Nem volt benne biztos az Európai Unió, hogy mennyire számíthat a magyar kormányra a Nabucco gázvezeték építésénél, a Gyurcsány-kormány taktikázása elbizonytalanította az uniós diplomatákat - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokból. A Nabuccót álomnak nevező Gyurcsány Ferenc látványos közép-ázsiai gázkörúttal akarta bizonyítani, hogy a közös európai terv támogatója, de ezt az akciót is feltűnösködésnek látták Brüsszelben, aminek nem volt túl jó visszhangja.
 

Oszsza meg másokkal is

 

A Nabucco-projektben érintettek (potenciális kitermelő- és tranzitországok) képviselői számára rendezett, 2009. január végi budapesti Nabucco-tanácskozástól való távolmaradását fontolgatta az uniós energiaügyi biztos, Andris Piebalgs, és más uniós tisztségviselőknek is azt tanácsolta, ne menjenek el a csúcsra - állítja egy, az európai uniós amerikai követségen íródott, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai távirat. A 2009. január 12-én íródott, az Európai Bizottsághoz közel álló forrásra hivatkozó távirat szerint Piebalgs attól tartott, hogy a csúcs a magyar belpolitikai csatározások áldozata lesz.

A Nabucco gázvezeték Közép-Ázsiából szállítana földgázt Európába Törökországon keresztül, jelentősége az orosz forrásoktól való függőség csökkentése lehetne. Oroszország saját tervével, az elmúlt években megbízhatatlan tranzitországnak bizonyuló Ukrajnát ugyancsak elkerülő Déli Áramlat támogatásához próbálja megnyerni az európai országokat a Nabuccóval szemben.

Elégedetlenek voltak a magyarok
 

Gyurcsány Ferenc a budapesti Nabucco-csúcson

Egy asztanai (Kazaszhtán) távirat is megerősíti, hogy a csúcs megszervezése nem ment simán. Az irat idézi Balla János asztanai magyar nagykövetet, aki arra panaszkodik, hogy egy héttel az esemény előtt még mindig nem tudta, ki képviseli majd a magyar fővárosban Kazahsztánt. Balla azt mondta, erős a gyanúja, hogy az oroszok gyakorolnak nyomást a kazahokra, hogy ne vegyenek részt a csúcson. A kazah energiaügyi miniszter helyettese végül jelen volt, de nem szólalt fel.

A brüsszeli távirat szerint Magyarország Nabucco-nagykövete, Bayer Mihály úgy vélte, Jozias van Aartsen, az Európai Bizottság Nabucco-ügyi koordinátora, illetve az ő stábja terjesztheti a Nabucco-csúcs körüli magyarországi politikai megosztottságról szóló "városi legendát". Az azonban nem derült ki a táviratból, hogy milyen érdeke fűződhetett ehhez a volt holland külügyminiszternek, bár a beszámoló megjegyezte, hogy a magyar politikusok régóta kritizálták Van Aartsen teljesítményét, és egyre elégedetlenebbek Piebalgsszal is.

Az amerikaiak többet tudtak a magyarokról, mint az EU

A budapesti amerikai nagykövetség egy nappal később reagált a brüsszeli információra, egy April H. Foley akkori nagykövet által aláírt jelentésben határozottan kijelentve, hogy az EU értesülései tévesek. "A találkozó széles, többpárti támogatást élvez Magyarországon" - olvasható a beszámolóban, az állítás alátámasztására idézték Németh Zsoltot, a parlament külügyi bizottságának akkori ellenzéki (fideszes) elnökét. A 2009-es csúcstalálkozót Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte, és az ellenzék valóban támogatta.

Foley azt is írta, reméli, hogy az amerikai külügyminisztérium segíteni fog a félreértés eloszlatásában, és sürgette, hogy minél előbb szülessen döntés a tanácskozáson való amerikai részvételről. Nem tudni, hogy e jelzés hatására-e, de tény, hogy Andris Piebalgs végül ott volt, és fel is szólalt a találkozón.

Kóka csalódott az EU hozzáállásában

Kóka János akkori magyar gazdasági miniszter egy 2007. novemberi távirat tanúsága szerint azt mondta Foleynak, hogy az EU Nabbuco-ügyben tanúsított hozzáállása nagyon csalódást keltő, és feltette a kérdést: "Mit tett az Európai Bizottság a Nabucco felgyorsításáért?" Kóka különösen Van Aartsent bírálta, amiért az hívása ellenére nem csatlakozott a magyar kormánydelegáció nem sokkal korábbi, Türkmenisztánt és Azerbajdzsánt is érintő útjához.

Ez azonban nemcsak az EU hibája, a magyar kormány szigetelte el magát egy szerencsétlen nyilatkozattal. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2007 márciusában az International Herald Tribune-nak nyilatkozva "álomnak" nevezte a Nabuccót - mondván, Magyarországnak nem álmokra, hanem projektekre van szüksége -, és gyakran találkozott Vlagyimir Putyin akkori orosz elnökkel, mostani miniszterelnökkel. Csak később adta egyértelmű jeleit annak, hogy a versengő vezetéktervek közül a Nabuccót tekinti prioritásnak.

Gyurcsány bizonyítani próbált

A 2008-as iratokban számos nyoma van annak, hogy a Gyurcsány-kormány megingott hitelességének helyreállításán dolgozott. Banai Károly, Gyurcsány Ferenc külügyi tanácsadója nem is titkolta az amerikai nagykövettel folytatott beszélgetései során, hogy a kormányfő 2008. júliusi közép-ázsiai, Nabucco-ügyben tett körútjával azt akarták demonstrálni, hogy a magyar kormány nemcsak beszél a vezetékről, hanem tesz is érte. A látogatás remélhetőleg "önmagáért beszél majd" - mondta Banai. Az egyik távirat idézte még Akóts Klárát, Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök egykori külügyi tanácsadóját, akit Gyurcsány "közeli barátjának" nevezett az irat. Akóts eszerint azt mondta, kormánykörökben bíznak benne, hogy "Washington észreveszi, a miniszterelnök milyen messzire elmegy a gázforrások felderítése érdekében".

A washingtoni reakcióról nincs információ, de egy másik táviratból kiderül, hogy az EU-ban nagyon rossz visszhangja volt az útnak, "feltűnősködésnek" tekintették. Az időzítését (pár nappal az után volt, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök ott járt a régióban, és nagyszabású gázvásárlási megállapodásokról tárgyalt) még az MSZP-s Szabó Vilmos, a parlament külügyi bizottságának akkori alelnöke is rossznak nevezte egy Foleyval folytatott bizalmas beszélgetésben, és megjegyezte a távirat szerint azt is, hogy ez egy újabb olyan lépés volt, amiről nem lehetett lebeszélni Gyurcsányt.

Az amerikaiak szerint átláthatatlanok a kabinet szándékai

2008 októberében, a globális pénzügyi válság kirobbanása után a budapesti követségről azt írták az amerikai külügyminisztériumnak, félő, hogy Magyarország finanszírozási gondjai esetleg arra indítják a kormányt, hogy Oroszországtól kérjen pénzügyi segítséget. A távirat szerint az amerikai diplomatákat aggasztotta az is, hogy a kormány véglegesíti a Déli Áramlatról szóló szerződést. Az amerikaiak átláthatatlannak nevezték a magyar kabinet szándékait. "Bármit is tesznek, előlünk és a közvélemény elől is eltitkolják" - állapította meg az egyik beszámoló, megemlítve, hogy Gyurcsány még saját külügyi tanácsadóját sem avatta be a Déli Áramlattal kapcsolatos pontos kormányzati tervekbe. Banai Károly arra panaszkodott, hogy nincs teljesen tisztában azzal, "a kormány más tagjai mit csinálnak" ebben az ügyben.

Banai ugyanakkor azt elárulta Foleynak, hogy bármelyik pillanatban megszülethet a végső magyar kötelezettségvállalás a Déli Áramlat-projektben (a keretszerződést a kormány már 2008 elején aláírta a Gazprommal, de a finanszírozási megállapodást csak 2009 márciusában kötötte meg a Magyar Fejlesztési Bank). Banai a távirat szerint azt is megjegyezte, Magyarország álláspontja a Déli Áramlat kérdésében "szorosan összefügg azzal, hogy hatalmon marad-e Gyurcsány".

forrás és szerző : origo.hu / Galambos Péter


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.