Százezres partraszállás
2011.10.07. 04:15

Akár százezernél is többen lehetnek a mai Kossuth téri szakszervezeti tüntetésen. Több száz szervezet jelezte ugyanis a részvételét a kormány munkavállaló- és demokráciaellenes intézkedései ellen tartott megmozdulásra, ami hétfőn félpályás útlezárásokkal folytatódik. A kormányszóvivői iroda közleményben reagált a csütörtökön kezdett, D-nap elnevezésű demonstráció-sorozatra. Jelezték, a kabinet nem tér el szándékától.
Oszsza meg másokkal is
Több, mint százezer résztvevőt várnak ma a Kossuth téri tüntetésre. A kormány munkavállaló- és demokráciaellenes intézkedései miatt indított demonstráció-sorozat, vagyis a D-nap csütörtökön kezdődött, a Lánchíd budai hídfőjénél akkor ezres tömeg gyűlt össze. Az ülősztrájkolók közül sokan estére és éjszakára is maradtak. Kónya Péter, a demonstráció egyik szervezője szerint azonban ez csak az előőrs volt, és "kellő létszámmal szálltak partra", de akcióban vannak, hogy szombaton a "főerők is megérkezzenek".
Ezzel arra utalt, hogy 1944-ben a normandiai partraszálláskor a főerők pár nappal később követték a légi deszantosokat.
A mai tüntetésre több mint száz szervezet jelezte részvételét - mondta Kónya hozzátéve, hogy több száz busszal érkeznek vidékről a tüntetők. A szakszervezetek egyebek mellett a méltányos és igazságos adórendszer visszaállítását, az új Munka törvénykönyvének elfogadását megelőző egyeztetést, valamint a szolgálati korengedményes és korkedvezményes nyugdíj visszaállítását követelik.
A demonstrálók még csütörtökön elvitték az erről szóló petíciót a Sándor palotába, ám azt Schmitt Pál köztársasági elnök helyett a jogi főosztály munkatársa vette át. Az államfő még nem válaszolt, a kormányszóvivői iroda viszont igen. Közleményben tudatták, hogy a kabinet elismeri minden munkavállaló, illetve szervezet alkotmányos jogát a sztrájkhoz, a tiltakozáshoz. "Mélységesen sajnálja" ugyanakkor, hogy egyes szakszervezeti vezetők nem az emberek érdekeit képviselik, hanem saját politikai ambícióikat helyezik előtérbe.
A kormány álláspontját is ismertették, ami "az ország megújításával, átalakításával, egy új Munka törvénykönyve megalkotásával, valamint a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjakkal kapcsolatban nem változott meg". Kijelentették, hogy az ezekkel kapcsolatos jogszabályalkotási folyamat nem áll le. Hozzátették azt is, a rendszerváltás óta soha ilyen széles körű konzultáció nem előzte meg a törvények előkészítését, mint most.
Kónya Péter minderre úgy reagált, jobb lenne, ha a kormány végre azzal foglalkozna, hogy mi a munkavállalók követelése, és nem azzal, hogy "ki milyen pecsenyét sütöget" - utalt a politikai ambíciókat emlegető kormányzati vádra.
Arról pedig lapunkban is többször írtunk, hogy a kabinetnek egyelőre nincs elképzelése, milyen területen foglalkoztatná például a munkába visszahívott rendvédelmieket és fogyatékkal élőket. Vannak olyan tervezetek, amelyek szerint állatgondozónak, takarítónak vagy kordonbontónak mehetnének, de a munkára önként jelentkezőket egyelőre elutasítják a szervezetek, rendőrkapitányságok azzal, hogy nincs státusz, és nincs pénz az alkalmazásukra.
A nyugdíjrendszer "önálló lábra állítása" is ellentmondásos. Lapunk információja szerint 20 százalékkal csökkentik az ellátásokat, majd az összeget 20 ezer forint alapnyugdíjjal egészítik ki. Ezzel kapcsolatban hiába kérdeztük a kormányszóvivői irodát, a mai napig nem kaptunk érdemi választ.
Fenyegetés árnyékában
Jöjjön el minden munkavállaló tüntetni, és hétfőn zavarják el a fenyegető főnököt - ezt válaszolta Kónya Péter arra, hogy sok dolgozót - akik készültek a mai demonstrációra - előzőleg megfenyegettek a munkahelyeken. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke, Fehér József beszélt arról lapunknak, hogy több megyéből jelezték: a polgármesterek azt mondták, "el lehet menni, de akkor hétfőn már nem kell bemenni dolgozni".
forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava
Az eredeti írás itt olvasható
|