábolna Zrt. működését az ÁSZ 1995 óta figyelemmel kísérte és 2007-ig kilenc jelentésben hívta fel a figyelmet a gazdálkodásban és a privatizációs koncepciókban található ellentmondásokra.

Ezek alapján több ajánlást is megfogalmazott a tulajdonosnak, illetve a részvényesi jogok gyakorlójának, ami az ÁPV Zrt. volt abban az időben. Az ajánlások azonban csak részben, a több alkalommal is kezdeményezett személyi felelősségre vonások pedig soha sem valósultak meg.

Hogyan párolgott el a Bábolna?

Egy cég akkor kezd vagyonfelélésbe, amikor a működéséből nem képes már finanszírozni magát, ezért bizonyos vagyonelemei értékesítésével igyekszik biztosítani a talponmaradását. Ezt az értékesítést a vállalatok szabályzatában rögzített korlát szerint bizonyos összeghatáron belül a menedzsment hajthatja végre, egy nagyobb összeghatáron túli értékesítéshez azonban már a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

Ez a tűz a Bábolna egyik üzemegységét pusztította el, a "vagyonkezelés" az egész vállalatot
(Fotó: MTI)

Kérdésünkre, hogy a Bábolna vagyonfelélése idején mekkora volt az összeghatár, melyhez a tulajdonos hozzájárulása volt szükséges, az MNV Zrt. szóvivője tartózkodott az ÁPV működésének előzetes, a nyomozás eredményeit megelőző minősítésétől.

Az Állami Számvevőszék tízmilliárdos nagyságrendben tárt fel indokolatlan vagyonvesztést Bábolnán, amit az ÁPV Rt. nem akadályozott meg. Podonyi László az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettese szerint a Bábolna Zrt. esetében a tulajdonos utólag vett tudomásul olyan intézkedéseket, amit ha megelőzően nem engedélyez, akkor nem lett volna több tízmilliárd forintos kár a Bábolnánál.

A számvevőszék jelentése megállapítja: a veszteségminimalizáló és a privatizációt megalapozó intézkedéseket követően - ami többnyire azt jelentette, hogy az állam vagy egy állami intézmény elengedte a csőd felé tartó vállalat több tízmilliárdos adótartozását vagy hiteleit -, folytatódott a Bábolna Zrt. gazdálkodásának hanyatlása, a vagyonfelélés felgyorsult, a társaság megmaradt részeinek erkölcsi leértékelődése folytatódott. Mindezek azonban a vállalat fő tulajdonosa, az ÁPV Zrt. értékelése szerint úgy mentek végbe, hogy személyi felelősség senkit nem terhel.

A számonkérés hiánya, a piaci változásra nem megfelelően reagáló, egymásnak ellentmondó tulajdonosi és menedzsmenti intézkedések oda vezetettek, hogy felszámolási eljárásban szűnik meg a magyar mezőgazdaság vezetőjének tartott, valamikor jelentős nemzeti vagyont megtestesítő vállalatcsoport tevékenysége. A hátrahagyott tulajdonosi kölcsönök és bankhitelek nem térülhetnek meg, és emiatt újabb nagy összegű kiadás terheli majd a költségvetést - áll az ÁSZ jelentésében.

Idétlen és gyanús eladások: FHB, Mol, Lóversenyfogadást Szervező Kft.

2007-ben a MALÉV Zrt. mellett az FHB Nyrt. részvényeinek értékesítése volt a legnagyobb tétel. Az ÁPV Rt. 2007-ben úgy adta el a Földhitel és Jelzálog Bank (FHB) részvénycsomagját, hogy az államnak végleg le kellett mondania a tulajdonosi jogairól, és ma nem állapítható meg a pénzintézet valódi tulajdonosi köre - állapítja meg a számvevőszék.

Az ÁSZ az FHB értékesítését a korábbi bankprivatizációkhoz képest sikeresnek tartotta, de kifogásolta, hogy nem készült átfogó felmérés a bank jövőbeni szerepére. Nehezményezte emellett, hogy a gyorsított részvényértékesítést végző tanácsadó kiválasztása és a tranzakció nem volt átlátható, illetve a részvényvásárlás során az ÁPV Zrt. nem érvényesítette teljes körűen az érdekeit (erről bővebben itt olvashat).

Az ÁSZ elfogadhatatlannak tartja a Mol eladásakor felmerült csaknem 400 millió forintos közreműködői díjat is, főleg azért, mert ezért a pénzért több cég részben ugyanazt a munkát végezte el. Kifogásolják a számvevők a Lóversenyfogadást Szervező Kft. privatizációját is, mert indokolatlannak tartják az eladás előtti 900 millió forintos tőkeemelést.

forrás : (Forrás: ÁSZ, MTI, m1)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.