Államadósság elleni összefogás: mellédobott pénz
2011.07.31. 05:27

Örülünk, hogy összefogtak az államadósság ellen, csakhogy ennek az égvilágon semmi értelme. Évtizedekig gyűjtögethetnek, hogy minimális hatása legyen. Pedig ugyanabból az összegből sokkal hasznosabb, az államadósságra is jótékony hatással levő beruházásokat lehetne megvalósítani, szerte az országban. Értjük mi, hogy a kormány a közösségi összefogást propagálná, de megint valami bombasztikus, de haszontalan dolgot sikerült célul kitűzni, kevésbé látványos de jóval reálisabb célok helyett.
Oszsza meg másokkal is
Bock József borászata nyolcmillió forintot fizetett az Összefogás az Államadósság Elleni Alapba. Őt Surján László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője követi több mint 4,2 millió forinttal, a harmadik helyen pedig a hegyeshalmi határátkelőnél üzemelő csárda tulajdonosa áll. Surján Lászlón kívül Schmitt Pál köztársasági elnök is felajánlotta egyhavi jövedelmét, bruttó másfél millió forintot, és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is szintén egyhavi fizetését 1,1 millió forintot ajánlott fel az alapba. Az április elején Rédly Elemér győri katolikus plébános kezdeményezésére létrejött alapba megközelítőleg ezer cég és magánszemély összesen 123 millió forintot fizetett be.
Szögezzük le, húzzuk alá és szálljunk síkra: alapvetően tisztességes cél az államadósság ellen ilyen összefogással küzdeni. Csak éppen totálisan semmi értelme. Az államadósság jelenleg 20 ezer milliárd forint felett van, tavasszal a 21 ezer milliárdot közelítette. A körülbelül 4 hónap alatt összejött 123 millió forint, ha jól számoljuk, ennek körülbelül a 163000-ed része. Szóval még évtizedekig elgyűjtögethetnek az úriemberek ahhoz, hogy ennek az egésznek tizedesjegynyi látszata legyen az államadósság csökkenésében.
Lenne miért összefogni
123 millió forint ettől függően szép summa. Pláne, hogy saját tőkéből van, nem hitelből, és nem egészen négy hónap alatt sikerült összeszedni. Bizonyítja, hogy lehetséges összefogás valamilyen fontos közösségi cél érdekében.
Ma Magyarországon néha megdöbbentően kis összegek hiányoznak ahhoz, hogy egy cég, egy iskola, egy alapítvány normálisan tudjon működni. Önkormányzatok maradnak le jelentős megtakarítást, vagy fejlődést elősegítő beruházásokról, mert néhány milliónyi önrészt nem sikerül egy pályázathoz összevakarniuk.
Olyan ügymenetekhez hiányzik egy kis pénz, amikbe az befektetve még több pénzt hozna: megtakarítást, több munkahelyet, korszerűbb, gazdaságosabb feltételeket, a szükséges pluszt egy fejlesztéshez, amiből még nagyobb bevétel, még gazdaságosabb működés, még több munkaerő foglalkoztatása érhető el. 123 millió forintnyi összeg, ésszel befektetve helyi szintű projektekbe, lekövethető programokba valószínűleg pozitívabb hatást gyakorolna az államadósságra, mint meghatározatlan ideig egy bankszámlán fialtatva. Nyolcmillió forint szart sem ér egy 20.000.000.000.000-os adósság esetében, de nagyon sokat jelent egy olyan óvodának, ahol a vacak nyílászárók és az elavult fűtés miatt rezsire megy el az összes pénz.

Fotó: Felújított óvoda: kisebb léptékű összefogás, de nagyobbat lehet vele nyerni
A kormány felkarolta a győri plébános ötletét: az államadósságnak ettől nyilván nem lesz jobb, de legalább produkálhatnak valami élő példát a forintosítható közösségi összefogásra. Pedig erre már most is számtalan jó példa létezik az országban, ha kisebb léptékben is. De el lehet menni Erdélybe Böjte Csaba szeretetotthon-hálózatát megnézni, hogyan kell a közösségi összefogásból származó adományokat ésszel felhasználni, és abból egy önmaga fenntartására és fejlesztésére is képes rendszert létrehozni és fenntartani. Vagy el lehet menni a hanyatló nyugatra, és ott megnézni, hogy a pénzbe, munkaerőbe transzformált közösségi összefogás hogyan segíti az ottani intézmények, szervezetek működését.
Vagy érdemes sétálni egy kicsit, mondjuk Budapesten, vagy bármelyik vidéki város történelmi központjában, megnézni a régi palotákat, freskós-stukkós ipartestületi székházakat, mennyi épült fel az ügyben érdekeltek és az őket patronáló tehetősek összefogásából. Az az időszak sem volt annyira kánaán, ahogy annak ma sokszor beállítjuk, de ez a fajta közösségi tőke-teremtés sokkal jobban működött, az erdeménye meg máig látszik. Az államadóság elleni szélmalomharc helyett inkább ebbe az irányba kellene terelni az energiákat. Több értelme lenne, elhihetik.
Ön szerint? Gyűjtögessenek tovább? Vagy inkább fordítsák értelmes helyi célokra? Írja meg: olvaso@hirszerzo.hu
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|