Oszsza meg másokkal is

Nemcsak a nyilvánosság szorul azonban ki a bírói szervezet átalakításából; információink szerint a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) sem ismeri a készülő koncepciót. Eközben megkezdődött a helyezkedés; az új bírói igazgatási szervek vezetői posztjára sorra merülnek fel a kormánypártokhoz kötődő nevek.

Vége a bírói önkormányzásnak - ez az egyetlen dolog egyértelmű a Fidesznek az igazságszolgáltatás átalakítására irányuló, nyilvánosságra hozott terveiből. Több kormánypárti politikus is kiállt, döntéseket ismertetett a készülő jogszabályról, amely teljességgel felforgatja majd a bírósági szervezetet. Máig nem ismert azonban a bírák jogállásáról, valamint a bírósági szervezetről és igazgatásáról szóló törvény szöveges tervezete. Holott Lázár János Fidesz-frakcióvezető augusztus 29-én bejelentette: igazságszolgáltatás-ügyben két javaslatot terjesztenek a Ház elé. Az egyik azokat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza majd, amelyek a nyugdíjba vonuló bírák utódlásával kapcsolatosak - ez már a parlament előtt van. Az igazságszolgáltatás új rendszeréről szóló indítvány benyújtását pedig szeptember közepére ígérte Lázár.

A Fidesz frakcióvezetőjének és tagjainak szavahihetőségét ugyan példázhatja ez a késlekedés, ám az is biztos; a kormánypárt Hajdúszoboszlón döntött a bírósági szervezet kérdéseiben, és részletek is nyilvánosságra kerültek. Máig nem egyeztették azonban terveiket a Legfelsőbb Bírósággal (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal (OIT), sőt, lapunk információi szerint egyedül a Magyar Bírói Egyesület vezetősége "van beavatva" a részletekbe, miután több döntést az ő javaslatukkal indokolva szivárogtatott ki a kormánypárt.

Ismert az is, tavaly ősszel még Szájer József EP-képviselő vezetésével zajlott az igazságszolgáltatási reform tervezése a Fideszben, ám tavasszal már Áder Jánost kérte fel ennek koordinálására a kormányfő.

Nyilván ez sem véletlen, hiszen Szájer volt feleségének egyes feltételezések szerint komoly szerepet szán a miniszterelnök; Handó Tünde akár a főbírói székbe is beleülhet.

Hajdúszoboszlón a szintén EP-képviselő Áder által készített koncepcióra bólintottak rá a döntéshozók, így kiderült: biztosan megszűnik az OIT. A bírói kar képzésével, a bíróságok működési feltételeinek biztosításával, a bírói kinevezések előterjesztésével, a bírósági vezetők kinevezésével, valamint a bíróságok költségvetésének előkészítésével jövő januártól ismét a politika - jelen esetben a kétharmados kormánytöbbség - gyakorolhat teljes befolyást a szervezetre.

Az átalakulás értelmében a szervezet eddigi önkormányzatának helyébe lép az Országos Bírói Tanács (OBT), valamint az Országos Bírói Hivatal (OBH), az úgynevezett "bírósági minisztérium" . Utóbbi elnöke a jelenlegi megoldással ellentétben nem lesz azonos az LB (januártól a Kúria) elnökével, az OBH elnökét - csakúgy mint a Kúria vezetőjét - a parlament választja majd kétharmados többséggel 9 évre. A bíróságok pénzügyi és igazgatási ügyeivel foglalkozó OBH-nak a jelenlegi OIT-nél kevesebb jogköre lesz. Az új alaptörvénnyel létrejövő Kúria pedig alapvetően jogegységi feladatokat lát majd el, tehát az ítélkezés folyamatosságáért, egységességéért felel.

Az OBT létrehozását forrásunk a bírói önkormányzás fenntartásának látszataként értelmezte, tudtával ugyanis ez afféle "felügyelőbizottságként, ellenőrző testületként" működik majd, amelynek azonban érdemi jogosítványi nem lesznek; csak véleményezheti majd például az egyes döntéseket, az egyetértésére, hozzájárulására semmiben sem lesz szükség.

Lázár egyébként múlt héten a köztévében azt állította: az átalakítás célja a "gyorsabb, hatékonyabb" igazságszolgáltatás. Szerinte a majdani, világos szervezeti struktúra révén "a szakmai vezetést" a Kúria elnöke végzi majd, az "operatív vezetést" pedig az OBH, amely a bírókkal konzultálva fogja a szervezetet vezetni, újjászervezni. "Szeretnénk érdemi változásokat, hogy felgyorsuljon az ügymenet, átláthatóbb legyen az ítélkezés, kevesebb legyen a visszaélés, világos legyen az előmeneteli rendszer, javuljon a bérezésük" - fogalmazott a frakcióvezető, nem tudni, miféle visszaélésekre utalva.

Az összes intézkedés a bírói szervezet befolyásolhatóságára irányul - állítják Lázárral szemben lapunk forrásai. Több bíró szerint a hajdúszoboszlói bejelentések alapján a sarkalatos törvény nem teszi majd gyorsabbá az ítélkezést, ahogyan azt a kormánypártok most ígérik. Úgy vélték például, hogy a perek idejére hivatkozva tökéletesen abszurd egy minisztériumi háttérintézményhez, az OBH-hoz vinni a kinevezéseket, pályáztatásokat, hiszen ez utóbbiaknak semmi közük ahhoz, hogy van-e létszámhiány, vagy túlterheltség a szervezeten belül. Legalább 50 milliárd forintra, a fővárosban sokkal több bíróra és számos más intézkedésre lenne szükség a hatékonyság és a sebesség javításához.

A készülő jogszabály azonban - a kiszivárgott részletek alapján - ilyenekkel egyáltalán nem is foglalkozna. Többek szerint ugyanis míg az OIT létezése óta kívülről senki nem tudta befolyásolni az ítélkezést, a személyi döntések, a bírói előmenetel, valamint a szervezet költségvetésének kormányzati irányítás alá vonásával erre már minden lehetősége meglesz a kabinetnek. Így kiváltképp fontos; ki ül a főbírói, vagy épp a miniszteri rangot élvező OBH vezetői székbe.

Bukhat a nyugdíjszabály

Szinte bizonyosan ellentétes az uniós joggal, hogy jövőre valamennyi 62 évnél idősebb bírót nyugdíjazzák - írta a Népszabadság, a lap szerint ezt az Európai Bíróság egy napokban született ítélete is megerősíti. A bírók közötti életkor szerinti megkülönböztetés miatt 30 magyar bíró fordult közös beadványban az Alkotmánybírósághoz, amely azonban egyelőre nem hozott döntést. Eddig hetvenéves korukig dolgozhattak, ám az új alaptörvény szerint 2012-től rájuk is az általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozik majd, amely most még 62 esztendő, majd 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik.

Az Európai Bíróság múlt héten született ítélete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó uniós normákat a tagállamoknak be kell tartaniuk. Hazai bírósági források szerint ebből egyértelműen az következik, hogy a bírák életkor alapján történő megkülönböztetése is tilos. Éppen ezért nagy rá az esély, hogy az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a magyar szabályozást, s ha az ellentétesnek bizonyul az uniós joggal, felszólítják a tagállamot, hogy módosítsa a szabályozást. Ha ennek eleget tesznek, az eljárás lezárul, de ha nem, a bizottság fordul az Európai Bírósághoz, amelynek az ítéletét kötelező végrehajtani.

A bírák egyébként petíciót nyújtanak be a brüsszeli parlamenthez, hogy tegye meg ezt a lépést.

Kiemelt ügyek futószalagon
Összesen 888 kiemelt jelentőségű büntetőügy van folyamatban a bíróságokon, amelyeket a büntetőeljárási törvény július 13-án hatályba lépett módosítása szerint folyamatosan csak úgy tárgyalhatnak a bíróságok, ha két tárgyalási időpont között nem telik el két hónap - derült ki az OIT adatsorából. A törvény a kiemelt jelentőségű ügyről úgy rendelkezik, hogy az eljárást soron kívül kell lefolytatni, a tárgyalást az ügyek érkezési sorrendjének figyelembe vételével 3 hónapon belül ki kell tűzni, két tárgyalás közt pedig legfeljebb két hónap telhet el ismétlés nélkül.

Őméltósága
A legfőbb ügyész a főbíróval azonos státusú közjogi méltósággá válna, és részt vehetne a Kúria ülésein, az ügyészek alapilletménye pedig meghaladná a bírókét az ügyészségi törvény tervezete szerint. A Index birtokába került dokumentum a legfőbb ügyészt kiemelten védett vezetőnek minősíti, aki a tisztségéhez fűződő egyéb jogosultságait tekintetve a Kúria elnökével azonos beosztásúnak minősülne. A hírportálhoz "ügyészséghez közeli" forrásból jutott el a törvénytervezet, amelyről azt írták, hogy az ügyészség szakemberei készítették.

Az ismertetés szerint a tervezet - a büntetőeljárási törvénnyel szemben - nemcsak a kiemelt, hanem minden büntetőügyben lehetővé tenné, hogy a legfőbb ügyész döntsön a vádemelés helyéről. Emellett jelentősen megemelné az ügyészek alapilletményére vonatkozó, a szolgálati időt díjazó szorzókat, a katonai ügyészségeket beolvasztanák a Központi Nyomozó Főügyészségbe, és meglévő feladataik mellett korrupcióellenes feladatokat is kapnának.

Szájerné és Polt helyettesei is benne vannak a kalapban
A Kúriává alakuló LB esetében több forgatókönyv is létezik; van, aki szerint a mai főbíró Baka András akár maradhat is ciklusa végéig, hiszen az elnöki posztot oly mértékben kiüresíti a Fidesz az új törvénnyel, hogy igazán nem sok vizet zavar majd, ráadásul a kormány megúszhat vele egy újabb nemzetközi botrányt, miután a főbíró elmozdítása demokratikus jogállamokban nem fordulhat elő.

Baka mandátuma elvileg 2015-ig szól, ezért nehezen elképzelhető, hogy az Orbán-kormány kiengedné a kezéből a főbíró-választást, de egyesek szerint mégis előfordulhat, hogy csak az utódját helyezik majd olyan posztra, amelyből mindenképpen pozícióba kerül. Az új elnököt ugyanis a kúriai bírók - a mostani LB-s bírák - közül kell majd megválasztani. Mindez azért is pikáns, mert a felső bírák mintegy 20 százaléka kényszerül távozni posztjáról jövőre az új nyugdíjszabályozás miatt, így várhatóan olyan szakemberek kerülnek majd a vezetői helyekre, akik valamiért kedvesek a Fidesz szívének - hiszen őket már az OBH nevezi majd ki.

A másik teória azonban teljesen egyértelműnek látja, hogy mivel a Kúria új szervezetként lesz aposztrofálva, ezért új elnököt is kell majd választani az élére, méghozzá 2012. január 1-én hivatalba lépjen. A posztra eddig a legerősebb jelöltnek Handó Tündét - Szájer exnejét - nevezték forrásaink. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke informátoraink szerint még mindig a Fideszben leginkább támogatott bíró, de egyre több "versenytársa" akad. Tudtunkkal felmerült Patyi András, az LB jelenlegi bírájának neve is, ám forrásunk szerint Patyi az új Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz 2012. január 1-től. De a szintén az LB-n bíráskodó Darák Péter is pozícióba kerülhet.

Az OBH nagy befolyású vezető-jelöltjei jóval meglepőbb névsort mutatnak; állítólag felmerült maga Áder János is, aki ugyan nem bíró, de a hivatalvezetőnek várhatóan nem is kell majd annak lennie. Többek szerint azonban Áder nem feltétlenül élne ezzel a lehetőséggel, és így a hivatal elnöke Varga Zs. András, Polt Péter legfőbb ügyész egyik helyettese lesz. De Polt másik helyettesének, Belovics Ervinnek a neve is szóba került az OBH élére. Varga Zs.-t szakmai körökben csak "a párt ökleként" ismerik. A jelöltek névsora tehát jól mutatja, mit tehet majd az igazságszolgáltatás függetlenségével az új sarkalatos törvény.

forrás és szerző : Biró Marianna / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.