Oszsza meg másokkal is

Kína Magyarországnak szánt „történelmi segítsége” sok esetben nem feltétlenül hoz kiugró változást a kínai-magyar kapcsolatok eddigi eredményeihez képest. Orbán Viktor és Ven Csia-pao kínai kormányfő szombaton szorosabb gazdasági-politikai együttműködésről állapodott meg, mint azonban arról beszámoltunk a magyar-kínai kereskedelmi forgalom megduplázása például nagyjából azt az eredményt hozza majd, amit egyébként is elérnénk, ha az eddigi tempóval fejlődünk.

Körülbelül így érthető az az üzenet is, hogy Kína hajlandó lesz magyar államkötvényeket venni. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerdán azt mondta, hogy Kína részvétele a magyar adósság finanszírozásában piaci feltételek alapján, piaci eszközökkel történik majd. Vagyis Kína valószínűleg a többi piaci szereplőhöz hasonlóan megfelelően magas hozamért lesz hajlandó magyar állampapírokat venni. Ezzel világossá vált, hogy az új szövetség alapértelmezetten nem azt fogja jelenteni, hogy Kína cserébe néhány „szivességért” az aktuális piaci árazással nem törődve kisegíti Magyarországot, például úgy, hogy a magyar államnak a piacinál jóval olcsóbban biztosít forrást.

Tavaly ősszel még ilyen pletykákat lehetett hallani fideszes képviselőktől, és így lehetett érteni Orbán Viktor szombati kijelentését is, mely szerint az ország középtávú finanszírozása megoldódott, és bátran végig tudunk menni a gazdaság újjászervezésének útján, amin elindultunk.

Kína miatt kell alkudozni

Fellegi ugyanakkor azt is mondta, hogy a két kormány most tárgyalóasztalhoz fog ülni a pontos menetrend és más technikai részletek kidolgozására, ami mégsicsak azt mutatja, hogy politikai alkudozás kell ahhoz, hogy Kína kinyissa a pénztárcáját.

A kormányközi megállapodásra a sajátos kínai viszonyok miatt van szükség, de a cél a piaci együttműködés Kínával a magyar adósságfinanszírozásban - mondta a Hírszerzőnek Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgatóhelyettese. Kína egy központilag irányított piacgazdaság, emiatt először a legmagasabb szinten kell megállapodni arról, hogy Magyarország számára milyen limitet biztosít Kína.

Ez azonban nem zárja ki a piaci kapcsolatot, a megállapodást követően a kijelölt kínai alapkezelő nyithat egy limitet Magyarországnak és lehetőség nyílik az Államadósságkezelő Központ illetve az alapkezelő közötti piaci kapcsolatra - vélekedett Borbély László.
 

Sok mosoly, sok kézfogás Budapesten - a konkrét eredményeket még meglátjuk
Fotó: MTI
 

Az ÁKK vezetője szerint ez lényegében nem különbözik attól, amikor az államadósság kezelő egy külföldi bankkal lép kapcsolatba. Ha például az államadósságkezelő magyar állampapírok vásárlására próbál rábeszélni egy brókert, ő automatikusan megkérdezi bankja vezetőségét, van-e olyan forrás, amit hajlandóak magyar állampapírokba fektetni.

Mi változik?

Fellegi Tamás, fejlesztési miniszter arra is utalt, hogy Kína forintban és devizában denominált államkötvények megvásárlását egyaránt tervezi. Kínára tehát nemcsak a devizaadósságunk megújításában számít a kormány, hanem stabil forintkötvény vásárlóként is szívesen látná.

További részletek híján azonban ebből még nem vonhatjuk le azt a messzemenő következtetést, hogy az adósságfinanszírozásunk középtávon biztosított, hiszen a kínaiak eddig is tudtak venni (egy kínai állami befektetési alap százmillió eurós nagyságrendben vett is) magyar állampapírokat az elsődleges állampapírforgalmazókon keresztül, melyek listáján több nagy nemzetközi bankház is szerepel - mondta a Hírszerzőnek Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Tehát az új szövetségtől még valószínűleg nem zuhannak a mélybe a magyar állampapírok hozamai.

Kína, mint új állampapírvásárló szigorúan piaci szempontból ugyanannyit tehet, mint bármely más befektető. Növelheti az államkötvénypiac forgalmát, ami járhat hozamcsökkenéssel, vagyis mérsékelheti a büdzsé kamatkiadásait. A pontos részletek és a tervezett mennyiség azonban még nem ismertek, így nem lehet számszerűsíteni a hatásokat.

PR-faktor

Az elemzők ugyanakkor arra is számítanak, hogy Kína nem minden esetben viselkedik majd a piaci szereplőkhöz hasonlóan a magyar adósság finanszírozójaként, és például, ha baj lesz (mint például 2008 végén, amikor 13 százalékos hozammal sem vették meg a magyar állampapírokat, jelenleg 6-7 százalékon is veszik), akkor nem vonul „sündisznóállásba” és nem dobálja el azonnal a nála lévő magyar kötvényeket. Némelyik elemző azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy-egy válságosabb időszakban, amikor jelentősen megemelkednek az állampapírhozamok, Kína akár olcsóbban is hajlandó lesz állampapírt venni.

Többen megjegyzik azt is, hogy Kínának, mint a magyar adósság finanszírozójának, a PR-értéke nagy, valószínű azonban, hogy nem lép elő olyan potenciális finanszírozóvá, mint a Nemzetközi Valutaalap és az EU. A szombaton bemutatott kínai-magyar megállapodás még egy szándéknyilatkozatnál is gyengébb, arra viszont jó lehet, hogy ha gond lesz, a piaci szereplők fejében ott lehet Kína, mint lehetséges magyar állampapírvásárló. Ez adott esetben meggátolhatja őket abban, hogy az első pánik hatására megszabaduljanak a magyar kötvényektől.

forrás és szerző: hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.