Kastélyok és főúri paloták Magyarországon
2011.07.06. 04:52

Nem csak gyertyafényes vacsorák, báli mulatságok és lopott csókok helyszínei voltak, de gyakran politikai és gazdasági központok is működtek a fényűző főúri rezidenciákon. A romantikus korok kedvelőit ma különböző kulturális programokkal és rendezvényekkel várják a legszebb magyar kastélyok.
Oszsza meg másokkal is
Festetics-kastély, Keszthely
A Balaton partján, Keszthelyen található Festetics-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk stílusú főúri kastélya. Építése 1745-ben kezdődött meg, később azonban többször is átalakították. A kastély, melynek jelenleg 101 szobája van, múzeumnak és kulturális rendezvényeknek ad otthont. A múzeum a főurak egykori fényűző életmódját mutatja be, a második világháború pusztításától megóvott kastély bútorzata és ritkaságokat rejtő könyvtára eredeti állapotában maradt meg. Gróf Festetics György (1755-1819), a család legjelentősebb tagjának nevéhez számos magyar irodalmi mű és folyóirat kiadása köthető, a magyar szépirodalom pártfogójaként ismert gróf több író és költő munkásságát támogatta.

Fotó: eu2011.hu, A keszthelyi Festetics-kastély
A kastélyt körülölelő 42 hektáros francia- és angolpark legidősebb fája 400 éves, a gondozott kert nyári estéken kiváló helyszín szabadtéri színházi előadások számára. A kastélymúzeum gyertyafényes tárlatvezetéssel bűvöli el az éjszaka odalátogatókat.

Fotó: eu2011.hu, A fertődi Esterházy-kastély
Esterházy-kastély, Fertőd
Az Észak-Nyugat Magyarországon található Fertőd városában áll az Esterházy-kastély. Építése 1720-ban kezdődött, mai formáját a 18. század második felére nyerte el Esterházy (Fényes) Miklós tervei alapján. A barokk stílusú épületegyüttes a bécsi Schönbrunn méltó párjának, „a magyar Versailles-nak” is tekinthető. Az egykor 20 szobás vadászkastély II. Esterházy Miklós (1765–1833) alatt élte fénykorát. A pompát kiváltképp kedvelő gróf udvarát a fényűzés jellemezte. A szobák száma 126-ra nőtt, melyek korhű bútorai, fantasztikus belső díszítései mindenkit ámulatba ejtettek és ejtenek a mai napig. A család zenei éhségét Joseph Haydn, a kor kiemelkedető zenei mestere csillapította. Haydn a kastély parkjában, a Muzsikaházban élt és alkotott 30 éven keresztül. A művészetet kedvelő grófi család egykori festménygyűjteménye az Országos Képtár alapját képezi.
A II. világháború alatt megrongálódott épületegyüttes egyik szárnyában 1946-ban kertészeti középiskolát és kollégiumot hoztak létre. A mára már felújított és szinte teljes fényében tündöklő kastély egy része múzeum, bálterme és parkja pedig kulturális eseményeknek, rendezvényeknek és komolyzenei koncerteknek ad otthont.

Fotó: eu2011.hu, A gödöllői Grassalkovich-kastély
Grassalkovich-kastély, Gödöllő
A magyar fővároshoz közel fekvő Gödöllőn áll Erzsébet (Sissi) osztrák császárné és magyar királyné egykori kedvenc pihenőhelye. A Grassalkovich-kastélyt 1740-ben kezdte felépíteni Grassalkovich Antal, akit Mária Terézia bizalmasaként tartanak számon. Az épületegyüttes a mai formáját a Grassalkovichok harmadik generációja idejében, a XIX. század elején nyerte el. Ekkor templom, színház, lovarda, fürdő, virágház, de még narancsház is épült a gróf megrendelésére. A család férfiági leszármazottainak kihalását követően a kastély többször váltott tulajdonost, Ferenc József és felesége, Sissi, magyar királyi párrá koronázásakor koronázási ajándékként kapta meg a magyar államtól, majd a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciája lett.
A II. világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták az épületet, a berendezés egy részét elszállították, a másik részét helyben elpusztították. A kastélyban sokáig szociális otthon működött, felújítása csak 1985-ben indult meg, a teljes kiürítésére csak 1994-ben került sor. A kastélyban ma múzeum működik, de meghatározó kulturális- és rendezvényközponti funkciót is betölt. Magyarország soros uniós elnöksége alatt az országban zajló tanácskozások többségének helyszíne volt.

Fotó: eu2011.hu, A szabadkígyósi Wenckheim-kastély
Wenckheim-kastély, Szabadkígyós
A dél-kelet magyarországi Szabadkígyóson 1875 és 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján a Wenckheim-rezidencia, német neoreneszánsz stílusban. A 19. század egyik leggazdagabb földesurai, Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina egykori lakóhelye a kor legfényesebb, legkorszerűbb kastélya volt, a legmodernebb technikai vívmányokkal felszerelve. A kastély körül egykor gázlámpák világítottak, a világítógázt az úgynevezett gázházban fejlesztették. Az épület hatalmas angolparkjának kialakítása a rezidencia építésével egyidejűleg kezdődött. A kastély főhomlokzata előtt francia barokk kertet alakítottak ki, távolabb pedig angol tájképi kertet. A parkban úszómedence, teniszpálya és sportrepülőgépek számára kifutópálya is épült.
Az utolsó itt lakó gróf, Wenckheim József és családja 1944 augusztusában elhagyta a kastélyt és Bécsbe menekült a háború elől. A II. világháború után államosították az épületet, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne. A kastélyban napjainkban a Harruckern János Közoktatási Intézmény működik, előzetes bejelentkezés alapjánlátogatható.

Fotó: eu2011.hu, Az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély
L’Huillier-Coburg-kastély, Edelény
Az észak-kelet magyarországi Edelényben fekszik Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. Építtetője egy elzász-lotaringiai származású nemes, L'Huillier Ferenc János egri várkapitány, aki a katonaként részt vett a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában. A kastély homlokzatán olvasható latin felirat szerint az épület 1730-ban készült el, de a tervező és az építőmester neve ismeretlen. A kastély legértékesebb része az emeleten található hat, pazar rokokó falképekkel díszített szoba.
Az utolsó örökös halála után a birtok visszaszállt az ország gazdasági-pénzügyi igazgatását ellátó Magyar Királyi Kamarára. Az uradalmat 1836-ban a német Szász-Coburg-Gotha családból származó Ferdinánd herceg vásárolta meg gazdasági megfontolásból. 1838-ban itt alapították meg az ország egyik legnagyobb cukorgyárát. Az uradalmat már a század közepén bérbe adták. Az épület ettől kezdve pusztulásnak indult. Lebontották a korábbi gazdasági épületeket és az angolparkká alakított kertet sem gondozták megfelelően. 1909-re a kastély állapota olyannyira leromlott, hogy nagyszabású felújításba kellett kezdeni.
Az edelényi kastély napjainkban a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésében áll. A helyreállítási munkálatok 2009 őszén indultak meg. A felújított kastélyban múzeum és rendezvényi terek kapnak helyet, s 2012-től előreláthatóan sokrétű, izgalmas turisztikai, családi és kulturális programokkal várja majd a látogatókat az épület.
forrás és szerző : zipp.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|