Oszsza meg másokkal is

600 millió forintból vett új autókat a kormány nemrég . Az indokok között szerepelt, hogy az eddig használt járgányok sokszor lerobbantak. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az új kocsik – elsősorban Skoda superbek egy részét nem is fogják használni a miniszterek és államtitkárok, mivel meg vannak elégedve a meglévővel. Sem ebben nincs meglepő, sem abban, hogy az MSZP egyből kiverte a balhét.

A kormányzati gépkocsik vásárlások és az azok miatti felháborodás nem új keletű ezen a tájon. 2007-ben a Gyurcsány kormány vásárolt két darab ötvenmilló forint értékű páncélozott Audit, ami nagy felháborodást váltott ki. Egy évvel később aztán félmilliárd forintért vásárolt az APEH száz darab új autót, amit követett egy 14 darabos, Audikat és Mercedeseket is magában foglaló kormányzati „miniflotta” kialakítása további 370 millió forintért. A kocsik felszereltségéről részleteket nem lehetett megtudni, mert a beszerzési eljárást államtitokká minősítették. A későbbiekben is derültek ki autókkal kapcsolatos ügyek állami vezetőkről, ilyen volt például Veres János egykori pénzügyminiszter Audi A6-osa is, amely 14,2 millió forintot kóstált. Akkor a Fidesz pofátlanságnak minisítette az esetet, főleg azok után, hogy Gyurcsány a megszorítások miatt mindenkitől türelmet és megértést kért.

A Fidesz-kormány sem fukarkodott azért autóügyekben. A Terrorelhárítási Központ felállításakor például több 15 és 40 millió forint közötti áron kapható Q7-es luxusterepjárót vásároltak a munkatársaknak, mivel a veszélyes bűnözők elleni fellépés esetén szükség van masszív és gyors kocsikra. Aztán tavaly novemberben érkezett a hír, hogy a második Orbán-kormány 114 autót és 84 sofőrt használ, amely havi 58 millió forintba kerül. Öröm az ürömben, hogy a miniszterelnök által használt Volkswagen kisbuszt jelképes áron, havi kétszázezer forintért bérlik a Porsche Hungáriától. Ugyanennek a járműnek átlagos piaci bérleti díja állítólag eléri a hatszázezer forintot is.

Adok-kapok

A szokásos fárasztó felháborodás és a kontrafelháborodás természetesen a legújabb bevásárlásnál sem maradt el. Jobb ötlet új kocsikat venni, mint a meglévőket javítgatni – írja a Népszabadságban Rab László, ő is saját tapasztalatból tudja milyen kellemetlen amikor régi, többéves jármű cserben hagyja az embert. „Képzeljük el Matolcsy György gazdasági minisztert, amint épp utazik Záhonyból Vásárosnamény felé, ám egyszercsak a régi, többéves Audi A6-os lerobban. A gazdasági miniszter, aki folyton gyorsítani készül, stoppolni kényszerül. Ezt azért nem kívánhatják az adófizetők.”

Aztán komolyra fordítja a szót: „egy frászt új autót ezeknek! A magam részéről régi, többéves lovakat vennék nekik, a magyar úgyis lovas nemzet. A hazai útviszonyokat ismerve egy rendes hátasló sokkal megbízhatóbb, mint a Superb.” A Népszabadság szerzője szerint például fazekas Sándor Lexusából egy kisebbfajta ménes kapható. Rab rendszeresítené a lószerszámokat és az íjat „amellyel – a visszamenőleges hatályú törvénykezésre föltéve a koronát – hátrafelé is tudnának nyilazni. Lóhátról könnyebben le lehetne vadászni a vad, úri tatárok érdekeit képviselő Gyurcsány Ferencet, a katonaság lelkét visszaállító Schmitt Pál pedig délceg huszárként mutatkozhatna meg: hóna alatt tárogatóval végigsöpörne Apajpusztán.”
 

Skoda Superb. Attló, hogy olcsóbb, mint az Audi, még nem biztos, hogy szükség van rá
Fotó: Autómenedzser
 

Borókai Gábor viszont siet a kormányt megvédeni, szerinte ezzel a bevásárlással spórol a kormányzat. Azt írja, hogy 600 millióból kilencvenhét darab autóra futotta, ami autónként kb. hatmillió forint. Ez még mindig kevesebb, mint a korábbi évek átlagosan tízmilliót érő darabjai. „Az autóvásárlás mégis irritáló tett azon a Magyarországon, ahol a rendszerváltoztatás veszteseit nyolcvan százalékban mérik, a nyertesek arányát viszont mindösszesen húszban jegyzik.”

„Az irigységfaktor nálunk mindent fölülír. Az összeomló szocializmus romjain felépült kapitalizmus nagy tömegek előtt nem tudta legitimálni, elfogadtatni magát, mert a szabadsággal és a demokratikus intézményrendszerrel együtt nemhogy javulást hozott volna az életminőségükben vagy a biztonságukban, de súlyosan rontotta azt, milliókat pedig egyenesen a létminimum alá taszított.”

Nem kell meglepődni

A szerző szerint az elmúlt nyolc év hitelezései miatt most többezren kénytelenek lemondani például Suzukijukról, Opeljeikről és „nincs ma számukra olyan gépjármű, amely mások kényelmét szolgálva ne tűnne fényűzésnek.” Borókai azt ugyan elismeri, hogy jó, ha az ellenzék figyeli a kormány kezét, de azt azért ne felejtsék el, ők adósították el az országot és most nem igazán kéne „hörögniük” a Skodák láttán, amikor ők még Audikban ültek. Irritáció című cikke végén azt írja: „Olyankor az ember jellemhibát gyanít vagy a kommunikációs stáb súlyosan beszűkült fantáziáját kárhoztatja, és az is lehet, hogy nem téved.”

Igazából nem kellene meglepődnie sem Rab Lászlónak, sem Borókai Gábornak. Amikor a Fidesz volt ellenzékben, akkor ők is vetődtek minden két forintosra, nem nézve, hogy valóban szükséges beruházás volt, vagy valami simli. Amiből meg ugye jutott elég. Most meg ennek az ellenkezője megy, de emiatt az olcsó hangulatkeltés miatt lassan már tényleg minden vásár miatt áll a bál, a laikus pedig nem tudja eldönteni, hogy megint lopnak, vagy sem. Ami leginkább azért szomorú, mert ha úgyis mindig ugyanaz a hiszti van, akkor végülis nyugodtan lehet csalni, drágán, fölöslegesen vásárolni, trükközni a pénzekkel, a hisztizők meg majd megunják.

Mindezt úgy, hogy egyáltalán nem vagyunk meggyőzve arról, hogy ezekre a nyavajás Skodákra, vagy legalábbis mindegyikre akkora nagy szükség lett volna.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.