Oszsza meg másokkal is

A nemzetbiztonsági bizottság előző ciklusbeli tagjait érintő minapi tanúmeghallgatások után tévesen terjedt el a sajtóban, hogy az UD Zrt. ügye miatt faggatták a képviselőket - írta a Heti Válasz és nyomában a Magyar Nemzet. A két lap szerint az ügyben Balajti László - az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója - tett feljelentést, mert a szervezet számítógépein - állítólag - több olyan információ maradt vissza, amely parlamenti politikusokat érint.

Eszerint az egyik volt NBH-s felsővezető "Ovi" és "Bajusz" nevű mappákba mentette a vélhetően Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról szóló adatsorokat, de a lapok szerint arra is utalnak jelek, hogy az őszödi beszéd 2006-os kiszivárgását követő fideszes egyeztetésekről is keletkezett nyom. Ami - tette hozzá önmagát védendő mindkét lap - "nem ab ovo botrány, hiszen ha olyasvalakitől került el a hanganyag az akkori ellenzék valamely potentátjához, akit eleve figyelt a nemzetbiztonság, legálisan is keletkezhettek mellékes feljegyzések egy-egy fideszesről.

Márpedig létezett olyan NBH-célszemély, akit összefüggésbe hoztak az őszödi beszéd terjesztésével: a három évvel később egy bolíviai kommandós akcióban kivégzett magyar újságíró, Rózsa-Flores Eduardo." Hozzátették, az viszont már a mostani nyomozás tárgya, hogy "kik és milyen célból tették fel a Rózsa-Flores megfigyeléséhez, ellenőrzéséhez szükséges telefonlistára a Fidesz egyik központi számát, illetve Orbán Viktor egyik családtagjának (gyermekének - a szerk.) mobilelérhetőségét."

A Népszabadságnak Balogh Zoltán, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője azt mondta: "nem tőlünk származnak a lapokban megjelent információk, ezért azokat nem kívánjuk kommentálni". Laptársunk arra is rákérdezett, folyik-e nyomozás a miniszterelnök és házelnök előző kormányzati ciklusban történt törvénytelen megfigyelésével összefüggésben, illetve nyílt vagy titkos nyomozásról van-e szó? Balogh azonban erre a kérdésre nem válaszolt.

Emlékezetes, a közelmúlban hallgatta ki az előző ciklus nemzetbiztonsági bizottságának tagjait a katonai ügyészség. Mécs Imre kihallgatása után lapunknak azt mondta, azt a kérdést tették fel neki, előfordult-e, hogy országgyűlési képviselőket hallgattak le, illetve volt-e erről tudomása a bizottság tagjaként. Egyébként az ügy minden részletét titkosították.

Szilvásy György korábbi titkosszolgálati miniszter ugyanakkor lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy a sajtóban megjelent információkat nyilván azért tették közzé a jobboldali orgánumok összehangoltan, mert azok nem képeznek államtitkot - nem is képezhetnek, hiszen nyilvánvalóan nem igazak a hírek. Amennyiben valósak lennének ezek a csak találgatásnak nevezhető feltételezések, államtitoksértés miatt nyomozást kellene indítania az ügyészségnek.

A volt miniszter úgy vélte, immár három éve azon "dolgozik" a jelenlegi kormánypárt, hogy az UD Zrt. botrányáról, abban saját érintettségéről - visszatérő támadásokkal - elterelje a figyelmet, sőt az egész botrányos ügyet igyekszik a visszájára fordítani. "Nem tudom, milyen súlyos bejelentésre készül a jövő héten a miniszterelnök, ha ilyen jellegű szenzációkkal kell róla elterelni a figyelmet" - tette hozzá Szilvásy.

Egyszer már megpróbálták

1998. augusztus 25-én Orbán Viktor miniszterelnök megdöbbentő bejelentést tett: törvénysértő és titkos adatgyűjtés folyt a májusi parlamenti választások előtt a Fidesz vezető politikusai és családtagjaik ellen. Szájer József, a Fidesz akkori frakcióvezetője "magyar Watergate"-nek nevezte az ügyet, és parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte. Orbán felsorolta a "törvénysértő" megfigyelés alá vont személyek nevét is: Áder János, az Országgyűlés elnöke és családtagjai, Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke és családtagjai, Kövér László titkosszolgálati miniszter és családtagjai, Orbán és családtagjai, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és családtagjai, Szájer József frakcióvezető, illetve Salamon László képviselő és családtagjai. Összesen 27 emberről beszélt.

Bejelentéséből azonban gyakorlatilag semmi sem igazolódott. Az ügy kivizsgálására alakult parlamenti vizsgálóbizottság működése - élén Kosztolányi Dénessel - parlamenti bohózatba fulladt. A testület egyéves vizsgálat után megállapította, hogy 1996-ban Czégé Zsuzsanna, a Xénia-láz tévéműsor vezetőjének megbízásából Bédi Csaba kormányőr közvetítésével Faragó Lajos magánnyomozó adatokat gyűjtött Pokorni Zoltánról. Az adatgyűjtést állítólag ki akarták terjeszteni több politikusra is, de ezt a magánnyomozó nem vállalta. A fideszes kormánytöbbség által elfogadott jelentés felkérte a legfőbb ügyészt, folytasson vizsgálatot az ügyben. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadták el a jelentést, kifogásolták, hogy tényként szerepel Pokorni törvénytelen megfigyelése, amikor szerintük a vizsgálat azt bizonyította, hogy Pokornit magánemberként figyelték meg, gazdasági ügyben.

A legfőbb ügyész 2000-ben nyilvánosságra hozott vizsgálata sem tárt fel olyat, amely megerősítette Orbán bejelentését, vagy új információt hozott volna a parlamenti vizsgálathoz képest. Amit az ügyészség törvénytelennek tekintett, hogy Bédi Csaba kormányőr a BM adatbázisából tudta meg Pokorni lakcímét. Bédi ellen eljárást indítottak hivatali visszaélés és jogosulatlan adatkezelés miatt, majd néhány évvel később a Fővárosi Bíróság felmentette őt a hivatali visszaélés vádja alól.

forrás és szerző : Népszava-információ


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.