Magyarország ugyanott marad, ahol eddig volt az új alaptörvénnyel is Tölgyessy Péter szerint, de a jelenlegi alkotmányos berendezkedés egyik létrehozója számos kockázatot is lát a hétfőn megszavazott alkotmányban. Az egykori SZDSZ-elnök és fideszes képviselő szerint veszélybe kerül a kormányzás és "kilépünk abból a világból, ami a Nyugatot sikeressé tette".
 

Oszsza meg másokkal is

"Fontos nap a mai. Azoknak, akik szeretik Orbán Viktort, és hisznek neki, azoknak nagyon nagy ünnep van ma: Magyarország feltámadásának napja" - mondta a nem sokkal korábban megszavazott új alaptörvényről hétfő este Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke, a Fidesz korábbi képviselője. Előadását mintegy száz érdeklődő hallgatta az OSA Archívum aulájában, köztük Demszky Gábor korábbi főpolgármester, több korábbi szabaddemokrata képviselő.

"Az ország másik fele meg gyásznapra gondol, a nagypénteki Golgota-járásra" - tette hozzá azonnal a jelenleg még hatályos alkotmány megalkotásában fontos szerepet játszó Tölgyessy, aki szándéka szerint egyik oldalhoz sem akart csatlakozni, hanem elemzést kívánt adni arról, hogy miért vált ki ilyen ellentétes érzelmeket egy parlamenti döntés, és megválaszolni a "hogyan jutottunk idáig?" kérdést.
 

 

Rövidtávon viszonylag egyszerű a válasz - mondta Tölgyessy, aki szerint a kétharmados kormánytöbbség nagy hatalmat adott, de kényszerpályára is vitte az országot, amiről már lehetetlen volt leszállni. A nyolc évig a Fidesz-frakcióban ülő jogász-elemző szerint Orbán Viktor miniszterelnök már 1998-ban is nagy változásokat hirdetett, és nagyon nehéz lett volna megmagyaráznia a saját híveinek, miért nem alkotmányoz.

"Nem politikai hiba történt"

Tölgyessy szerint az is világos volt már az első percben, hogy Orbán nem köthetett semmiféle kompromisszumot, hiszen akkor nem jöhetett volna létre új alkotmány. "A politika dinamikája" ugyanakkor azt is megkívánta, hogy ilyen helyzetben az ellenzék ne is akarjon alkotmányozni. "Nem politikai hiba történt, hogy a Fidesz nem tudta bevonni az ellenzéket az alkotmányozásba, mert ez lényegében lehetetlen volt" - mondta az ellenzéki pártok távolmaradásáról (illetve a Jobbik előre bejelentett nem szavazatáról) Tölgyessy.

"Magyarország szilárdan ugyanott marad holnap is, ahol tegnap volt" - mondta a máris diktatúrát kiáltó hangokról Tölgyessy, aki szerint "minden temetői hangulat ellenére" Magyarország jogállam marad. Egyrészt az, hogy a nyugati szövetségi rendszer tagjai vagyunk, sok mindent kikényszerít például az emberi jogok terén, másrészt "a kormánytöbbségben nem volt különösebb alkotmányozó fantázia" - magyarázta az egykori politikus, aki szerint az alaptörvény szövegében 80 százalékban az 1989-es alaptörvény köszön vissza.

Ennek ellenére Tölgyessy úgy véli, rengeteg - mintegy kétszáz - vitatható pont van az alaptörvényben, és van köztük néhány nagyon komolyan problémás is. Ilyennek nevezte például, hogy az alaptörvény preambulumában rögzítik: 1944-ben megszakadt a jogfolytonosság. Ezzel Tölgyessy értelmezésében egyrészt törvényben akarják saját szempontjaik szerint kodifikálni az egyébként sokféleképpen értelmezett történelmet, másrészt pedig elhárítják a felelősséget mindenért, ami 1944 és 1990 közt történt.

"Kilépünk abból a világból"

A preambulum emellett - Tölgyessy szerint - egy archaikus kollektivista világképet rögzít, amely alapján teljesen újra kell majd értelmezni az alapjogok rendszerét. Az 1989-ben kidolgozott, majd Sólyom László vezetésével az Alkotmánybíróság által kibontott rendszer az egyén jogain alapult, most viszont a kollektívum, a közösség és annak érdeke válik erősebbé. Ezzel Tölgyessy szerint "kilépünk abból a világból, ami a Nyugatot sikeressé tette".
 

Demszky Gábor és Béki Gabriella korábbi SZDSZ-es képviselő
 

Az egész alaptörvényt áthatja Tölgyessy szerint az a gondolat, hogy ez csak egy része a szabályozásnak, hiszen ez után jönnek még a sarkalatos törvények. A szöveg mintegy harminc témát jelöl meg, amelyekben kétharmados törvényt kell alkotni, és némelyiknél egyáltalán semmilyen eligazítást nem ad, hogy minek kell benne szerepelni. "Láttunk már karón varjút" - mondta Tölgyessy, aki szerint hasonló volt a helyzet a médiatörvénnyel: az alkotmányban szerepelt egy szép deklaráció, majd jött a kétharmados törvény, ami ezt lerontotta.

Az 1990-es rendezés még úgy képzelte, hogy az alapintézményekről szóljanak a kétharmados törvények - emlékezett Tölgyessy -, a többit a mindenkori kormánytöbbség felelőssége lett volna. Most viszont bekerült az alaptörvénybe például az is, hogy nincs kötelező magánnyugdíjpénztár, hogy a forint a fizetőeszköz, de a nyugdíjrendszer alapja vagy a gyerekek után járó adókedvezmény is. "Egyszerűen lehetetlenné válik a választói akarat alapján való kormányzás" - mondta Tölgyessy.

Hatalmas jelentősége és tragikus következménye lehet Tölgyessy szerint a határon túli magyarok szavazati jogának. A jelenlegi alkotmány egyik megalkotója azt mondta, kevés rosszabbat tud elképzelni, minthogy a magyarországiak megválasztanak egy pártot, de a határon túli szavazatokkal mégis egy másik nyer. "Ez a lehető legbiztosabb módja, hogy megbomoljon a szolidaritás az itteniek és az ottaniak közt" - mondta.

"Tipikus szocialista gondolat"

Orbán Viktor az egykori fideszes képviselő szerint nem intézményekben bízik, hanem személyekben gondolkodik. Azt szeretné, ha hosszú ideig a hozzá személyesen lojális emberek lennének pozícióban. Hasonló a célja Tölgyessy szerint az Alkotmánybíróság (Ab) létszámának megemelésével is. Az új alaptörvényben megerősített előzetes normakontroll pedig Tölgyessy szerint tipikus szocialista gondolat, hiszen azt várják, hogy az Ab segítsen a kormánynak, mondja meg előre, mi lesz alkotmányellenes.

Tölgyessy szerint az új alaptörvény miatt olyan helyzet fog előállni, ahol ugyan minden kerete megmarad a jogállamnak, de minden pozíciót a kormánytöbbség szállhat meg hosszú időre. Ez első látásra ugyan hallatlan nagy hatalomkoncentrációt, a pozíciók bebetonozását jelenti - mondta Tölgyessy, de szerinte az ilyen alkotmányok vannak leginkább kitéve annak a veszélynek, hogy erejüket veszítik.

"Az ország komoly társadalmi és gazdasági válsága ki fog terjedni a közjogi berendezkedésre is" - jósolta Tölgyessy, aki szerint 1989-ben és 1990-ben a politikai elitek mindegyike elfogadta az alkotmányt, nem igazán volt ellenzéke a rendszernek. Most ez gyökeresen megváltozik, hiszen az összes ellenzéki párt erőteljesen tagadja az alkotmányt. Eddig komoly politikai erő nem helyezte magát kívül a rendszeren, most viszont mindenki az alkotmány megváltoztatására fog törni - mondta.
 

Mintegy száz érdeklődő hallgatta Tölgyessy szavait
 

"A politikai szerencse pedig bármikor fordulhat" - mondta Tölgyessy, aki később, egy kérdésre válaszolva arról beszélt: 1994-ben, az MSZP-SZDSZ koalíció kétharmados győzelmekor látta a fideszeseket és MDF-eseket, akik "egymás vállán sírtak", hogy húsz évig fognak kormányozni a kommunisták, aztán 1998-van mégis nyert a Fidesz. Ráadásul, ha azt csináljak a parlamenti választási rendszerrel is, mint az önkormányzatival, a többségi elv felé tolják az arányosság rovására, akkor a hatalmi viszonyok egy pillanat alatt átbillenhetnek - mondta Tölgyessy.

Kádár és Matolcsy

"Az egész rendszer sorsa nagyrészt a magyar gazdaság alakulásán fog múlni" - jósolta Tölgyessy, aki szerint ugyanaz a helyzet, mint 1985-ben volt. Akkor Kádár János, az MSZMP főtitkára arról beszélt a Központi Bizottságnak, hogy jelentős életszínvonal-emelkedés nélkül el fog fogyni a rendszer legitimációja. Tölgyessy szerint a Kádár által emlegetett számokhoz tért vissza Matolcsy György gazdasági miniszter is, aki évi 4-6 százalékos GDP-növekedésről beszélt. Tölgyessy úgy fogalmazott: ennyire szükség is van a rendszer fenntartásához, hiszen például a magán-nyugdíjpénztári vagyon legfeljebb három év alatt el fog fogyni.

A rendszer gazdasági eredményekhez kötött legitimációja Tölgyessy szerint magyar sajátosság. Olyan országokban, ahol volt miért lelkesedni, volt célkitűzés, jóval stabilabb rendszerek jöttek létre a magyarnál jóval nagyobb visszaesés mellett is. Példaként Észtországot említette, ahol az 1990-es években volt, hogy hónapokig nem fizettek nyugdíjat vagy bért, az emberek mégsem sírták vissza a Szovjetuniót, örültek, hogy megszabadultak az oroszoktól és a szocializmustól.

Mi történik majd, ha nyer egy ellenzéki párt, de nem lesz kétharmados többsége? - kérdezte valaki Tölgyessytől, mire ő azt mondta: feszítő, szinte megoldhatatlan közjogi problémák fognak előállni, amelyeknek a feloldására olyan módszereket kell majd kieszelni, amelyeket ma még nem ismerünk. Példaként azt említette, hogy Görögországban volt olyan év, amikor három parlamenti választást tartottak, amíg sikerült stabil kormánytöbbséget összehozni.

forrás és szerző : origo.hu / Kovács Áron


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.